Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
KISZ
kereskedelem
kulák
munkaverseny
oktatás
Gerő Ernő
Rákosi Mátyás
államosítás
1956
osztályharc
Petőfi-kör
munkaszolgálat
II. világháború
tudomány
I. világháború

Egyetemista voltam 1956-ban

2813 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjú alany gyermekkoráról mesél a II. világháború alatt (3:30). Iskolás éveit megnehezítette, hogy osztályidegenként tekintettek rá. Egyetemistaként résztvevője volt az 1956-os debreceni eseményeknek (19:47). Fizikus, feltaláló a 70-es években.
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Daubner Béla
Interjúalany lakhelye: Gyöngyös
Interjúalany született: Nagyszénás, 1937
Interjúalany foglalkozása: tanár
Felvétel időpontja: 2010. november 16.
Felvétel helyszíne: Gyöngyös

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany szülei földművesek voltak, ő maga is tanyasi iskolába járt. Gyerekkorára és a pusztai életre emlékezik vissza(0:08).Édesapja 18 évesen vonult be az első világháborúba, szerencsésen túl is élte a harcokat(7:10).Férje a második világháborúban fogságba esett, először Romániában, majd a Szovjetunióban raboskodott. Az ő háborús történetéről mesél(9:28).Antal Jánosné arról mesél, hogyan kérte meg a férje a kezét, s hogy a házasságnak akkoriban milyen feltételei voltak akkoriban(17:29).A Horthy-korszakban rendezett anyagi körülmények között éltek, ezzel kapcsolatban a szűkebb családi kör történetéről is beszél(18:57).Az édesapja a helyszínen élte át Budapest ostromát. Édespja és saját háborús élményeiről beszél(21:25).Az interjúalany a gyerekkori földműves munkáiról mesél(23:58).A szovjet megszállással kapcsolatban elmeséli, amikor először találkozott vörös katonával. Beszámol a fosztogatásokról és az erőszakoskodásokról(25:15).1949-ben kilakoltatták a családot a tanyájukról és egy lakást kaptak helyette. Az új körülményeket eleveníti fel(34:02).Ezt a videot nem lehet tájmkódolni...
Interjúalany: Antal Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. június 08.

Hossz: 00:41:00
0:30 családi háttér 3:05 az édesapja harcolt az első világháborúban, fogságba is esett 4:30 a II. világháborúban már nem harcolt az édesapja, a zsidókat a lakásukban telepítették, ami gettó lett, és egy zsidó lakásba költöztették őket, a gettóban megpróbálta megkeresni a volt osztálytársait, ők nem élték túl a háborút 6:52 a német megszállás idején német katonák laktak a házukban, később oroszok is 9:03 Gyöngyös első bombázására emlékezik vissza, váratlanul érte őket, de az otthonuk környezetét nem érte találat 10:41 az orosz katonák november 19.-én jöttek be, két orosz katona meg akarta erőszakolni őt és a nővérét, de megmenekülnek, később házkutatást is tartottak, a katonák egy kisebb kórházat is berendeztek a házukban, a helyi doktornő a nővére kisfiát is kezelte 15:58 a front elvonulása utáni látvány félelmetes volt, döglött lovak és rombolás volt mindenhol 19:15 a férfiakat összeszedik munkára az orosz katonák, kisegítő munkára, ebédért cserébe, a háború után nagyon nehéz volt élelemhez jutni 22:58 az iskoláiról beszél, általános iskolába, majd polgári leányiskolába járt, később varrni tanult 25:09 a férje önkéntes katonaként a debreceni repülősökhöz vonult be, egy sebesülés miatt végül irodai honvéd lesz, később amerikai fogságba kerül 30:00 kezdetben 12 évig egy szobakonyhás lakásban éltek, de később, amikor a bányánál dolgoztak, akkor egy jobb lakást kaptak 32:05 varrodai munkát végzett a házasságuk után, eleinte otthon, később a ruhaipari szövetkezetben 33:58 az 56-os eseményekre emlékezik vissza, látott könyvégetést is, de ennél komolyabb harcokat nem említ, a forradalom előtti és utáni idők nem különböztek az életminőség szempontjából 36:29 két fizetésből lehetett csak kijönni, a férje plusz munkákat is vállalt, 1972-ben tudták megvenni az első autójukat, az üdüléseket beutalókkal oldották meg
Interjúalany: Bakondi Lászlóné Irén
Felvétel időpontja: 2010. október 20.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél katonaéveiről a II. világháborúban (2:31), külön rátérve a légitámadásokra (11:28), és a németországi zsidók helyzetére (13:47). Hosszan mesél egy bírósági ügyéről, letartóztatásáról, ami jól jellemzi az ötvenes évek világát (21:25). Később a rendszerváltoztatás óta eltelt éveket jellemzi (35:18).
Interjúalany: Ádám Vencel
Felvétel időpontja: 2010. június 30.