Interjú

Gyűjteményhez ad
rendszerváltoztatás
Erdély
Kolozsvár
Nicolae Ceaușescu
1989
romániai forradalom

Magyarként Ceausescu diktatúrájában

3935 megtekintés

Hossz: 00:48:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kivándorlás
Leírás: 1955-ben Nagyszalontán született. Családja meglehetősen szövevényes származását és történetét meséli el az interjúalany(0:14).Gyermekkorában meglehetősen szerény körülmények között éltek, majd a román konszolidációs időszak alatt egy picit jobbra fordult a sorsuk. Tanulmányait Nagyszalontán végezte, ezekről az évekről is hallhatunk pár szót(2:43).Nagyszalontán még mind a mai napig nagyon érezhető a magyar hatás. De így is egy "kettős beszéd" alakult ki, mert másként kellett beszélni otthon és az iskolában pl. Fekete Pál Péter emellett szót ejt az erdélyi nemzetiségi lét körülményeiről(4:50).Fizikusnak készült, de tanár lett belőle. Ennek a Ceausescu diktatúra elnyomó jellege volt az oka(8:40). A román hadseregben 9 hónapot töltött Marosvásárhelyen, erről az időszakról mesél(9:06).1979-ig járt Kolozsváron járt egyetemre. A német csoporttársaihoz kapcsolódóan elmeséli, hogy NSZK hogyan "vásárolta" meg a romániai németeket(11:31).Jó eredménnyel végezte az egyetemi tanulmányait és nagy szerencsével Nagyszalontán kapott is állást(14:02).Az interjúalany az erdélyi, kolozsvári nemzetiségi életről beszél - az általános megállapításokat személyes élményeivel egészíti ki(17:02).1979-ben kezdett el tanítani, a kezdeti évek átpolitizált atmoszféráját ismerteti velünk az interjúalany(24:38). A '80-as években az életszínvonal rohamosan csökkent, a korábbi évtizedekhez képest. Megismerhetjük a '80-as évek mindennapjait Romániában(26:11).A román forradalomhoz közeledve a rendszer egyre keményebb lett, de ekkor már egyre többen elégedetlenkedtek(28:51).A román forradalom ideje alatt az interjúalany 34 éves volt. A forradalom eseményeiről Fekete Pál Péter elég tájékozott volt - erről és a személyes tapasztalatairól számol be(29:53).Végülis a nagyszalontai forradalmi eseményekből is kivette a részét, hiszen egy elektori választást is megszervezett(35:09).Az interjúalany a Romániából Magyarországra településről, a munkájáról, valamint a családjáról beszél(39:13). Az interjúalany üzenet az ifjúsághoz: "Mindenki találja meg azt az aranyösvényt, ami elvezeti a boldogsághoz!"(45:41).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fekete Pál Péter
Interjúalany lakhelye: Pápa
Interjúalany született: Pápa, 1955
Interjúalany foglalkozása: Középiskolai fizika, informatika tanár
Felvétel időpontja: 2011. május 07.
Felvétel helyszíne: Pápa
Interjút készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:36:00
Tárgy: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , Kádár-korszak
Az interjúalany beszél családjáról, összefoglalja pályafutását (1:03), mesél az első és második világháborúról, a zsidók deportálásáról, a német megszállásról (3:30), a vallásgyakorlásról (6:12), a Rákosi-rendszer nehézségeiről (8:45), az 1956-os eseményekről, saját szerepéről (10:56), a Kádár-rendszer kezdeti időszakáról, saját sorsának alakulásáról (16:12), arról, hogy 1958-tól KISZ-titkárként tevékenykedett (19:02). Beszél arról az elméletéről, mely szerint Magyarországon nem volt kommunizmus (26:48), mesél szovjetunióbeli, üzbegisztáni látogatásáról (27:48), a Kádár-rendszer pozitívumairól (33:26), a rendszerváltoztatás időszakáról (34:42).
Interjúalany: Udvardi Illés
Felvétel időpontja: 2011. május 06.
Készítette: Dózsa György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Kiskunmajsa

Hossz: 00:30:00
Tárgy: Mindennapi élet
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, családjáról, a két világháború közötti életviszonyokról, édesapja méhészetéről (0:14). Beszél II. világháborús emlékeiről, arról, hogy a falun keresztül húzódott a front, náluk pedig a német konyha volt, így épp a tűzvonalban voltak (4:15). Külön szól arról, hogy egy fényes lövedék felgyújtotta a házukat (06:20). Beszél arról, hogy az orosz katonák nem bántották, de sok mindent elloptak (7:18). A legrosszabb karácsonykor volt, mikor a nagy tűzharcok voltak (12:36). Szól a háború alatti földművelésről (15:00), a falubeli munkalehetőségekről (15:58), és 1937-es nagy betegségükről (18:48). Szól a TSZ-ek megalakulásáról (19:58) és az 1950-es évek mezőgazdaságáról, a beszolgáltatásokról és adókról (22:34). Végül az 1956-os forradalom helyi és pesti eseményeiről (25:56), illetve falujuk papjának elhurcolásáról szól (27:45).
Interjúalany: Turcsány Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. április 02.
Készítette: Balassi Bálint Nyolcévfolyamos Gimnázium, Budapest

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Át- és kitelepítések, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családjáról (0:50), tanulmányairól (3:04), a gazdasági világválság hatásairól a családra (5:56), a mezőgazdasági munkákról (6:50), a gimnáziumi évekről, a tanítóképzőről (7:42), arról, hogy az első bécsi döntéssel visszakerült a faluja (11:14), tanítói oklevele megszerzéséről, és az álláskeresésről (13:16), első katonai behívójáról, és a katonaságnál szerzett élményeiről (15:21), a galíciai frontról (19:13), hadifogság elől való meneküléséről (20:01), és arról, hogy menekülésük után elhelyezték őket egy dohánygyárban (23:08). Beszámol arról, hogy a környéken partizánveszély volt, és a dohánygyár igazgatója segített neki megmenekülni (24:07), menekülése utáni életéről Kassán (27:45), besorozásáról a csehszlovák hadseregbe (29:30), leszereléséről és hazajutásáról (37:40), testvérei második világháborús szerepéről (38:47), a magyar pedagógusok elbocsátásáról, a magyar iskolák bezárásáról (39:34), Magyarországra településéről (40:13), magyarországi munkájáról (41:31).
Interjúalany: Gergely Péter
Felvétel időpontja: 2011. április 06.
Készítette: Török Ignác Gimnázium, Gödöllő