Az interjúalany szól erdélyi születéséről, arról, hogy a szülei nyugatra menekültek, míg ő rokonoknál maradt, majd elmentek érte 1946-ban. Még Erdélyben járta a 3. osztályt, de Petru Groza ígéreteivel ellentétben teljesen román volt az oktatás (0:36). Szól arról, hogy Sopronban megdöbbentette a bombázás pusztítása (3:00). Budapestre került kollégiumba, ahol a háború utáni körülmények között patkányinvázió volt (5:10). Szól a Kisképző akkori tanári gárdájáról (6:55). Elmeséli, hogy miként csapták ki egyik társát azért, mert találtak nála egy Life magazint, majd az úgynevezett MHK-gyakorlatokról szól, ami militarista jellegű testnevelési gyakorlatsorozat volt (9:20). Egyszer megtagadták a gyakorlatok végzését, a tanár pedg térden állva könyörgött, hogy folytassák. Szól egy kollégiumi társukról is, meggyőződéses sztálinista volt, gyanús ügyletekkel, akit 1956-ban beépített provokátorként láttak viszont (12:50). Szól arról, hogy miként élték meg Sztálin halálát (20:32), majd arról, hogy milyen volt a politikai hangulat az 50-es években (21:30). Beszél 1956-os emlékeiről, az írók és művészek társaságáról, Csurka Istvánról, Moldova Györgyről, az október 23-i eseményekről (23:12). Szól arról, hogyan állt be nemzetőrnek a toborzáskor, miként kaptak fegyvereket és hogyan tisztogatták le őket (27:44). Elmeséli, hogyan menekültek el a lezárt iskolaépületből (31:30). Beszél arról, hogyan próbáltak kijutni Budapestről egy barátjával, annak barátnőjével és édesapjával (32:30). Beszél a forradalmi események utáni újrakezdésről, a kirúgásokról, illetve arról, hogyan tartottak nekik kötelező eligazítást az ellenforradalomról (35:15). Szól arról, hogyan telt meg az egyetem KISZ-esekkel, hogyan jelentgették fel a tanárokat a "polgári szellem" miatt, és hogyan tudták a hangadókat kirúgni félévkor (38:04). Beszél végzéséről 1962-ről, Barcsay Jenővel való kapscolatáról, iletve arról, hogyan uralta a képzőművészetet Aradi Nóra, hogyan rágalmazta őket egy cikkben, illetve hogyan fenyegette meg nyíltan Barcsay Jenőt (39:30).

Az interjúalany részletesen mesél az 1956-os forradalom során átélt iskolai élményeiről, a szocialista Magyarországi oktatási és kulturális lehetőségeiről, a fiatalságának korában (60-as, 70-es évek) szórakozási szokásairól. Témák: 0:00 1956 októberében azonnal megszűnt a tanítás, kijárási tilalom volt, nehezen lehetett élelemhez jutni, a beérkező tankok robaja, és a fegyverropogás félelmetes volt 3:16 gimnáziumba felvételizik egy reálosztályba, de a történelemtanításban már nagyon erős volt az ideológia 7:07 a jó felvételije ellenére elutasították először, az „utcabizalmi” nem adott róla jó véleményt 8:57 1956 után az életszínvonal kezdett javulni, több dolgot tudtak vásárolni a fizetésből, az egyetem mellett akkoriban nem lehetett dolgozni, mert nem volt rá idő 11:04 az egyetemi évek után egy TSZ-ben helyezkedett el, majd később az egyetemen kutató lett, mesél az egyetemi pártéletről, de szerencsére neki nem kellett belépni, sok kollégája volt munkásőr 16:14 az ország gazdaságáról mesél, az új gazdasági mechanizmusról, vagy a rejtett munkanélküliségről 19:00 mesél a megélhetés mindennapi költségeiről 25:00 volt, hogy megtiltották azt, hogy egy fiúval járjon, később mesél a korabeli szórakozási lehetőségről

Az interjúalany elmondja családjának történetét, gyermekkorát, iskolás éveit. Egy kis 200 fős faluban nőtt fel, mindenkit ismert. Az általános iskolában egy teremben volt minden osztály, ez rontott az oktatás minőségén. (02:30) Később Mohácsra került a Mezőgazdasági Technikumba. Elmondja a falusi életet, munkát. (06:14) Szülei a TSZ-esítésig saját földjükön dolgoztak, teheneket tartottak. (07:32) A Technikum elvégzése után a Kaposvári Állattenyésztési Főiskolát végezte el, majd a kátolyi TSZ-be került. Elmondja, hogy a környéken minden faluban volt TSZ, ezeket egyesítették és ágazatokra bontották le. Elmondja a TSZ működését, az elvégzett munkákat. (14:28) A TSZ egykori tagjai és dolgozói a mai napig tartják egymással a kapcsolatot. Az interjúalany elmondja a TSZ szabályait, felépítését. (17:56) A környék délszláv lakossága összetartott és megőrizte nyelvét, kultúráját is. Több hagyományőrző rendezvényen is részt vettek. (18:56) Az idő múlásával és a technika fejlődésével a TSZ is "szabadabbá" vált. Az újítások miatt szükség volt fiatal szakemberekre is. A TSZ díjakat nyert, Baranya megyében ez működött a legjobban. (28:00) A Kádár-korszak vége felé a TSZ sikeresebb tagjai már megengedhették maguknak az autó vásárlását, fürdőszoba építését, különböző fejlesztéseket. Az interjúalany elmondja az egyéni felemelkedés különböző lehetőségeit, a fizetések alakulását, a nyereségek szétosztását. (33:46) A rendszerváltoztatásnak többségében pozitív hatásai voltak, de az interjúalany szerint rosszul zajlott le a földosztás. a TSZ sikeresen még 2000-ig működött, utána Kft.-k alakultak. (36:18) Az interjúalany nyugdíjas évei is főleg munkával telnek. (38:42)