Interjú
Gyűjteményhez ad
Simor Dénesné
3279 megtekintés
Hossz: 00:21:29
Leírás:
Az interjúalany elmondja, hogy polgári körülmények közöt élő, értelmiségi zsidó családjában milyen neveltetést kapott a II. világháború előtt, és mennyire tartotta a zsidó vallást, illetve annak szokásait. Szól férjéről, aki Raul Wallenberg sofőrje volt a II. világháború idején, és elmondja, hogy ennek az ismeretségének köszönhetően hogyan sikerült megúsznia a Németországba történő deportálást. Mesél Kádár Jánossal kapcsolatos élményeiről is, akivel személyesen is találkozott, mivel munkája következtében több neki rendezett is részt vett.
0:20--születés, család, iskolái;
3:33--mennyire tartják a zsidó vallást;
5.38--kapcsolata Raul Wallenberggel, a svéd diplomata zsidómentő tevékenysége;
7:45--hogyan tudta elkerülni azt, hogy Németországba deportálják, hogyan éli meg a szovjetek bevonulását;
11:24--második házassága, a zsidó vallás szerepe az életében;
14:38--viszonya a cionizmushoz, milyen problémái adódtak a származásából az élete során, hogyan jutott el Kádár János vadászataira;
18:10--milyen neveltetésben részesült
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Simor Dénesné, Lüszi
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1921
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas
Felvétel időpontja:
2011. június 29.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Interjút készítette:
Amerikai Alapítványi Iskola, Budapest
Kapcsolódó interjúk
Egy orgoványi parasztasszony emlékei
Hossz: 00:51:00
Kiss Imréné 1920-ban született. Élete nagy részében Orgoványon lakott. Beszél a szüleiről, két világháború közötti szegénységről, elemi iskolai tanulmányairól. Az orosz megszállás durvaságát kevéssé tapasztalta,mert családjának sikerült jó kapcsolatot kialakítani a beszállásolt katonákkal. A beszolgáltatás miatt az 50-es éveket rosszabbnak ítélte meg, mint a megszállást.A férje egy politikai vita során összeverekedett több rendőrrel, ezért letartóztatták. A Kádár-korszakban főleg otthon gazdálkodtak, gyarapodtak, ezért a rendszerről visszamenőleg is jó a véleménye. "Volt munka."
00-12.20 Család, szegénység, szülők történetei
12.20-18.20 Elemi iskola, ismétlő iskola
18.20-24.25 Ötvenes évek, beszolgáltatás, szegénység
24.25-33 Szovjet megszállás,beszállásolt katonák étkezési szokásai
33-38 Téeszszervezés, patika államosítása, ahol dolgozott.
38-42.50 Gazdálkodás otthon
42.50-49 Férj verekedése a rendőrökkel, tárgyalás, börtön.
49-50.12 Kádár-rendszer "áldásai"
Interjúalany: Kiss Imréné
Felvétel időpontja: 2010. november 03.
Interjú Horváth Jánosnéval
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a II. világháborúból, édesapja hazatéréséről a francia hadifogságból (0:37). Szól a mezőgazdasági tudás átadásáról, az aranykalászos gazdatanfolyamról (5:26). Kiemelten szól a mezőgazdaság háború utáni átalakításáról, a beszolgáltatásokról, az élelmiszerhiányról, a valamint a tagosítás hullámairól (8:08)
. Szól a megtermelt javak kereskedelméről, a sáskának nevezett kereskedőkről (18:30). Beszél a téeszesítés első hullámáról, az agitációról, és édesapja ellenállásáról (20:05).
Szól a Kádár-korszak enyhébb körülményeiről, a háztáji gazdálkodás beindulásáról (24:30). Szól a korszak hitéletéről, a vallásos nevelés és a kommunista ideológia viszonyáról (25:25). Végül az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről beszél. (32:10).
Interjúalany: Horváth Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 09.
Egy elhivatott tanár életútja
Hossz: 00:29:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).
Interjúalany: Nagy Márton
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
