Interjú

Gyűjteményhez ad
hadifogság
Franciaország
II. világháború
'40-es évek

A 2. világháború idején a francia idegenlégióban

3917 megtekintés

Hossz: 00:54:00
Leírás: 0:00 családi háttér, gyermekkor, Budapesten éltek, édesapja 1939-ben meghalt, addig nagyon jól éltek, rendszeresen nyaraltak, a nagyapja földbirtokos volt ott 4:40 édesapja az első világháborúban harcolt, érdemrendet is kapott, édesanyja pedig háztartásbeli volt 8:41 1939-ben az édesapja meghalt, ezért a nagynénjéhez küldik Kisújszállásra, két évig volt ott az internátusban, nem volt különösebben jó tanuló, ezért visszatért Budapestre tanulni 11:09 ún. hadiérettségit tett le 1944-ben, utána Szolnokra küldik dolgozni, ahol a bombázásokat kellett eltakarítani, a front elől Kisújszállásról Ajkára menekültek 12:05 sürgős behívót kap ismét, hogy dolgoznia kell, de ő nem ment el, hanem jelentkezett a Hunyadi-hadosztályhoz, de kiviszik őket Ausztriába, majd Lengyelországba, de az orosz front elől ott is menekülniük kellett, elveszti a papírjait, egy másik magyar veszi föl, akit lelőnek, így az édesanyjának elküldik a halotti bizonyítványt 14:41 Németországba mentek, gyakorlatoztatták őket, a berlini olimpiai stadionban tanultak, de nem csináltak semmit, ezért megszöknek, ruhákat és ennivalót szereznek, hogy hazamenjenek Magyarországra 16:07 gyalog mentek Regensburgba, ott estek fogságba, Stuttgart közelébe viszik táborba, kilenc hónapig voltak ott, mesél a tábori élelmezésről 20:02 kiment mindennap az amerikai katonáknak segíteni, amiért kenyeret kaptak az ottani magyarok, később francia fogságba került, a franciák átcsempészik a hadifoglyokat Franciaországba, Clermont-Ferrandba, ahol megkérdezték, hogy ki akar menni a légióba, ő kilencedikre mondják azt, hogy megy 23:20 eleinte a környező krumpliföldeken dolgoztak, végül csak tízen léptek be a Légióba, őket Lyonba viszik, ott kiképzik őket, majd Marseille-be viszik őket, azután pedig Tunéziába viszik a csapatot 27:15 ott a Légió zenekar várta őket, öt évre írta alá 1946-ban, számtalan náció volt ott, két és fél hónappal később Indokínába viszik őket, Saigonba helyezik őket 30:20 megsebesült a felkelők elleni harcban, katonai kórházba kerül, onnan visszament a hadsereghez, 1947-ben kapta az első levelet, a leveleket a magyar követségre küldték, és így juttatták el a légióból a postát 33:11 három évet töltött Indokínában, mesél a légiós hagyományról, hogy a halottaikat nem hagyják a csatatéren, elkapta a maláriát 35:47 egy alkalommal tizenhárman védtek egy hidat, hogy ne robbantsák fel, de a felkelők elvágták az utánpótlást 38:45 egyszer elmegy két hétre Kambodzsába, mesél az ottani élményeiről, a dzsungel mélyén lévő buddhista templomról, és a számukra szokatlan állatokról 42:26 egy ideig egy cukorgyárra vigyáztak, volt vietnámi szolgálója is 45:13 Saigonba vezénylik őket, onnan hozzák őket haza Afrikába, előbb Algériába, majd Fezbe (Marokkó), ott esténként már kimehettek 49:27 Fezben már készült a civil életre, de visszavezénylik Algériába kantinosnak 52:35 az utolsó légiós évekről mesél
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
Interjúalany neve: Tobak Géza
Interjúalany lakhelye: Budapest
Interjúalany született: Budapest, 1926
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas katona tiszt
Felvétel időpontja: 2011. március 31.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:43:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hogyan élték meg Gyömrőn a II. világháborút és az oroszok bevonulását. Ezt követően beszél az 1956-os szegedi és gyömrői eseményekkel kapcsolatos élményeiről is. 0:26--család, szülők, hogy nézett ki a korabeli Gyömrő 5:5--iskolás évei és a II. világháborúról őrzött emlékei (bombázások, oroszok bevonulása) 20:21--milyen portrékat készít az édesapja az oroszoknak 23:20--apja összetűzése az orosz katonákkal 28:50--1956-os élményei szegedi kollégistaként, hogyan bontakozott ki az egyetemisták mozgalma, részvétele a helyi eseményekben 39:8--mit történt 1956-ban Gyömrőn, hogyan döntötték le az apja által készített szovjet emlékművet
Interjúalany: Pál Mihály
Felvétel időpontja: 2010. október 29.

