Interjú

Gyűjteményhez ad
kisdobos
oktatás
úttörőmozgalom
1956
rendszerváltoztatás
hétköznapi kommunizmus
Kádár-korszak
II. világháború

Mindig szerettem az embereket, a hajat – ezért lettem fodrász

2409 megtekintés

Hossz: 00:26:00
Leírás: 00:30 - Nagyszülők, szülők (gulyás, kubikos) 05:00 - II. világháború hatása a családra 05:30 - 1956. évi családi tragédia 08:30 - '56 09:00 - TSz-esítés 13:20 - Nem lehetett úttörő, kisdobos 14:10 - Iskola 16:00 - Szakmunkásképző - fodrász 20:30 - Maszek 24:10 - Nyugdíj
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Hegyi Rozália
Interjúalany lakhelye: Sándorfalva
Interjúalany született: Sándorfalva, 1951
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 23.
Felvétel helyszíne: Makó
Interjút készítette: József Attila Gimnázium, Makó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél a gyerekkoráról, tanulmányairól, a fiatalok szórakozási és ismerkedési szokásairól (0:39), a katonai szolgálatról (7:48), második világháborús részvételéről (8:59), a Horthy-korszak nemzeti és egyházi ünnepeiről, a kötelező hittantanításról (18:00), az 50-es évekbeli ünnepségekről, felvonulásokról (20:27), végül visszatér háborús emlékeire (21:55).
Interjúalany: Bozsó József
Felvétel időpontja: 2011. március 11.

Hossz: 00:35:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:21), szülőfalujáról, a vajdasági Torontáltordáról (1:03), gyerekkoráról (1:57), tanulmányairól (3:18), arról, hogy az egyetemen az 1848-49-es forradalom és szabadságharc délvidéki eseményeivel kezdett foglalkozni (7:50). Beszámol a katonasággal kapcsolatos (Szarajevóban szolgált) élményeiről (8:37), a jugoszláv szocializmusról (12:27), a délvidéki magyarság helyzetéről Trianontól napjainkig: megemlíti a terület visszacsatolását Magyarországhoz, a délvidéki vérengzést, a jugoszláviai téeszesítést (17:02), beszél édesapja második világháborús részvételéről, kommunisták által történő meghurcolásáról (19:55), a magyarság helyzetének javulásáról (21:38), arról, hogy magyarként a szerbeknek is taníthatott történelmet (26:18). Mesél a „fölülről csinált” délszláv háborúról (26:18), a civil lakosság megpróbáltatásairól (29:35), a fizetések nagymértékű csökkenéséről, az elképesztő inflációról (30:30). Megemlíti, hogy 1994-ben Debrecenbe költözött (32:42), végül kitér a vallásos életére (33:28).
Interjúalany: Pintér József
Felvétel időpontja: 2011. július 06.

Hossz: 00:30:00
Az interjúalany röviden áttekinti családja történetét, kitérve az ötvenes évekre és a hitéletre is (0:17). Rátér gyermekkorára, a mezőgazdasági munkákra (7:50). Szól arról, hogy fiatalon hogyan kedvelte meg a kézimunkázást, hogyan járt kézimunka-szakkörbe (10:50, 23:55). Feleleveníti a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, az óvóhelyre menekülést, valamint a román és orosz katonákkal való kapcsolatot (17:10). Röviden kitér a helyi zsidó és magyar közösségek együttélésére (20:33). Beszél a régi szórakozási lehetőségekről, és arról, hogyan dobtak ki egy bálról orosz katonákat a helyi fiatalok, mikor azok erőszakoskodni kezdtek (22:03). Értékeli a régi és mai vallási életet, leírva az Úrnapi körmenet helyi szokásait (24:24).
Interjúalany: Szepesi Lászlóné
Felvétel időpontja: 2011. március 05.