Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan szervezték Szegeden a repülő egyetemeket, hogy hogyan jutott hozzá a különböző szamizdat irodalmakhoz és hogyan zajlott ezek sokszorosítása. Elmondja, hogy hogyan lehetett a Kádár-korszakban nyugatra utazni, és milyen hatást gyakoroltak rá a különböző külföldi útjai. Említést tesz a rendszerváltoztatást megelőző korszak sajátosságairól is. 0:15--családi emlékek 1956-ról, amely alatt több családtagja is rendőrként szolgált; 4:8--hogyan szerveződtek a repülő egyetemek a szegedi egyetemen, milyen témákkal foglalkoztak ezeken, hogyan viszonyult ezekhez az elnyomó hatalom; 9:10--milyen utakon kerültek kapcsolatba a szamizdat irodalommal, hogyan sokszorosították őket; 12:23--hogyan vett részt a Beszélő és egyéb anyagok sokszorosításában, hogyan buktak le ezzel és hogyan viselkedett a letartóztatáskor; 17:15--mi történt azzal, akit bevittek illegális nyomdászatért, hogyan zajlott nála a házkutatás; 27:0--hogyan lehett külföldre utazni, milyen útlevelek és valutakorlátozások voltak; 31:0--viszonya ahhoz, hogy a család egyik ága mélyen vallásos, a másik ága pedig baloldali volt, mit gondolt akkoriban a rendszer fenntarthatóságáról; 36:8--mik a különbségek a rendszerváltoztatás előtti és utáni berendezkedés között; 39:38--miért kívánkoztak az emberek nyugatra, milyen benyomások érik ott őket; 43:33--hogyan volt érezhető a rendszerváltoztatás előtti időszakban a rendszer puhulása, hígulása;

Szombathelyen született, de hamar Budapestre költöztek, szülei a Dreher sörgyárban dolgoztak. Az interjúalany a szülei sorsáról, életéről mesél(0:30).1937-ben kezdte tanulmányait Szolnokon. A továbbiakban a gimnáziumi és teológiai tanulmányairól mesél(2:04).1956-ban a Rajk László temetése napján tartotta meg esküvőjét. Ezzel kapcsolatban elmeséli az 1956-os forradalommal kapcsolatos személyes történetét(4:15).1958-ban megpályázott egy garai lelkészi állást - erről, a MÚK(Márciusban Újra Kezdjük) mozgalomról és az '56 utáni új karhatalomról meséli el személyes élményeit(8:17).Garaán 1964-ig dolgozott, miután kiszabadult a Munkásőrség karmaiból. Itt a második világháború után az elszakított országrészekből elűzött reformátusok nagy számban jelen voltak(18:43).A református egyházközigazgatás alapján Csátalja is a Garához tartozott, az interjúalany ide is gyakran ellátogatott, sőt még itt is gazdálkodott. Ezzel kapcsolatban mesél a TSZ-esítésről is(20:11).1964-ben eljött onnan és Székesfehérvárra ment, ahol már világi pozícióba nevezték ki(gabonarevizor).Ezt 1970-ig töltötte be(23:47).A székesfehérvári MDF egyik alapítója volt, korábban nem volt párttag. Az MDF-ből akkor lépett ki, amikor Csurka Istvánt kizárták a pártból(26:10).Az interjúalany elmesél egy történetet, ami egy állambiztonsági besúgóról szól(28:12).Ehhez kapcsolódóan a megfigyelésekről is mesél(30:18).Az interjúalany személyéől adódóan a történelmi egyházak elnyomatásáról is beszámol(32:45).

Az interjúalany beszél a családjáról (0:16), alsóbb fokú iskoláiról (1:50), a piarista gimnáziummal kapcsolatos élményeiről (4:23), vasutas munkája kezdetéről (9:04), katonai élményeiről, valamint a vasutasok visszacsatolt területekre történő telepítéséről (11:57), a németekkel szembeni nagy katonai hátrányról, és Érsekújvárra, majd Újszászra kerüléséről (már mosodszor) (15:45). Megemlíti Szolnok bombázását (19:16), a háború alatt a MÁV által felállított légvédelmi szervnél ellátott munkáját (21:12), beszámol a ferencvárosi, szolnoki, hatvani bombázásokról (23:57), végül Nyugatra szökéséről, amerikai hadifogságáról, és hazatéréséről (30:54).