Interjú

Gyűjteményhez ad
front
II. világháború
Horthy Miklós

Isten velem volt, velem van - Interjú a 107 éves Gallai Rezsővel

3413 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Témakörök: Mindennapi élet
Leírás: 1904-ben született Szombathelyen(0:47). Lelencgyermekként Pápán lakott nevelőszülőknél. Mostoha apja a fronton szolgált az első világháborúban(1:49). Először lovászfiúként dolgozott Bécsben, de onnan gyalog tért vissza Pápára. Utána suszterinasként alkalmazták, ahol napi 14-15 órát dolgozott 6 hónapon át (8:51).Papi ajánlással újra suszterinas lett, a második világháború alatt az angolok által lebombázott Torkos kastélyban. Itt ismerte meg az első feleségét(12:05). Utána saját cipészete lett, bár egy zsidó cipész segítségével (14:47). Közben a győri Dunántúli Hírlapnak is írt cikket, 1932-ben könyve jelent meg (17:15). Az első világháborút a kora és a elfoglaltsága miatt nem tapasztalta meg, nem is nagyon tett rá hatást. De a második világháború előestéjén, Felvidék és Erdély visszacsatolásakor tizedesként a bevonuló Honvédség katonája volt (20:32). 1942 júniusában került ki a front ra, egy utánpótlásegység katonájaként. Itt postakezelő lett (23:22). Miközben vonattal utazott egy partizánegység felrobbantotta a szerelvényt, augusztus 20.-án egy sebesültvonattal hazaszállították, decemberben leszerelt és 1943 februárjában állami kinevezést kapott (26:43). 1944 őszén újra behívták katonának, mivel Gallai Rezső nem kívánt harcolni az akkorra már teljesen értelmetlen háborúban, így gyengélkedőnek jelentette magát, amit el is fogadtak, s le is szerelték, tehát harcolnia nem kellett (29:13).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gallai Rezső
Interjúalany lakhelye: Győr
Interjúalany született: Szombathely, 1904
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas (lovászfiú, cipész, házmester, újságíró)
Felvétel időpontja: 2011. május 13.
Felvétel helyszíne: Győr
Interjút készítette: Bercsényi Miklós Közlekedési Középiskola és Sportiskolai Módszertani Központ, Győr

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, Mindennapi élet
Két világháború között: - szülei származása és a kétnyelvűség (00:05) - trianoni döntés hatása a család életére (01:59) - testvérei pályaválasztása, az interjúalany tanulmányai (05:24) II. világháború: - a II. világháború hatása a családra, az interjúalany személyes sorsára: rokonok hadifogsága, a szovjet- és az amerikai hadifogság összehasonlítása (07:24) - légitámadások, óvóhely (16:40) - Ausztriába való menekülés, hazatérés után „B listára” kerül (17:44) II. világháború után: - Almáskamarás – kinevezett tanító, német község (19:35) - svábok kitelepítése, kényszermunka (20:38) - oktatás a II. világháború előtt és után: tantárgyak és felszerelések (21:37, 26:50) - betelepített lakosság mentalitása Almáskamaráson (23:40). - életkörülmények – sorban állás, jegyrendszer, élelmiszerellátás (28:20) - forint bevezetése (29:44) - 1956 – rádión hallgatott emlékek, kollégák sorsa (30:45) - kiutazási engedély kérése a 60-as, 70-es években– nehézségek (32:33).
Interjúalany: Klingler Gyuláné
Felvétel időpontja: 2010. december 15.
Készítette: Makói Oktatási Központ, Szakképző Iskola és Kollégium, Makó

Hossz: 00:21:00
Tárgy: Mindennapi élet , egyházak
Az interjúalany 1951-ben született Debrecenben, azóta is itt él. Beszél családjáról, gyermekkoráról. (04:06) Az egész családja vallásos volt, természetes volt számára, hogy a katolikus hit a mindennapi élet része. Előbb tudta a mise latin szövegét, minthogy írt, olvasott volna. (06:50) A Kádár-korszakban a lakosság elfogadta és tisztelte a vallásos családot, de egyetemet végzett apjának hite miatt fizikai munkát kellett végeznie. (07:54) Az interjúalanyt nem különböztették meg hátrányosan a gimnáziumban, ekkor már kántor is volt. Az egyetem matematika szakára azonban már nem vették fel helyhiányra hivatkozva, így a mostani Műszaki Főiskolára került. (10:04) Gyerekkora óta ministrált. Közben zongorázni tanult, kántorképzőbe járt. Hozzájárult ahhoz, hogy temploma orgonához jusson. (14:08) Életében a legfontosabbnak a hűséget tartja vallásához, családjához. Ebben a szellemben neveli gyermekeit is. (16:42) Zongorázni csak magántanárnál tanult, de már több, mint 40 éve kántor. Munkája az Isten és a templomi közösség szolgálata. (19:26) Sok vallásos jellegű konferencián vett részt, amely a családról, házasságról szólt. Véleménye szerint a házasság intézményét kellene megerősíteni, ez stabillá tenné az egész családot. (21:04)
Interjúalany: Géczy István
Felvétel időpontja: 2010. december 14.
Készítette: SZENT JÓZSEF GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM, Debrecen

Hossz: 01:07:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról, gyerekkoráról, tanulmányairól, a kollégiumban töltött időszakról (0:22), édesapja első világháborúval kapcsolatos emlékeiről, kitüntetéséről (11:09), a cserkészetről és a levente egyesületekről (19:17), második világháborús bevetéseikről (26:03), a magyar és a német katonák felszerelése közötti különbségről, és további háborús emlékeiről (32:58), hazajutásukról, a szovjetek „házkutatásáról” (40:58), a kézigránátokról (53:20), édesapja angol fogságbeli élményeiről (55:45), a háború utáni újrakezdésről, munkájáról (1:03:05).
Interjúalany: Ozsváth Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. május 02.
Készítette: Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár