Az interjúalany beszél a második világháborúról (0:29), a háború utáni koalíciós időszakról (2:48), a Rákosi-korszak légköréről, úttörő élményeiről (3:20), vallásos neveltetéséről (5:50), az 1956-os forradalommal kapcsolatos emlékeiről (6:47), a november 4-i, és az ezt követő eseményekről (11:34), letartóztatásáról, majd javítóintézetbeli emlékeiről (14:48), másfél éves börtönbüntetéséről, amelyet uszító röpiratok miatt kapott (31:15). Mesél a rendszerváltoztatásról, SZDSZ-es karrierjéről, országgyűlési képviselőségéről (33:05), végül a 2006-os eseményekről (37:32).

Az interjúalany beszél családjáról, az uraságnál cselédként dolgozó szüleiről. Az uraság nagyon rendes volt, gyakran játszott a kislányával (0:40). Szól az oroszok bejöveteléről (3:25), és összehasonlítja a német és orosz katonákat. Míg az orosz erőszakolt, a német udvarolt. Őt az oroszok le akarták lőni, mert hangosan sírt, de az apját is megfenyegették (19:20). Elmeséli, milyen járműbalesetet szenvedett 1954-ben, amiben egy társa meg is halt (4:10). Szól arról, hogy 1957-ben a határőrségben szolgált, ahol azt mondták neki, hogy a "diverzánsokat" üldözik a határnál. Az egyik határőrt valaki le is szúrta, de nem találtak tettest (6:05). Beszél az 1956-os forradalomról, és arról, hogy hiába várták az amerikaiakat (9:42). Szól saját összetűzéséről az ÁVO-val, ugyanis a balesete előtt nem akarta felvenni a munkát, mert rossz volt a kormány. Az ávós megfenyegette, hogy vegye fel a munkát, baleset lett belőle, s a végén még őt ítélték el három év felfüggesztettre (11:05). Értékeli a Kádár-korszakot, a megélhetési lehetőségeket. Beszél sógoráról, aki inkább Belgiumba távozott, hogy bányamunkás legyen (14:55). Úgy véli, az 56-os forradalmárok többsége hőzöngő volt. Ugyanakkor jogos volt a felkelés, mert az ÁVO terrorja sanyargatta az országot (16:25). Értékeli Antall József szerepét és a rendszerváltoztatás okozta csalódást (22:22).

0:00 a második világháborús emlékeiről beszél, bányász volt, bányában dolgozott, és mint hadi üzem működtek 3:18 a háború alatt német katonák voltak a németajkú faluban 6:20 Szálasi Ferenc is volt a falujukban, ott lakott Brennbergbányán, találkozott is Szálsaival, akit testőrök kísértek mindenhová, nyilas pártkatonák védték, beszél az „aranyvonatról” is, a faluban osztályozták a különböző aranytárgyakat, amiket a zsidóktól vettek el 10:11 a Szent Koronát is látta Brennbergbányán, a Borbála-aknában, két csendőr őrizte folyamatosan 10:51 Brennbergberg bánya volt Magyarország első szénbányája, 1753-ban nyitották, akkor még külföldi bányászokkal, akiket letelepítettek a környéken 15:00 egy időben Rákosibányának akarták elkeresztelni Brennbergbányát, mert nem tetszett nekik a német név 18:19 a háború után rohammunkát végzet, ami azt jelentette, hogy a kitermelt szenet a falvakra vitték élelemért cserébe, a háború után a szovjetek irányítása alá kerül a bánya, az orosz katonák a bevonulásuk után három nappal már beindítják a termelést 20:57 Brennbergbányát leállítják, mert a vasfüggöny mellett volt, pedig a bányától kaptak áramot, sőt, a bánya gondoskodott a nyugdíjakról is 26:48 1956-ban a soproniakon szénnel segítenek, akik a forradalom miatt nehéz helyzetbe kerültek, (a bányát 1952-ben állították le) 33:54 a határsávbeli életről mesél, nehéz volt közlekedni, gyakoriak voltak az ellenőrzések