Interjú

Gyűjteményhez ad
osztályharc
szovjet megszállás
éhezés
szövetkezetek
propaganda
pályaválasztás
besúgó
tanyavilág
Sztálin
'50-es évek
ÁVO/ÁVH
1956
Rákosi Mátyás
úttörőmozgalom
oktatás
kommunista diktatúra
katonaság
egyház
állambiztonság
TSZ

Ha én nem látom a világot, itten csak beleragadok a sárba...

2262 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjaúalany beszél családjáról, származásáról (0:20), majd az iskoláról, a sáros utakról, amin eljutottak oda, az osztatlan osztálykoról, a fegyelemről és az iskola tisztításáról (2:04). Szól a háború utáni évek nélkülözéseiről, a malom működéséről és a kenyérsütésről (7:22). Szól édesapja személyiségéről, arról, hogy soha nem evett addig, míg meg nem bizonyosodott arról, hogy a gyermekei ettek (12:25). Szól gyermekkori csínyeikről (14:35), majd arról, hogyan próbált mindig vigyázni a testvéreire (16:55). Megemlíti testvérei katonai szolgálatát (19:05), majd beszél további oktatásáról, a kommunista propagandáról és a hittan tanulásának lehetőségeiről (20:50). Beszél arról, hogy akkoriban a pályaválasztás azt jelentette, hogy az osztályfőnök eldöntötte, hová mehet. Kertésznek kellett mennie, ami soha nem tetszett neki (23:35). Végül egy újsághirdetés nyomán elment varrónőnek tanulni, amit azóta is űz és kedvel (32:10). Szól továbbá az 1956 -os forradalom leveréséről, és arról, hogy otthoni szentképeik hátán a kommunista "szentek" portréi voltak, arra az esetre, ha bejönnének a szovjet katonák (33:00). Végül arról szól, hogyan szervezték be édesapját ávósnak a hadseregben. Mindig próbált kibújni ez alól, ezért családi problémákra hivatkozott, hátha ezt megbízhatatlanságnak értékelik az ÁVO-nál. Végül leszerelték, de rövid ávós "karrierje" nagyon meggyötörte (35:50).
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Andrási Mihályné
Interjúalany lakhelye: Kiskunfélegyháza
Interjúalany született: Bonyhád, 1950
Interjúalany foglalkozása: varrónő
Felvétel időpontja: 2010. december 17.
Felvétel helyszíne: Kiskunfélegyháza

