Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
beszolgáltatás
kommunista diktatúra
kulák
padlássöprés
Szabad Európa Rádió
államosítás
1956
rendszerváltoztatás
kárpótlás
Rákosi-korszak
'50-es évek
MUK
Kádár-korszak

A börtönéveket nem lehet kárpótolni

5413 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: '50-es évek, Ellenállás, 1956
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy 1956-ban ipari tanuló volt (0:28), azonban az ő története már a forradalom leverése után kezdődött, amikor társaival együtt szervezkedni kezdett a tüntetések márciusi újrakezdéséről (1:08). Elmondja, hogy összeszedték a Mecsekben forradalmárok által otthagyott fegyvereket (3:48). Mesél arról, hogy elsőfokon 14 évre ítélték, azonban másodfokon 10 évre csökkentették a büntetés hosszát (4:32). Kitér arra, hogy nagyapjától elvették a falusi kocsmáját az államosítások idején, édesapja pedig hősi halált halt a második világháborúban (6:55). Beszámol a padlássöprésekről (9:30), elmeséli egy barátja történetét, akinek az édesapját az oroszok lőtték le, és a család múltja miatt kénytelen volt nevet változtatni (10:23). Elmondja, hogy az egyik rabtársát a Horthy-korszakban a feleségével együtt az emberpiacról vitték dolgozni, azonban az így összekuporgatott pénzből tudott venni egy földet, amit a kollektivizálás idején elvettek tőle, és kuláknak nyilvánították (11:45). Mesél a börtönben alakított önképző körről (15:00), arról, hogy miután szabadult, egy nagyrészt börtönviseltek számára fenntartott építőipari vállalatnál helyezkedett el segédmunkásként (16:38). Beszél az 1960-as amnesztia után folytatott éhségsztrájkról, ami azért tört ki, mert sokak szerint nem a megfelelő embereknek adtak amnesztiát (17:44). Beszámol arról, hogy miután kiengedték, havonta kellett jelentkeznie a rendőrségen, és felmerült benne a disszidálás gondolata is, de végül itthon tanult szakmát és leérettségizett (18:48). Felelevenít gyerek- és fiatalkorában származó emlékeket, többek között a Szabad Európa Rádióról (19:46). Rátér arra. hogy a rendszerváltoztatás után először a bíróságra ment az ítélete megsemmisítése végett, majd útlevélért folyamodott (27:15), és kikérte a rá vonatkozó iratokat a Történeti Hivatalból [Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára] (28:42). Kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit, külön hangsúlyt helyezve arra, hogy az emberekben még ma is él a mindenről és mindenkiről gondoskodó állam képe (30:25). Beszél a kárpótlásról, kitüntetéseiről (33:54), végül feleleveníti első börtönben töltött karácsonyához kapcsolódó pozitív emlékét (37:27).
Említett időszakok, témák
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Sólymos Gyula
Interjúalany lakhelye: Pécs
Interjúalany született: Pécs, 1940
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2010. október 28.
Felvétel helyszíne: Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:47:00
Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, a Rákosi-korszak orvosi képzéséről, a cserkészmozgalomról és a II. világháborúról. 00:22--születés, felmenői származása, foglalkozása, iskolái 6:28--kapcsolata a matematikával, hogyan jutott végül matematika helyett az orvosi karra 9:45--az egyetemi évek, az orvosi képzés rendszere, hogyan lett fül-orr-gégész 20:40--a cserkészmozgalom, ennek működése, ezzel kapcsolatos élményei 28:00--a háború hatása a cserkészmozgalomra 30:05--a II. világháború hatása, munkaszolgálat,légitámadás
Interjúalany: Dr Deseő Emil
Felvétel időpontja: 2011. január 14.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany beszél ifjú koráról, a Rákosi uralom viszontagságairól, beszolgáltatásokról (1:30), az '50-es évek mindennapjairól (2:50), az állami gazdaságok működéséről (4:37), államosításról, tervgazdálkodásról (5:15) és (7:50), besúgásról, internálásról (10:45). Az interjú második felében a II. világháború kegyetlenségeit eleveníti fel. Bemutatja az óvóhelyeket, légiriadókat (11:27). A munkaszolgálat nehézségeit, zsidóüldözést, környéken zajló bombázásokat (14:45). Hangsúlyos eleme az interjúnak a II. világháború mindennapjait bemutató rész (15:25), valamint a szovjet megszállás (19:44). Szemléletesen mutatja be a szovjet katonák szokásait, életét (29:12, 37:55).
Interjúalany: Torma János
Felvétel időpontja: 2011. november 19.

Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél családjáról, gyermekkoráról, arról, hogyan segített otthon a szüleinek (1:00), majd rátér arra, hogy a negyvenes évek végén rengetegszer feljelentették a férjét, és bár mindig tisztázták, rendszeres látogató volt a rendőr (4:06). Szól az államosításokról, a megélhetésért folytatott küzdelemről, férje fuvarosi munkáiról (7:50). Beszél arról, hogyan költöztek el és kezdtek gazdálkodni (9:26). Szól arról, hogy biztonságosabb és jobb az életük, mikortól férje lett a TSZ főkönyvelője (11:10), valamint arról, hogy az erdő mellett lakva nagyon féltek (14:38). Szól arról, hogyan kezdték el a vendéglátást és a turisztikát, és hogyan kezdtek el gyarapodni (15:40). Szól a német megszállásról, vendéglőjük lefoglalásáról és a tisztekre való főzésről (18:35). Az oroszok bejövetele az Esterházy birtokon érte őket, ahol a cselédek fogadták be őket. Több lánnyal együtt az oroszok őt is kiválasztották, de elengedték. Később egy-két alkalommal elvitték őket munkára, de mindig hazaengedték (20:30). Szól arról, hogyan fosztották ki a családját, amiért kuláknak nyilvánították (28:20). Öccsét kitették az egyetemről, majd 1956-ban disszidált (29:27). Végül az államosítás szörnyűségeiről és a kárpótlásról szól (31:50).
Interjúalany: Barcza Dezsőné
Felvétel időpontja: 2011. február 26.