Az interjúalany 1937-ben született Besenyszögön (Jász-Nagykun-Szolnok megye). Beszél családjáról, gyermekkoráról. Sokat költöztek. Apjának nem kellett bevonulnia a világháború alatt, így végig kényelmes életet éltek. (02:22) A család a háború alatt Kaposvárra került, az apát ide helyezték állatorvosnak. Egy zsidó család házát kapták, nem tudták, hogy a mi történt a korábbi tulajdonosokkal. (04:50) Beszél a bombázásokról. (07:22) 1946-ban szülei elváltak. Iskoláit Kisújszálláson kezdte, majd Sajószentpéteren folytatta, ahol anyja állást kapott. Éheztek. (10:50) Az interjúalany munkát vállalt: biciklivel járta körbe a környező falvakat, újságpénzt szedett be. (12:04) 1956 szeptemberében kezdte meg tanulmányait az Állatorvosi Egyetemen. Itt élte át az 1956-os eseményeket, beválasztották a forradalmi bizottságba. Részt vett a tüntetéseken, a Sztálin-szobor ledöntésénél is jelen volt. Sírva énekelte a Himnuszt a tömeggel. (17:36) Az első napokban a forradalmároknak főzött az egyetemen. (19:56) Két öccse disszidálni akart, de lebeszélték őket. (22:10) Az egyetemen ismerte meg későbbi férjét. Az egyetem elvégzése után Debrecenben telepedtek le. (23:52)

0:00 bemutatkozás 1:00 a második világháború idején még gyerek volt, megmaradt benne a számos bombázás és az, hogy a falu férfilakosságát elvitték katonának 3:35 szülei földművesek voltak, de a földjüket elvették a kommunista időszakban, édesapját aztán bebörtönözték kétszer is 6:07 mind a német, mind pedig a szovjet katonákról van emléke, de mesél a háborús emlékekről is 11:47 mesél az első munkahelyéről és az első választásokról, még őt is rá akarták beszélni arra, hogy csatlakozzon az országot teherautóval járó kékcédulás csoportokhoz 15:01 a faluban a földosztás volt a legnagyobb befolyásoló erő, később azonban megkezdődött a kolhozosítás és a termelőszövetkezetek megalakulása 16:28 a forradalom előtt még kényszer nélkül volt a belépés, ezért nem is lépett be senki; de a beszolgáltatások megterhelték a parasztokat 19:52 az autójavító-műhelyben megfizették őket, de nem mertek panaszkodni, mert spicli volt közöttük 21:44 1952-ben letartóztatták, 1956-ban viszont kiszabadították, így részt vett a forradalomban Pongrátz Gergely csapatában; november 3.-án Szolnokra küldik, de nem tudott már bemenni a városba, mikor visszaért, már tudták, hogy jön a támadás 25:25 felidézi a harcokat, voltak olyan szovjet katonák, akik átálltak, velük is találkozott az emigrációban 29:52 a harcok után kiment Ausztriába, de vissza kellett jönnie egy társáért 33:08 sikerül ismét kijutnia, Svájcba szállították, sokáig kórházban volt, végül Zürichben telepedett le, ott alapított családot

Az interjúalany beszél arról, hogyan jelentkezett a Klauzál Gimnáziumba, és milyen volt az iskolai élet az 1940-es években, milyen volt a humán és reáltagozatok működése, az egyenruha és a fegyelem (0:40). Szól a diákrendőrségről (7:15), majd elmeséli, hogy őt magát is hogyan pofozták meg egyszer (9:10). Beszél arról, milyen kellemetlen viccek születtek egy Mussolin nevű tanárukról (11:14), majd beszél további tanárairól (14:12). Szól kedvenc tantárgyairól (18:10) és a politizálás hiányáról az órán, a hetesekről és a jelentésről (20:00). Jellemzi az idegennyelvek tanítását (24:10), majd a társadalmi helyzetek megkülönböztetését az iskolában (25:45). Beszél a szívgárdáról és egyéb közösségi területekről (28:30), majd kedvenc tanárairól (30:50), és az igazgató tekintélyéről (37:15). Beszél a klubok működéséről, Antall József tanárságáról (42:50), majd arról, hogyan tudtak lányokkal találkozni, hogyan formálódott korai udvarlóéletük (49:30). Szól az érettségi lefolyásáról és arról, hogy az osztályból kik merre mentek tovább (54:00), majd további pályafutásáról és feleségéről (57:00).