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany 1941-ben született Boldogon. Itt végezte el iskoláit is. 17 évesen férjhez ment. Anyósa híres szakács volt, ő buzdította, hogy ő is ezt a pályát válassza. Részletesen beszél a főzési-sütési praktikákról. Sokszor eljárt anyósával hétvégenként lakodalmakra főzni. Később már egyedül is vállalt esküvőket, eljegyzéseket, disznóvágásokat. (06:30) A főzésből és sütésből kiindulva mondja el a falusi lakodalmi szokásokat az 50-es, 60-as években. A lagzikat a házaknál tartották tavasszal vagy ősszel. Ha jó idő volt az udvaron, ha rossz, akkor a szobában mulattak. A 70-es, 80-as években kezdték el a mulatságokat sátrakban tartani. (09:44) Egy iskolában kezdett el főzni, ehhez hivatalosan is el kellett végeznie a szakácsiskolát. Az iskola után szerencséjére Budapestre került a Grand Hotelbe, nyugdíjazásáig ott dolgozott. Emellett azonban rengeteg helyen bemutatta főzőtudományát, például Svájcban vagy a Balatonparton. (11:40) Visszatér az esküvőkhöz, beszél még a szokásokról. Elmondja, mi volt a különbség a "lányos" és a "fiús" ház kötelezettségei között. Az ebédet a menyasszonynál készítették, a vacsorát a vőlegénynél. (15:22) A süteményeket mindenki saját maga sütötte, azokat csak ritkán rendelték. (16:20) 16 évesen az Ország-Világ folyóirat címlapjára került. Népi menyasszonyi ruhába felöltözve fényképezték le, hogy a fotókat később az Egyesült Államokba is elküldhessék. Budapesten többször fel is ismerték az utcán. (18:30) Az interjúalany esküvője hétfőn volt, mivel akkoriban ez volt a szokásos időpont. Csak később került át a lakodalom időpontja hétvégére. Az interjúalany már terhes volt esküvője időpontjában, ezért megszólták. (20:30) Beszél arról, hogy milyen különleges helyeken főzött. Egyszer Isaszegen egy száztagú cigányzenekar egyik tagjának az esküvőjére főzött, a lakodalom és az ételek is különlegesek voltak. (22:22) Mesél svájci bemutató útjáról. Megismerkedett a svájci konyhával és ő is bemutatta a tradícionális magyar ételeket. Beszél arról, milyen volt a konyha a nagyobb éttermekben, szállodákban. Mindenki meg volt elégedve a munkájával. (26:00) Elmondja, hogy manapság már éttermekben vannak a lagzik, ahol a főzist is intézik, így ő már csak kisebb családi eseményekre, főleg keresztelőkre készíti az ételt. (27:32) Elmondja, hogy a svájci útra szülőfalujában kérték fel 1995-ben. Külön ezért érkezett egy delegáció, hogy létrehozzák ezt az utat. Az alapanyagok többségét Magyarországról vitték hűtőkocsival. (30:10) Manapság már nincsenek Boldog környékén hagyományos lakodalmak, egyre kevesebb az esküvő is. Röviden kitér gyermekei életére. (31:32) Fogalommagyarázat (32:52)
Interjúalany: Varga Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. február 25.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogyan utasították ki anyai nagyszüleit a Felvidékről az I. világháború után, majd másfél évig vagonban laktak Miskolctapolcán. A harmincas évek végén visszaköltöztek (0:28). A II. világháború után ismét kitelepítették őket, úgy kellett fehér lepedőben hazaszökniük, hogy a hóban ne vegyék őket észre, hogy a dolgaik egy részét összeszedjék (3:55). Édesapja családjáról, és édesanyjával kötött nem sikerült házasságáról is szól, valamint nagybátyja fiáról, akit szintén édesanyja nevelt (6:30). Beszél ottani gyermekkoráról, a szomszédokról, a játékokról (9:00). Szól arról, miként költöztek Budapestre, mert a nagybátyja felügyelni akart a gyermekére, és már nagyon megalapozta az egzisztenciáját (12:08). Szól 1956-os emlékeiről, ahogy a lövöldözések miatt a pincébe költöztek. A felnőttek néha fel-felmentek és látták a pusztítást és a halottakat. A lakásba is feljártak, hogy befőttet vigyenek le a pincébe (14:14). Keresztapja részt vett a felkelésben, és később disszidált is. A család december közepére visszament Miskolcra (19:52). Szól az oktatás folytatásáról, tanárairól (13:10), valamint az iskolában a vallásos és a kommunista nevelés harcáról, illetve arról, hogy politikáról nem beszéltek otthon soha (28:00). Beszél az iskola sportéletéről, a kirándulásokról, énekkarról (28:00). Beszél arról, hogy került fel Budapestre vendéglátóipari technikumba (32:15), és elmeséli, hogyan fogadták Gomulkát a Ferihegyen, illetve, hogy a lányok sírtak a kollégiumban, amikor hallották Kennedy halálhírét (34:15). Visszatért Miskolcra és a Zrínyi Ilona Gimnáziumba kezdett járni (35:00). Szól a hatvanas évek mindennapi életéről is, ahogy körbeadták az egyetlen farmert az osztályban, vagy ahogy vietnámi estet szerveztek (36:45).
Interjúalany: Bodnár Imréné
Felvétel időpontja: 2011. február 11.

Hossz: 00:31:54
Az interjúalany mesél a gyermekkorában végzett napszámosmunkáról, a leventemozgalomról és a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről. Elmondja, hogy hogyan sikerült megúsznia, hogy az orosz katonák Szibériába küldjék, illetve, hogy beszervezzék besúgónak. Szól az 1956-os helyi eseményekkel kapcsolatos emlékeiről is. 0:19--születés, gyermekkor, szülei; 2:55--hogyan lett cseléd gyermekkorában, mit dolgozott napszámosként; 6:56--emlékei a Levente Mozgalomról; 9:12--emlékei a II. világháborúról és az orosz katonákról, milyen munkákra akarták beszervezni az oroszok; 26:20--emlékei az 1956-os helyi eseményekről, és unokatestvéréről, aki disszidált; 29:48--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Czeller Ferenc
Felvétel időpontja: 2010. június 30.