Hossz: 00:29:00
Az interjúalany mesél a II. világháborúról, a német megszállásról a zsidók deportálásáról, illetve bátyjai hadifogságáról. Beszél az 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményeiről és a disszidálásról 0:20--emlékei a II. világháborúról, a német megszállásról, a zsidók deportálásáról; 12:20--bátyai hadifogsága, az első hírek a németek vereségeiről; 14:40--emlékei 1956-ról, a Köztársaság téri eseményekről, a karhatalom elleni fellépésekről; 21:40--emlékei a Mezőgazdasági minisztérium előtti eseményekről, hogyan hívja be Kádár János az orosz csapatokat, milyen volt az ellenállás vidéken, disszidálás
Interjúalany: Hajdú János
Felvétel időpontja: 2011. március 14.

Hossz: 00:41:00
Tárgy: '50-es évek, 1956
0:00 1944-ben egy bombázás idején született a Kútvölgyi-kórházban, családi háttér, gyermekkor 3:00 az ötvenes éveket gyerekként élte meg, az iskola még nem volt koedukált, mesél az iskolai évekről 6:10 minden iskolai nap úgy kezdődött, hogy felsorakozott az iskola, és friss virágot kellett vinni Rákosi-szobrához, az iskolában viszont kisebbek voltak a társadalmi különbségek 8:50 az iskola alsó tagozatában nem volt sok politika, de pl. Sztálin 60. születésnapjára dolgozatot kellett írni arról, hogy születésnapi ajándékul miben fognak megváltozni, Sztálin halálakor minden házra fekete lobogót kellett kitűzni 11:35 az iskolában nem volt egyenruha, egyedül a piros nyakkendőt kellett viselni ötödiktől 13:39 a pedagógus szerepe teljesen más volt, adhatott pofont vagy körmöst 14:38 1956 megváltoztatta ezt a világot, harcok folytak, halottak napján a Kerepesi temetőben elvesztek, így keveredtek a Köztársaság térre, ahol ostrom folyt, disszidáló csoporttal is találkozott 18:12 a Moszkva téren a Fény utcai piacnál látott frissen hantolt sírokat; lövöldözést is játszottak gyerekként, ki is jött értük egy őrjárat 20:59 az iskola februárban indult, és ekkor már politizálás zajlott az iskolában, ekkor lett ellenforradalom 1956 24:13 a kommunista szombat a hatvanas évek közepétől jött be 25:22 a cenzúra abban volt megfogható, hogy az újságban csak dicsőségrovatok voltak 27:43 az ÁVH volt a korabeli politikai rendőrség, elmeséli a nagybátyja esetét; a besúgásokat a körzeti megbízottak végezték 31:44 felidézi gyermekkori csínytevéseit 33:39 a sztahanovisták voltak az „élmunkások”, akik túlteljesítették a tervet, ők a kulákok elleni csasztuskákért kaptak egy üveg Bambit 37:00 a mai fiatalok számára a családi közösség nagyon hiányzik
Interjúalany: Dr Bilkei Pál
Felvétel időpontja: 2011. május 26.