Interjú
Gyűjteményhez ad
Generációnk legnagyobb élménye 1956
2826 megtekintés
Hossz: 00:50:00
Leírás:
Az interjúalany birtokos család gyermeke, első generációs értelmiségi. Az 1950-es évek közepén Debrecenben volt egyetemista. Történész hallgatóként szembesült a diktatúra propagandája és valósága közötti ellentmondásokkal. 1956-ban a debreceni Forradalmi Bizottmány tagja, sajtóreferense volt. 1956-os szerepe miatt bebörtönözték, kitiltották az ország egyetemeiről. Tíz év után szerezhetett diplomát, de katedrát nem kapott. A rendszerváltoztatás után az MDF jelöltjeként polgármester lett Hajdúböszörményben. Szervezője, vezetője volt az 1971-től nemzetközivé váló Hajdúsági Művésztelepnek, amely elsőként hívta meg a határon túli magyar művészeket.
0:16--születés, család, származás, szülők, gyermekkora;
4:31--egyetemi évei, hogyan érezte meg tanulmányai során a diktatúra hatását;
12:01--az 1956-os forradalom előzményei;
13:18--mit hozott számukra az 1956-os forradalom;
17:16--a forradalom előzményei 1956 nyarán, hogyan jutottak hozzá Hruscsov beszédéhez;
20:10--a debreceni Kossuth-kör szervezése, a diákmozgalmak közötti kapcsolatok;
26:00--hogyan hatott rájuk a szovjet katonaság bevonulása;
27:40--a helyi forradalmi bizottmányok megalapítása;
35:40--hogyan hatottak rá a forradalmat követő megtorlások, miben látja a szocialista berendezkedés legfontosabb problémáit;
38:55--a rendszer bukásának és a rendszerváltoztatásnak az előjelei;
42:16--a rendszerváltoztatás hatása a települések életére, polgármesteri munkája, a Hajdúsági Művésztelep működése
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dr. Lázár Imre
Interjúalany lakhelye:
Hajdúböszörmény
Interjúalany született:
Hajdúböszörmény,
1935
Interjúalany foglalkozása:
közéleti író, történész, nyugalmazott polgármester
Felvétel időpontja:
2010. november 26.
Felvétel helyszíne:
Hajdúböszörmény
Interjút készítette:
Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény
Kapcsolódó interjúk
Emlékképek a Horthy-korszaktól a Kádár rendszerig
Hossz: 00:49:00
0:00 gyermekkor, családi háttér, édesapja a köztisztasági vállalat felügyelője volt, szolgálati lakásban éltek Debrecenben
2:09 mesél a Horthy-korszak iskolai élményeiről, volt akkor még hittan is, vallások szerint
6:58 16 évesen ment férjhez
7:58 1944-ben elkezdődtek a bombázások, egy kis bunkerben húzták meg magukat a támadások alkalmával, egy alkalommal egy lezuhant repülőgépet látnak, és látta, hogy a felszerelésük teljesen amerikai volt az orosz pilótáknak is
12:00 a gettóba csak hivatalos személyek mehettek be, majd a gettóból a téglavetőbe szállították a zsidókat és onnan deportálták őket, édesapját az általa kenyérrel ellátott zsidók mentették meg a háború után az akasztástól
17:20 az orosz katonákról nincsenek jó emlékei, ő bujkált a katonák elől, mert azok összegyűjtötték a nőket mosni, őket is zaklatták
22:53 az éhínség kevésbé érintette őket, mert átvettek egy üzletet, és a férje és az apja tudtak élelmet szerezni
24:39 államosították a műhelyüket, ezek után a férje nem kapott munkát
26:03 mesél az ötvenhatos emlékeiről, az orosz tankokról és a kijárási tilalomról
29:19 1957 januárjában hajnalban csengettek be hozzájuk, elvitték kihallgatásra a párját
33:19 a lányát nem vették fel sehova a jó tanulmányi eredménye ellenére, mert a disszidált testvérét tüntették fel az édesanyjának, a lánya is csak nehezen mehetett férjhez Németországban
36:48 a Kádár-rendszerben jobban éltek, mert volt munkájuk, és kevésbé volt rajtuk nyomás, mesél a különböző tartós fogyasztási cikkekről, amit vehettek
Interjúalany: Szirák Zoltánné, Kovács Piroska
Felvétel időpontja: 2010. július 16.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Ifjúságom évei
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany 1941-ben született Gyermelyen. Beszél családjának történetéről, gyermekkoráról. Édesapja harcolt a II. világháborúban, elesett a fronton. A 40-es évek végére nagyszülei is meghaltak, édesanyjával maradtak ketten. A háztáji gazdaságból éltek meg. (05:26) 1947-ben kezdett el iskolába járni. Elmondja diákéveinek élményeit, iskola mellett dolgoznia is kellett. (08:38) 1954-ben abbahagyta az iskolát, az erdészetnél kezdett napszámban dolgozni. A háború utáni földosztáskor kaptak pár holdas földet, amin búzát termeltek. (11:46) Beszél a fiatalok szórakozási lehetőségeiről. Elsősorban a szabadban, az erdőben játszott társaival. Elmondja a mindennapi falusi életet, amely különösen kemény volt, mivel nem volt felnőtt férfi a házban. 1955-ben otthagyta az erdészetet, iskolában lett fűtő. (16:50) Kitér az 1956-os forradalomról szerzett élményeire. Közben sokat és keményen kellett dolgoznia, vasúti-raktári rakodómunkásként dolgozott, majd kézbesítő lett. (27:28) Nagy nehezen, baráti kapcsolatokkal tudott csak sofőri állást szerezni 1960 tavaszán. (31:26) Elmondja sorkatonaságának történéseit. Két alkalommal nem kellett bevonulnia, mivel munkájával ő támogatta anyagilag édesanyját. Harmadszorra azonban már nem kerülhette el katonaságot. A hadseregben is elsősorban sofőrmunkákat kapott. 25 hónapig volt katona, 1964-ben szerelt le. (40:36) Beszél a Kádár-korszak mindennapjairól. Nem volt rá nagy hatással a rendszer, nem lázadt ellene, így ő sem került rossz helyzetbe. (42:30) Röviden beszél a rendszerváltoztatásról, akkor már a TSZ-nél dolgozott. (43:20)
Interjúalany: Fülöp László
Felvétel időpontja: 2011. március 14.
Fajszi Ferenc életútja
Hossz: 00:38:00
Az interjúalany beszél magáról, családjáról (0:18), édesapja második világháborús részvételéről, hadifogságban töltött éveiről (6:58), édesapja hazatérése utáni életéről, házasságáról (11:31), az államosítások következményeiről a családra nézve, gyerekkori élményeiről (16:28), a Ratkó-korszakról (20:30), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (22:55).
Interjúalany: Fajszi Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 14.
