Az interjúalany mesél az 1950-es, illetve az 1960-as évek mindennapjairól, a nélkülözésekről, hátrányos megkülönböztetésekről, a soproni életről. Beszél arról, hogy hogyan került kapcsolatba a különböző ellenzéki mozgalmakkal, és milyen emlékeket őriz a rendszerváltoztatásról. 1:00--család, szülők, születés, miért és hogyan költöztek át a szülök az I. világháború után a Felvidékről 4:30--életkörülmények az 1950-es években, lakhatás kérdése, élelmiszer-hiány, öltözködés, hazaküldött ruhapakkok 10:15--hátrányos megkülönböztetés a Rákosi-rendszerben az iskolában, nevelőapja szibériai fogsága, az ő hátrányos megkülönböztetése 13:30--1956-os emlékei, emlékei a disszidálásról 17:31--iskolái Sopronban, hittanórák, 19:58--közösségi szervezetekben való kényszerű részvétel, úttörő mozgalom 21:20--életkörülmények az 1960-as években, az első fogyasztási javak megjelenése (porszívó, televízió), különbség az otthon és az iskolában hallottak között 25:19--szigorított ellenőrzések Sopronban a határsáv miatt 27:09--szórakozóhelyek, szórakozási lehetőségek a korban, egyéb szerveződések (Fiatal Művészek Klubja, amatőr színjátszás) 29:55--egyetemi élet, mozgalmi élet hogyan jelent meg az egyetemi életben, KISZ, ideológiai tárgyak 31:55--első külföldi útja Angliába 33:34--egyetem utáni első munka 34:58--hogyan került kapcsolatba a demokratikus ellenzékkel, SZDSZ-vel, Rajk-butik, a tagok ellen felhozott per 38:05--rendszerváltoztatás előtti időről őrzött emlékei, 1988. március 15-i megemlékezés, Bős-Nagymaros elleni tüntetés, Nagy Imre kivégzésének évfordulójára rendezett tüntetés, Szamizdat 42:44--a pártrendszer kialakulásával kapcsolatos emlékei, milyen kétségei voltak rendszerváltoztatással kapcsolatban 47:15--Sopron a rendszerváltoztatás alatt

Az interjúalany 1933-ban született Kiskunfélegyházán. Itt végezte az elemi iskolát is. Apja postatiszt volt, anyja háztartásbeli. Katolikus magyar nevelést kapott. Gyermekkorában csendes és boldog kispolgári életet élt. (02:32) Elemi iskola után került a kiskunfélegyházi Szent László Gimnáziumban, itt is nemzeti keresztény neveltetést kapott. Az iskolában minden diáknak vallása szerint kötelező volt a hittan. Az iskola szigorú volt, de nagyon jók voltak a tanárok. Akik itt végeztek, azokat mindenhova felvették. 1956-ban az iskola nevét Móra Ferencre változtatták. (09:28) 1949. december 21-én, Sztálin születésnapja alkalmából az iskolában felállítottak egy három méter magas vörös csillagot Sztálin képével a közepén. Hét társával együtt az interjúalany eltervezte, hogy ezt felrobbantják. Időzítőnek két filter nélküli cigarettát, robbanószernek porcukrot és kálium-klorátot használtak. Mindezeket elhelyezték a vörös csillag egyik sarkában. 1950. március 2-án felrobbantották a szobrot. Egyből megjelentek a rendőrök és a szegedi ÁVH-sok. A klárium-klorát vásárlóit viszont minden gyógyszertárban nyilván kellett tartani, így némi fröccsözés után már a rendőrök várták őket. (17:08) Az első négy vádlottat Szegedre vitték az ÁVH-sok, kitiltották őket az ország összes tanintézményéből. Az interjúalany az ötödrendű vádlott volt, így "csak" igazgatói megrovásban részesült. A főtárgyalás előtt Budapestre szállították a Markó utcai börtönbe, pont az érettségi előtt. A politikai foglyok között jó társaságban volt. (20:42) A börtönben felajánlották neki, hogy kőbányában dolgozhat. Pécsen, majd Komlón dolgoztatták. (23:22) Jó eredménnyel pótérettségizett. Történelem vizsgán az "Antikommunista bűncselekmények a felszabadulástól napjainkig" tételt húzta, ezt nagyon jól tudta, mivel együtt ült börtönben az elkövetőkkel. Múltja miatt azonban nem vették fel sehova. (26:02) Futballedzője segítségével tudott két évre bányában elhelyezkedni. Okleveles sztahanovista sportoló lett, így bekerülhetett a pécsi orvostani egyetemre, amelyet kitűnő és jó jegyekkel végzett el. (28:30) Az orvosi egyetemen egy amerikai vicc miatt kiállították a hallgatók elé és eltiltották az egyetem látogatásától. (33:32) 1956. október 22-én egy hallgatói gyűlésen határoztak azonnali visszavételéről. Mire visszaért az egyetemre, már elkezdődött a forradalom. (34:44) A forrafalom alatt a környező telelpülésekről élelmet gyűjtött össze tásraival (34 teherautó) és szállított fel Budapestre. A forradalom leverése után már nem tiltották el. Ezután Bajára került szigorlatozni, majd Kiskunfélegyházára orvosnak, itt szakvizsgázott belgyógyászként. (36:36) Visszatér gimnáziumi éveihez, amikor iskolatársaival a János vitézt adták elő a vidék településein. Az egyik előadásról fényképet készítettek, ezt használták tablónak, amit az iskola vezetése tiltott, miert kispolgári csökevénynek tartották. (39:02) A vörös csillag robbantásának 50. évfordulóján emléktáblát avattak a végrehajtók tiszteletére. Mivel szívéből, hazafiként cselekedett, semmit sem változtatna meg múltjában. A mai fiataloknak azt üzeni, hogy nagyhatalmak és eszmék jönnek mennek, de a hazaszeretet örök. (43:40)

Az interjúalany beszél férje hadifogságba eséséről (0:38), a szovjet katonáktól való félelemről (1:44), a bolgár katonákról (7:06), a háborús hétköznapokról (7:50), a háború utáni nehézségekről, a gabona kötelező beszolgáltatásáról (8:05), a kulákcsaládokról (10:50), a békekölcsönről (12:06), az erőszakos téeszesítésről (13:35), érinti az 1956-os eseményeket (20:10), a TSZ-ek működéséről és a háború utáni magyarországi pártstruktúráról (22:27).