Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
cserkészet
oktatás
Nagy Imre
1956
Németország
Kádár-korszak
kolhozosítás
Horthy Miklós

Kiscserkészből főagronómus

2232 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Témakörök: '50-es évek, Hétköznapi szocializmus, 1956
Leírás: Az interjúalany beszél tanulmányairól (0:29), arról, hogy tanulmányai elvégzése után főagronómusként dolgozott, majd TSZ-elnök lett (3:14). Mesél német származásáról (7:44), a cserkészmozgalommal kapcsolatos emlékeiről (10:55), az 1956.-os forradalom közvetlen előzményeiről, és az október 23-i eseményekről (21:07), a kistarcsai politikai foglyok kiszabadításáról, debreceni hazatéréséről (26:58), valamint arról, hogy nem gondolt komolyan a disszidálásra (32:54). Beszámol arról, hogy diploma után neki is agitálni kellett a falvakban a TSZ-be való belépésért (35:22), valamint kitér a TSZ-ek működésére (37:56), és megfogalmazza véleményét a mai fiatalok helyzetével kapcsolatban (39:24).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Farkasvölgyi Károly
Interjúalany lakhelye: Nagyrozvágy
Interjúalany született: Törökszentmiklós, 1933
Interjúalany foglalkozása: TSZ elnök, agronómus
Felvétel időpontja: 2011. július 01.
Felvétel helyszíne: Csécse
Interjút készítette: Mikszáth Kálmán Gimnázium, Postaforgalmi Szakközépiskola és Kollégium, Pásztó

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, 1956, kultúra/művészetek
A riportalany középparaszti családból származik (0:05). A második világháborúban tanyájukon megfordultak a németek és az oroszok is (1:58). Szól az ötvenes évek mezőgazdasági terrorjáról és életkörülményeiről (5:13), majd elmeséli, hogyan vett részt gimnazistaként a hajdúböszörményi felvonuláson 1956-ban (8:26). Szól a megtorlásról és a disszidálásról, valamint 1956 hatásáról az iskolai életre (13:00). Beszél arról, hogy a középiskolai és a felsőoktatási felvételinél hogyan bántak az osztályidegenekkel (17:28). Az NDK-ban tett látogatásairól, az ottani élethelyzetről, a német megosztottságról is beszél (25:15). Végül a tanári hivatásról, a mozgalmi életről, az érettségiztetésről, a hétköznapi szocializmusról szól (30:30).
Interjúalany: Sipos Elemérné
Felvétel időpontja: 2010. november 04.
Készítette: Bocskai István Gimnázium, Hajdúböszörmény

Hossz: 00:52:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Ipar
00:00-02:13 gyerekkor, család. 02:14-08:08 zsidó családok. 08:09-11:08 a falu vezetői, grófok. 11:09-13:14 beszolgáltatások, feketevágások. 13:15-20:10 általános iskola évei, tanárok, csínyek, gyerekkor, tovább tanulás, erdőbényei foci csapat. 20:11-23:00 rabok az erdőbényei kőbányában. 23:10-26:39 felszabadító katonák Erdőbényén. 26:40-41:28 '56-os forradalom, miskolci események, Nagy Imre, megtorlások, Gáti Gyula és Freimann Lajos meglincselése. 41:29-48:25 szakmunkás vizsga utáni élet, munka, család, lakás viszonyok, szórakozási lehetőségek. 48:26-51:47 szocializmus kiépítése, párttagok. 51:48-52:58 Család.
Interjúalany: Gibárti Tibor
Felvétel időpontja: 2011. január 30.
Készítette: Apáczai Csere János Általános Művelődési Központ, Zalaegerszeg

Hossz: 00:48:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, egyházak, kultúra/művészetek
Az interjúalany beszél a Horthy-korszakkal, a II. világháborúval, illetve az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről. Elmeséli, hogy milyen volt a képzés az 1950-es években a Zeneakadémián és, hogy milyen fogadtatásban részesültek főbb művei. Szól Kodály Zoltánnal való ismeretségéről is. 0:35--származás, család, születési hely; 2:29--mire emlékszik a Horthy-korszakból; 3:25--emlékei a II. világháborúról; 4:40--zenei tanulmányainak kezdete, hogyan kezdett el először zenei műveket írni; 9:34--emlékei Kodály Zoltánról; 10:25--milyen volt a Zeneakadémia képzése az 1950-es években, mennyire jelent meg a politika a oktatásban; 15:24--VIT-díjainak története 17:00--emlékei az 1956-os forradalomról; 19:23--a "Tűz márciusa" c. zenemű története, mely a kommun 40. évfordulójára íródott, de a megrendelő szándékaitól eltérő üzenetet hordozott, és egyéb műveinek története; 28:15--munkája a rádióban, konfrontációi a rendszerrel; 32:30--független művészi munkája az 1960-as években; 35:26--hogyan lesz majdnem a Hazafias Népfront elnöke 1989-ben; 39:30--milyen szerepet tölt be az életében a vallás
Interjúalany: Szokolay Sándor
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
Készítette: Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, Sopron