Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
oktatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
Kádár-korszak
II. világháború
szovjet megszállás

Margitka néni

2400 megtekintés

Hossz: 00:24:00
Leírás: Az interjúalany beszél a tanulmányairól (0:26), második világháborús emlékeiről (1:25), arról, hogy az 1956-os forradalom idején házasodott, majd két évvel később megszületett az első gyermekük (6:52). Elmondja a véleményét Kádár Jánosról (11:54), a rendszerváltoztatás utáni helyzetről (13:46), bölcsődei munkájáról (18:10).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Haramura Lászlóné Kolozsvári Margit
Interjúalany lakhelye: Nyírlugos
Interjúalany született: Nyírábrány, 1936
Interjúalany foglalkozása: óvónő
Felvétel időpontja: 2011. június 29.
Felvétel helyszíne: Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany mesél a II. világháborút megelőző visszacsatolásokról, az orosz megszállásról és arról, hogy a forradalom után hogyan éled újra az élet. 0:18--születés, család, szülők, hogyan érintik őket a területelcsatolások az I. világháború után 2:25--visszacsatolások a II. világháború alatt, hogyan történt a területátadás Kassán, hogyan mond itt ezután Horthy beszédet 4:50--hogyan kap a visszacsatolás után Magyarországon munkahelyet 5:50--a zsidók deportálása, a helyi gettó 8:38--a megszállás hogyan történt a környéken, az oroszok beérkezése és az ezt megelőző harcok Jánoshalmán 12:58--hogyan indítják meg az életet a megszállás után, hogyan indítja meg a helyi kommunista pártot 17:30--milyen állásokat kap a Rákosi-rendszer alatt, hogyan éli meg az 1956-os forradalmat, mi történik vele utána, milyen volt a munkahelyzet akkoriban, mi változik azóta 22:53--a rendszerváltoztatás hatása az életére
Interjúalany: Virágh Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. november 03.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél tanyasi tanító édesapja munkájáról (0:06), édesapja katonai beosztásáról (4:00), a második világháborúról, kocsisként folytatott tevékenységéről (4:33), amerikai hadifogságba kerüléséről, a fogsággal kapcsolatos élményeiről (6:33), az 1956-os forradalomról és az azokban a napokban összeszedett betegségéről, és arról, hogy nem piszkálták az eseményekben játszott tevékenység miatt (12:50). Mesél munkájáról (17:40), végül egy párttitkárról, aki korábban nyilas volt és folyamatosan piszkálta (20:10).
Interjúalany: Pálfi György
Felvétel időpontja: 2010. november 22.

Hossz: 00:54:00
0:00 családi háttér, gyerekkor, életfilozófia 5:46 édesapja harcol az első és a második világháborúban is, amerikai hadifogságban is volt, de Magyarországra érve nem engedték azonnal haza, beszél az iskolás évekről 10:54 az egyetem elvégzése előtt egy évvel már tudták, hogy hova mennek majd tanítani 11:54 mesél az iskoláiról 14:41 az ösztöndíja több volt, mint a tanári fizetése, abból egyébként is fizetnie kellett a tervkölcsönt, békekölcsönt, az agglegényadót, és a honvédelmi adót is, diákként jó soruk volt 15:45 beszél a Rákosi-rendszerről, a vezérkultuszról, sorba kellett állni az alapvető élelmiszerekért, Rákosi nem bírt elviselni semmilyen kritikát, ehhez képest a Kádár-rendszer maga volt a csoda 21:26 az ifjúsági szervezetekről mesél, a DISZ-ről, a KISZ-ről, sok volt a kivételezés is 24:04 az egyház ostobaságokat követett el, (pl. Mindszenty 1956-ban királyságról beszélt), ugyanakkor az állam részéről ostobaság volt korlátozni a vallásszabadságot 29:30 a Rákosi-rendszerben, a nyílt diktatúrában, bárkit pillanatok alatt elintéztek, aki nem értett egyet a rendszerrel 31:49 az 1956-os forradalom nem érintette őt és a közvetlen környezetét 33:29 a Kádár-rendszer felüdülés volt Rákosihoz képest, 1956 voltaképpen Rákosiék ellen volt, Kádár idején indult el a téeszesítés, ami a paraszti életben egy pozitív fordulatot jelentett, de fájdalmas volt megválni a tulajdontól, megszűnik a származás alapú kategorizálás is 37:00 a Kádár-rendszer megnyitotta a világot a diákok számára, elkezdődött a háztáji gazdálkodás, ami plusz pénzt jelentett, sőt, elindultak a házépítések, mesél az agitációról, amit a TSZ-szervezéskor folytattak 40:35 az első fizetése nem volt sok, de összefogva sikerült megvenniük mindent, összehasonlítja ezt a mostani devizahitel-válsággal 45:22 a rendszerváltoztatáskor áskálódtak ellene, hogy hagyja ott az igazgatói posztját, a váltás nagyon hirtelen történt, az MDF az egyház segítségével nyert 1990-ben, mesél a további választásokról 48:35 a mai fiatalokkal aránytalanság történt, mivel sokan szereznek diplomát, de nem tudnak elhelyezkedni, túl sok diákot vettek föl
Interjúalany: Sárosy Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. február 23.