Interjú
Gyűjteményhez ad
Egy orosz hadifogoly
2419 megtekintés
Hossz: 00:50:00
Leírás:
0:00 családi háttér, szülei földművesek voltak Csehszlovákiában, a pozsonyi magyar reálgimnáziumban tanult tovább
5:20 beszél a korabeli csehszlovák politikai életről, a pozsonyi várból látták azt, amikor Ausztriába bevonultak a németek
7:14 mesél a Benes-dekrétumokról, és a korabeli csehszlovák politikai vezetésről
9:42 katonaéveit már akkor kezdte el, amikor Magyarország visszakapta a területeit, ezért érettségi után 1941 októberében bevonult a Magyar Honvédségbe
12:04 utászkiképzést kaptak, ő tiszti iskolába került
16:02 1944-ben került ki a frontra
17:42 visszaemlékezik a győri bombázásokra
21:25 felidézi a fronton szerzett tapasztalatait
30:51 egy éjjel a Garam mellett lepték meg a partizánok a csapatát
43:10 Kassára tért vissza a fogságból, ott értesül a magyarok várható kitelepítéséről
45:44 az 1956-os események idején már bíró volt, elmeséli a vele történteket
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
Interjúalany neve:
Sárkány Sándor
Interjúalany lakhelye:
Kaposvár
Interjúalany született:
Kaposvár,
1920
Interjúalany foglalkozása:
megyei bíró
Felvétel időpontja:
2011. március 12.
Felvétel helyszíne:
Kaposvár
Interjút készítette:
Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár
Kapcsolódó interjúk
Fény a csillagoknak
Hossz: 00:45:00
0:00 családi háttér, gyermekkor
3:15 cselédlány volt egy ortodox zsidó családnál, ahol meg kellett tanulnia főzni nekik
6:50 a bombázások és a légitámadások mindig nagy veszélyt jelentenek, elmeséli, hogy jártak Horthy István ravatalánál, később aztán haza kellett mennie, mert a zsidók nem alkalmazhattak keresztényt
8:29 az orosz katonák elől az erdőben bújtak el
14:34 a zsidó családot, akiknél dolgozott, elhurcolták
22:17 az emberek vegyesen viszonyultak a zsidókhoz, volt aki sajnálta, volt aki kinevette őket; éjjel is zaklatták a családot; elmeséli, hogy a zsidó nőket összegyűjtötték, megerőszakolták, és egymáshoz kötözve lőtték a Dunába
29:39 1947-ben ment férjhez, majd tejkeverőként dolgozott, a földjüket azonban be kellett adni a TSZ-be, a plusztermést be kellett szolgáltatni
40:01 1956-ban a forradalomból nem sokat tapasztaltak
Interjúalany: Tulok Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. február 25.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg
Örvényben
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél édesapja I.világháborús részvételéről, édesanyja nehézségeiről (0:29), édesapja vitézi földjéről (2:53), tanulmányairól (6:57), a terület-visszacsatolásokról (12:19), a levente oktatásról (13:18), a II.világháborúról (15:46), az erdélyi szórványmagyarságért végzett, Szilágy megyei kiküldetéséről (19:16), a zsidók deportálásáról, a Nyírségtől a fővárosig tartó menetelésről, és a háború további, elsősorban budapesti eseményeiről (26:33).
Interjúalany: Macsi Sándor
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 06.
Mindig szerettem az embereket, a hajat – ezért lettem fodrász
Hossz: 00:26:00
00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos)
05:00 - II. világháború hatása a családra
05:30 - 1956. évi családi tragédia
08:30 - '56
09:00 - TSz-esítés
13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos
14:10 - Iskola
16:00 - Szakmunkásképző - fodrász
20:30 - Maszek
24:10 - Nyugdíj
Interjúalany: Hegyi Rozália
Felvétel időpontja: 2011. március 23.
Készítette: József Attila Gimnázium, Makó
