Az interjúalany mesél arról, hogy hogyan került a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Nagydobosról a mátrai Recskre, illetve hogy hogyan lett a mezőgazdasággal foglalkozó családba született gyermekből bányász. Beszél az édesapja II. világháborús hadifogságról és az 1950-es évekről. Elmondja az államosítással, illetve a téeszesítéssel kapcsolatos személyes emlékeit. Mesél a beszolgáltatásokról, 1956-ról, és egy sztrájkról, melyben maga is részt vett. 0:10--születés, család, nagyszülők és szülők foglalkozásai; 3:19--édesapja emlékei a nyugati fronton töltött hadifogságáról; 7:10--hogyan minősítik az anyai ágat kuláknak; 8:6--a háború utáni újrakezdés, apja munkája az építőiparban; 10:46--iskolái; 12:40--milyen volt az élet az 1950-es években; 15:45--hogyan hatott rájuk a téeszesítés, hogyan hatott ez a pályaválasztásra; 21:46--katonaság, házasság, munkája bányászként; 23:45--emlékei a Rákosi-korszakról és az 1956-os eseményekről, hogyan segíti a falu a felkelő munkásokat; 31:0--milyen forrásokból értesültek a különböző eseményekről; 34:12--az első fogyasztási cikkek megjelenése a lakóhelyén; 38:0--küldöldi utazások, az útlevelek; 41:8--a recski tábor hatása a recskiek életére

Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (1:53), apja 1947-es disszidálásáról (2:58), a pályaválasztásról és a pályakezdésről pedagógusként (6:22), a kiskunmajsai gimnáziumban eltöltött évtizedről, pedagógiai módszereiről (9:44), a Kiskunmajsa történetéről szóló kötetről (melynek készítésében rész vett), a helyi múzeum létrehozásáról (12:32), a '80-as évekbeli enyhülésről, az ellenzéki mozgalmak kibontakozásáról (15:31), és arról, hogy ennek ellenére 1985-ben bezárták a múzeumot, az interjúalany pedig ezután egy TSZ-ben dolgozott (17:39). Elmesél egy második világháborús történetet Kiskunmajsán kényszerleszállást végrehajtó amerikai katonákról, és az ő meghívásuk meghiúsulásáról 1986-ban (22:10). Beszámol a rendszerváltoztatás előzményeiről, a lakitelki találkozóról, a helyi MDF megalakulásáról (26:57), megemlíti, hogy 1990 és 1994 között országgyűlési képviselő volt (27:42), majd rátér a gazdakörök szervezésében játszott szerepére (28:27), elemzi az MDF széttagolódásának okait (30:57), majd a Kádár-korszak jellemzőit, válságjelenségeit, és a keleti blokk szétesését (32:40)

Az interjúalany beszél családjáról, valamint arról, hogy a Bagi családnév nagyon megfogyatkozott (0:08). Mesél egyik lányáról, akiből jegyző lett (3:20), illetve a másikról, aki 1956-ban disszidálták (8:05). Beszél gyermekkoráról, középparaszt származásáról (14:14). Elmondja, hogy édesapja rizst termesztett, de a kommunisták elzárták a vizet, majd zaklatták, kérdezgetve, hogy miért nem locsolja a földet. A folyamatos zaklatások végül az öngyilkosságához vezettek (15:45). Elmeséli legkisebb leányának ijesztő rosszullétét és gyógyulását (7:38). Különböző munkahelyeiről szól (19:30), majd arról, hogyan került egy szikvízüzem élére. Nagyon jól keresett a szikvízüzemben, ám a házépítés és költözés körüli nehézségek közepette megromlott a házassága (25:00). Az 1956-os forradalomról való emlékeit is feleleveníti (30:48), majd az 1945-ös megszállásét, amikor a tanyán bújkáltak az oroszok elől, a faluban lévő házukban pedig istállót rendeztek be, és neki kellett egy orosz katona zsákmányát cipelnie (36:50). Végül arról szól, hogy ifjúsági szervezet csendes gyűlésén volt 1948-ban. Az ávósok utána kivallatták, mint "horthyistát", és addig verték, hogy elájult. Azóta nem tagja egyetlen pártnak sem (44:30).