Interjú

Gyűjteményhez ad
párttagság
Ausztria
Horthy Miklós
egyetem
megfigyelés
II. világháború
pályaválasztás
légitámadás
besúgó
MDP
továbbtanulás
Rákosi-korszak
rendszerváltoztatás
egészségügy
oktatás
kommunista diktatúra
katonaság
egyház

Beszélgetés Dr. Báló Györgynével

3413 megtekintés

Hossz: 00:38:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyerekkoráról, arról, hogyan lett végülis katolikus vallású, és hogyan ment át a katolikus iskolába. 1945-ben Ausztriába menekült, majd 1946-1952 között az orvosi egyetemre járt. Végzés után gyerekgyógyász akart lenni, de szülésznőnek kényszerítették (0:00). Beszél házasságáról és gyermekeiről, a családi életről (4:55). Beszlé gyermekkorának szép világáról, a Horthy-korszakról, az akkori polgári világról. A család és a társadalom életében sokkal nagyobb szerepet játszott a szeretet (8:40). Szól arról, hogy a hitéletet hogyan próbálta lerombolni a Rákosi-rendszer, például hogyan néztek szét az ő lakásukban is feszületet keresve (11:15). Visszatér családjának harmonikus viszonyára a két világháború között (13:25), majd elmeséli, hogy egy véletlen döntése hogyan mentette meg a biztos haláltól, amikor a várost bombázták (19:15). Szól a Rákosi-rendszer erőszakszervezeteiről (22:20), majd arról, hogy a rendszerváltoztatás során elmaradt a számonkérés (24:22). Beszél arról, hogy tizenkét éve rákbeteg, arról, hogy az Úristen segítségével megnyugvással tudja fogadni, valamint szól a fiatalokhoz a kereszténység fontosságáról (26:20). Rátér arra, hogy édesapja katonai szolgálatot teljesített a II. világháborúban, és a nyugatra hátrálás során a családját is magával vitte Ausztriába (30:15). Végül az 1956-os debreceni eseményekről szól, például arról, hogy a megszálló orosz parancsnokok feleségei a klinikán szültek, valamint arról, hogy a forradalom napjaiban a rektor tanítási szünetet rendelt el (34:38).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Dr. Báló Györgyné Dr. Rozgonyi Cecília
Interjúalany lakhelye: Debrecen
Interjúalany született: Debrecen, 1927
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:00
Az interjúalany mesél a háború előtti világról, családja Trianonnal kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy milyen emlékeket őriz a front közeledésével, illetve az orosz megszállással kapcsolatban. Szól a háború utáni újrakezdésről, illetve a pénz elértéktelenedéséről is. 0:19--születés, szülei foglalkozása, gyermekkora; 3:55--családi emlékei Trianonról, a megszálló antant katonákról; 7:25--emlékei a II. világháborúról, édesapja behívásáról, a front közeledéséről; 9:58--emlékei a német megszállásról, a német katonák Sopronba való bevonulásáról, majd a későbbi német visszavonulásról, a háború áldozatairól és a jegyrendszerről; 18:0--hogyan került haza a gimnáziumból a front közeledtével, hogyan folytatódott az oktatás a háború után; 21:0--hogyan, miért próbáltak elbújni a bevonuló orosz katonák elől, milyen károkat okoztak az oroszok, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 35:42--hogyan tették rendbe az okozott károkat; 37:29--hogyan szökött meg édesapja a hadifogságból és hogyan hatottak rá az otthon talált állapotok, milyen volt a háború utáni újrakezdés; 43:0--a pénz elértéktelenedése a háborút követően
Interjúalany: Győry Endrené Abonyi Éva
Felvétel időpontja: 2011. április 19.

Hossz: 01:06:00
00:00-01:09 Születés, család, munka. 01:10-29:29 Nyilasok, '45, zalaegerszegi laktanya, kivégzések, II. Világháború, barakkok, besorozás, ukrán katonák, francia páncélos támadás, munka a német családnál, amerikai tábor, börtönben töltött 28 nap, hazajutás. 29:30-39:13 katonai kiképzés, élelmezés, faust, statárium, kivégzések, ukrán katonák.39:14-44:40 Tisztiiskola. 44:41-01:06:33 1956, forradalom utáni boldogulás, munka.
Interjúalany: Csuka Albert
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany 1938-ban született Dobrádon. Szülei földnélküli napszámosok voltak. A II. világháború alatt menekülniük kellett, mivel pont a megmerevedett front közepén laktak. Egy rokonnál húzták meg magukat másfél hétre, 30-40-en voltak egy kis lakásban. A harcok után visszatértek. A megszálló orosz katonák nem voltak túlságosan durvák a település lakóival, egyszer azonban egy szovjet katona majdnem megölte őt és családját, de édesanyja megmentette. (04:32) A háború után újraindult a mindennapi élet. Mire összeszedte magát a család, elkezdődtek az 1956-os események. Tudomást szerzett a miskolci történésekről, de nem volt aktív résztvevő, Dobrádról csak ellátmányt vásároltak a forradalmárok. (07:52) 1958-1960 között töltötte le sorkatonai szolgálatát sofőrként Baján. Utána Budapestre költözött. (08:42) A Rákosi-rendszerről nincs sok emléke, mivel nem volt a családnak földje, ezért a beszolgáltatás nem érintette őket. A TSZ-ek véleménye szerint jól működtek. Beszél arról, hogyan vették el a kulákoktól a földet. Emellett rossznak találta, hogy tiltották a vallást, Mindszentyt bebörtönözték.(11:08) Budapesten buszsöfőrként dolgozott, elmondja mindennapjait a Kádár-korszakban. (12:32) Sosem politizált, de örült a rendszerváltoztatásnak, ekkor már újra szülőfalujában dolgozott fuvarosként. Szavazni nem jár. (14:00) Beszél a TSZ-ek szervezéséről. A földeket elvették a parasztoktól, többeket el is hurcoltak. (14:50) Fiatal korában nem volt lehetősége se tanulni, se szórakozni. (15:10) Mivel nem akart sosem politizálni, ezért 56-ban egyik oldalra sem állt. A rendszerváltoztatás után minimális kárpótlást kapott. (15:50) Beszél arról, hogy fiatal korában az egyetlen szórakozási lehetőségek a bálok voltak, amelyek általában verekedéssel végződtek. Megemlíti még a mindennapi életet, a munkát a házban, a konyhában és a földeken. Szobakonyhás lakásuk volt, amelyben nyolcan laktak. A vizet a Tiszáról hordták. Elmondja gyermekkorában milyen munkákat végzett, elsősorban tehenekre vigyázott. (22:48)
Interjúalany: Hódos Ferenc
Felvétel időpontja: 2011. február 15.