Az interjúalany beszél 1956-os emlékeiről, a forradalomhoz való hozzáállásáról (0:11), a Kádár-rendszer pozitívumairól (5:25), Baracska helyzetéről a második világháború után, a termelőszövetkezetekről, beszolgáltatásról, kulákokról (8:45), a ’60-as évekbeli szórakozási lehetőségekről (12:36), zenei ízléséről (15:58), az ’50-es évek terrorjáról (17:10), rendszerváltoztatás előtti külföldi útjairól (19:32), a Kádár-korszakbeli életszínvonalról (20:21), autójáról és arról, hogy a Kádár-korszakban kocsit is könnyebben lehetett vásárolni (22:28), az üdülési lehetőségekről, öltözködéséről (23:37), a sportról (25:58), tanulmányairól (29:23), vallásosságáról (33:15), a rendszerváltoztatás hatásairól (35:38), Nagy Imre újratemetéséről (37:05), kedvenc újságairól (39:38), arról, hogy Baracskán negyedszázadig volt képviselő (40:50), valamint a rendszerváltoztatás negatív hozadékairól (42:22).

Szombathelyen született, de hamar Budapestre költöztek, szülei a Dreher sörgyárban dolgoztak. Az interjúalany a szülei sorsáról, életéről mesél(0:30).1937-ben kezdte tanulmányait Szolnokon. A továbbiakban a gimnáziumi és teológiai tanulmányairól mesél(2:04).1956-ban a Rajk László temetése napján tartotta meg esküvőjét. Ezzel kapcsolatban elmeséli az 1956-os forradalommal kapcsolatos személyes történetét(4:15).1958-ban megpályázott egy garai lelkészi állást - erről, a MÚK(Márciusban Újra Kezdjük) mozgalomról és az '56 utáni új karhatalomról meséli el személyes élményeit(8:17).Garaán 1964-ig dolgozott, miután kiszabadult a Munkásőrség karmaiból. Itt a második világháború után az elszakított országrészekből elűzött reformátusok nagy számban jelen voltak(18:43).A református egyházközigazgatás alapján Csátalja is a Garához tartozott, az interjúalany ide is gyakran ellátogatott, sőt még itt is gazdálkodott. Ezzel kapcsolatban mesél a TSZ-esítésről is(20:11).1964-ben eljött onnan és Székesfehérvárra ment, ahol már világi pozícióba nevezték ki(gabonarevizor).Ezt 1970-ig töltötte be(23:47).A székesfehérvári MDF egyik alapítója volt, korábban nem volt párttag. Az MDF-ből akkor lépett ki, amikor Csurka Istvánt kizárták a pártból(26:10).Az interjúalany elmesél egy történetet, ami egy állambiztonsági besúgóról szól(28:12).Ehhez kapcsolódóan a megfigyelésekről is mesél(30:18).Az interjúalany személyéől adódóan a történelmi egyházak elnyomatásáról is beszámol(32:45).

0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról