Interjú
Gyűjteményhez ad
Gyulai Líviusz grafikusművész emlékei
3359 megtekintés
Hossz: 00:43:00
Leírás:
Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Gyulai Líviusz
Interjúalany lakhelye:
Budapest
Interjúalany született:
Budapest,
1937
Interjúalany foglalkozása:
rajzfilmrendező, grafikusművész
Felvétel időpontja:
2011. június 21.
Felvétel helyszíne:
Budapest
Kapcsolódó interjúk
Visszaemlékezés a szécsényi cserkészmozgalomra
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél a Horthy-korszak negatív vonásairól, II. világháborús élményeiről. Mesél a magyar, illetve a szécsényi cserkészmozgalom megalakulásáról és további történetéről.
0:4--családja, szülei, milyen körülmények között éltek;
2:3--milyen emlékei vannak a Horthy-korszakról, az időszak negatív vonásai;
4:40--a zsidók deportálása Szécsényből;
7:13--emlékei a szovjetek bevonulásáról Szécsénybe, hogyan menekültek előlük;
9:45--milyen volt a szécsényi polgári iskola;
17:51--a magyar cserkészet újjáalakítása a forradalom után, milyen volt a cserkészet;
21:00--a Levente Mozgalom és a cserkészet, hogyan nevelte a cserkészet a katonaság igényei szerint a fiatalokat, milyen kapcsolat volt a Levente Mozgalom és a cserkészet között;
27:5--II. világháború hatása a cserkészetre;
30:6--milyen céllal alakult a legelső cserkészmozgalom;
31:57--mikor, hogyan alakult meg a szécsényi cserkészmozgalom, milyen szerepet játszottak ebben a helyi ferencesek;
36:00--Teleki tevékenysége a cserkészmozgalomban, a gödöllői dzsembori;
40:36--hogyan építik újra majd szüntetik meg a II. világháború után a cserkészmozgalmat;
45:24--hogyan zajlott le a rendszerváltoztatás után cserkészet újjászervezése
Interjúalany: Kolosi Tibor
Felvétel időpontja: 2011. március 07.
A falu világa
Hossz: 00:47:00
Az interjúalany beszél családjáról, a falusi világról, annak munka- és szabadságközpontú erkölcsiségéről (0:10). Nagyapja és dédapja is bíró volt, akinek vezető szerepe volt a faluban (5:52), ám a háború nagyon megviselte a nagyapját, mert neki kellett frontra vagy munkaszolgálatra kijelölnie az embereket, ezért 1945 után vissza is vonult (8:40). Szól arról, hogyan került ki édesapja a Don-kanyarhoz, miként tért vissza, és miként sorozták be a Vörös Hadseregbe (9:30). Szól édesapja hazatéréséről, arról, hogy az állatokat mind elvitték a földekről, illetve arról, hogy a háborús élmények miatt édesapja évekig nem volt képes ágyban aludni (13:10). Szól arról, hogyan szereztek új állatokat a csempészet révén (15:20), majd arról, hogyan próbálták kollektivizálni a mezőgazdaságot a Rákosi-rendszerben (16:30). Elmeséli, hogy édesapja inkább neki adott tejet, minthogy hiánytalanul teljesítse a beszolgáltatást, de végül nem esett bántódása (19:50). Szól oktatásáról, a kommunista propagandáról és az ünnepekről (21:30), valamint a külön hittan és az ideológia kettős neveléséről (25:30). Beszél középiskolájáról (28:52), majd az 1956-os forradalom miskolci eseményeiről, ami annyira megihlette, hogy verset írt Csillaghullás címmel (31:00). Külön szól a megtorlásról, az 1919-es fenyegető propagandaplakátok kitételéről, egy 18 éves fiú nyilvános akasztásáról, és egy olyan kiállításról, ahol kinagyított fotókat mutattak a tüntetésről, beépített emberek pedig azt figyelték, hogy felismernek-e valakit (35:40). Szól a történelem-földrajz szakról a debreceni egyetemen, elhelyezkedéséről, valamint arról, hogy rábízták a KISZ szervezését az iskolában, melynek keretében fáklyás meneteket is kellett szeveznie a vietnámi háború ellen (42:26).
Interjúalany: Dr. Mádainé Dudás Ilona
Felvétel időpontja: 2010. november 26.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc
Dologból kellett megélni
Hossz: 00:28:27
Az interjúalany alapvetően az 1950-60-as évekről beszél. Mesél a katonaságról, és a helyi TSZ-ben, illetve a makói fegyvergyárban végzett munkájáról. Szól az 1945-ben Makóban feltárt tömegsír kiásásának körülményeiről is.
0:11--születés, szülők, iskolái, édesapja halála;
2:20--milyen mezőgazdasági munkákat végzett;
3:10--házassága;
3:57--katonaemlékei;
6:16--munkája a TSZ-ben és a makói fegyvergyárban, hogyan próbálnak meg boldogulni a Rákosi-korszakban;
10:10--sógora disszidálása;
12:3--a beszolgálatatások, hogy éltek a beszolgáltatások idején;
14:0--munkája a fegyvergyárban;
17:28--a háztájizás
19:50--hogyan éltek az 1970-es években, az 1970-es nagy árvíz;
21:8--véleménye a rendszerváltoztatásról;
22:10--milyen volt a fiatalkorában az oktatás;
23:39--emlékei a II. világháborúról
Interjúalany: Alattyányi János György
Felvétel időpontja: 2010. december 05.
