Interjú

Gyűjteményhez ad
Rákosi-korszak
Valksbund
partizán
II. világháború
MEFESZ
Ortutay Gyula
légitámadás
iskolák államosítása
hadifogság
Nemzetőrség
Csendőrség
ÁVO/ÁVH
rendszerváltoztatás
1956
Nagy Imre
Wehrmacht
oktatás
deportálás
békepapok
beszolgáltatás
TSZ

Egy csendőr gyermeke

3611 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: 1956, Mezőgazdaság, Csendőrség
Leírás: Az interjúalany mesél apja csendőri munkájáról, a II. világháborúról, arról, hogyan befolyásolta családja és személyes sorsát a apja korábbi munkája a Rákosi-rendszerben. Beszél az 1956-os debreceni eseményekben való személyes részévételéről, illetve a szocialista mezőgazdaságban szerzett tapasztalatairól. 0:15--apja, csendőri foglalkozása, bevonulása 1941-ben, Bácska megszállásakor; három náció együttélése Zomborban 4:35--zsidók deportálása 6:08--hogyan menekültek a partizánok elől, hogyan élik meg a háború végét 10:45--édesapja orosz hadifogsága, megmenekülése, bújkálása 11:50--továbbtanulása a debreceni piaristáknál, majd az iskola államosítása, hogyan hat ki ez a tanulmányaira 14:35--továbbtanulását hogyan befolyásolja apja csendőri múltja 0:16--a Rákosi-rendszer működése, hatása a mezőgazdaságra, hogyan érinti a rendszer az apját 19:15--személyes emlékei az ÁVÓ működéséről, tevékenységéről 22:17--hogyan került egyetemre 23:32--1956-ot hogyan éli megy egyetemistaként Debrecenben 29:30--történések november 4-én és utána 33:50--első munkája az egyetem után, a téeszesítés, tapasztalatai a mezőgazdaság átalakításáról 40:00--hogyan lesz végül tanító
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Varga Gyula
Interjúalany lakhelye: Geszteréd
Interjúalany született: Polgár, 1936
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. január 29.
Felvétel helyszíne: Geszteréd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:49:00
0:00 családi háttér, egy sváb molnárcsaládból származik 5:38 ő 1930-ban született, édesapja azonban kivételesen nem molnárlányt vett el 7:49 svábok voltak, az anyanyelve német volt, az iskolában tanult meg magyarul 9:36 1940-ben a soproni bencés gimnáziumban folytatta tanulmányait, egészen a német megszállásig, akkor hazaküldték őket 11:35 addig nem érezték a háborút, békésebbek voltak a mindennapok, a német megszállás után azonban elkezdődtek a deportálások, bár volt Volksbund az ő környékükön is, az egyházak viszont ellenezték a működését 17:22 ő a „Hűséggel a hazához” nevű egyházi szervezésű mozgalomnak volt a tagja 1944-ben; a híreket nem újságból vagy rádiókból szerezték, hanem a hozzájuk járó kuncsaftok mindig elmondták a híreiket 19:20 karácsonykor meg újévkor mindig voltak náluk csellengő orosz katonák, áthaladt a fejük fölött a front, a háború után pedig elindult a pártélet 23:28 csatlakozott a Bulányi György szervezésével alakult csoportok egyikéhez, emiatt bebörtönzik hat hónapra 28:01 miután a vezetőiket letartóztatták, ő is várta, hogy beviszik, mert aktív szervező tag volt 33:14 először államellenes összeesküvés szervezésével és vezetésével vádolták meg 1956-ban, de a börtönben szinte azonnal érezni lehetett az SZKP XX. Kongresszusának hatását
Interjúalany: Dr. Marx Gyula
Felvétel időpontja: 2011. november 25.

Hossz: 00:49:00
Tárgy: 1956
Az interjúalany beszél gyermek- és iskoláséveiről, melyet az akkori Sztálinvárosban töltött. Kitér Sztálinváros felépítésére, a DISZ-re, és elmeséli 1956-tal kapcsolatos személyes élményeit. Végül beszámol arról is, hogy milyen körülmények között hagyta el Magyarországot. 0:13--születés, család 2:46--II. világháború, orosz megszállás, viszony az orosz katonákkal 5:24--iskolái, gimnáziumi évei, melyek egybeesnek "Sztálinváros" felépítésének idejével; hittan és úttörőmozgalom 13:50--hogyan éltek a Rákosi-rendszerben, földosztással kapcsolatos emlékei 15:50--hogyan éli meg diákként, hogy DISZ titkár lett, egy DISZ konferencia leírása 18:40--1956 előzményei, milyen jelei voltak, hogy valami van a levegőben, hogy próbál ő is ellenállni a DISZ-ben, és hogy lép ki a szervezetből 22:00--1956 első napjai helyileg, hogyan értesülnek a műegyetemi eseményekről, Gerő és Sándor András előadásai, az általános sztrájk kitörése; hogyan kerül Pakson börtönbe és hogyan szabadul ki 34:37--részvétele egy munkásgyűlésen, ahol sikerül leváltania a vezetőséget 37:10--mi történt november 4-én, hogyan áll be katonának, harcol az oroszokkal, és hogyan vonul be a Vörös Hadsereg 44:15--iskola a forradalom alatt és a leverése után 46:26--hogy és miért megy ki Ausztriába
Interjúalany: Gódány Róbert
Felvétel időpontja: 2010. június 04.

Hossz: 00:32:00
0:00 családi háttér, szülei parasztcsaládból származtak, nem nélkülöztek, mert a föld megadta nekik az élelmiszert 3:23 a háború alatt azonban a cukrot csak jegyre adták 5:51 a szűkebb család megúszta a háborút, de édesapja testvérei katonák voltak, egyiküket a jugoszláv szabadcsapatok kivégezték 10:03 mesél az általános iskolai évekről 13:47 mesél a TSZ-életről 18:24 felidézi 1956-os emlékeit
Interjúalany: Naszradi András
Felvétel időpontja: 2011. július 16.