Interjú

Gyűjteményhez ad
1956
Római Katolikus Egyház
tanácselnök
egyetem
polgármester
Rendőrség
pályaválasztás
továbbtanulás
Rákosi-korszak
sortűz
osztályharc
ÁVO/ÁVH
államosítás
egészségügy
Nagy Imre
tanács
oktatás
internálás
katonaság
egyház
börtön

Forradalmi és börtönemlékek

2330 megtekintés

Hossz: 00:28:00
Témakörök: Ellenállás, Igazságszolgáltatás, 1956
Leírás: Az interjúalany beszél arról, hogy küzdötte fel magát édesapja jogdoktorrá, hogy aztán a kommunisták kirugják, lletve szól édesanyja nemesi származásáról (0:05). Elmeséli, hogy piarista diák volt az államosításig (3:24), majd azt, Nagy Imre nagy megkönnyebbülést jelentett, például az internálótáborok bezárásávál (4:35). Szól arról, hogy ő magyar-történelem-pszichológia szakot végzett, de ötvenhatos múltja miatt csak nagyon későn és nagyon nehezen sikerült elhelyezkednie (5:50). Szól arról, hogy miként tört ki a forradalom Pesten és Vácott, hogyan lázadtak fel a Rákosi-rendszer ellen a munkások, s ők hogyan kezdtek el forradalmi lapot szerkeszteni (6:48). Elmeséli, miként döntötték le az emlékműveket, és azt, hogyan választott magának új polgármestert Vác (10:50). Elmeséli a váci rabszabadítás körülményeit (12:45), majd azt, hogy a forradalom leverése után hogyan vallatták és zsarolták az Aradi utcában (15:00). Szól arról, hogy kik voltak még vele a börtönben (19:30), és arról, hogy miként tudott elhelyezkedni a már korábban elbocsátott édesapja, és ő, miután kiengedték (20:30). Beszél arról, hogy a börtönben miként tartották az erősek a gyengékben a lelket (22:42), majd arról, hogy fizikai munkásként mennyi egyszerű, becsületes emberrel tudott megismerkedni (26:30).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Gyombolai Márton
Interjúalany lakhelye: Vác
Interjúalany született: Budapest, 1935
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2010. december 04.
Felvétel helyszíne: Vác
Interjút készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, 1956
Az interjúalany 1931-ben született Zalaszabaron. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Parasztcsaládból származik, gyermekkora jó része is munkával telt. Beszél a mindennapi életről. (05:20) Elmondja emlékeit az iskoláról. Tanulás mellett is dolgoznia kellett. Polgári iskoláját Keszthelyen fejezte be. (07:30) A jegyzőségen kezdett írnokként dolgozni. 1950-ig ebben a munkakörben dolgozott, majd földszövetkezeti ügyvezető lett rövid ideig. Feketevágás be nem jelentése miatt fegyelmivel kirúgták. (10:02) Szülőfalujában kezdett újra dolgozni kubikosként. (13:22) Beszél sorkatonai szolgálatáról. Tiszti rangban szerelt le. Szerették volna, hogy tovább szolgáljon, de erre nem volt hajlandó. (19:30) Csepeli csőgyárban kezdett dolgozni, de hamarosan visszatért a Néphadsereg kötelékébe. Később újra visszatért szülőfalujába, ahol postás lett. (22:26) Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten volt továbbképzésen. Elmondja emlékeit az eseményekről. (25:40) 1959-ben lett postamester Szepetneken. Beszél munkájáról. 1960-tól műszerészként is dolgozott. (27:46) Beszél arról, milyenek voltak postamesterként az életkörülményei a Kádár-korszakban. Mozigépészként is dolgozott. (32:50) A moziműsort is befolyásolta a politika, arányaiban meg volt szabva hány szovjet, magyar, "keleti" és "nyugati" filmet kell vetíteni. (37:16) A postai munkában is szerepet játszott a politika: A lapeladások mértékét is a "Párt" határozta meg. (39:04) A faluban kialakult egy értelmiségi baráti kör, amelynek az interjúalany is tagja volt. (42:24) A II. világháború végén el akarták vinni katonának, de a szülők nem engedték, hogy a nyilasok elvigyék a helyi gyerekeket. (43:58)
Interjúalany: Baráth Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. április 30.
Készítette: Képző-és Iparművészeti Szakközépiskola és Kollégium, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Gyakorlóiskolája, Budapest

Hossz: 00:40:00
Tárgy: '50-es évek, Mindennapi élet , 1956
0:00 édesapja világháborús emlékeit eleveníti fel 2:40 az orosz katonák a pincéjükben erőszakolták meg a fiatal lányokat, a lányokat bújtatták 6:32 1956-ban postásként dolgozott, mesél az akkori történtekről, az egyik barátját lelőtték 8:58 felidézi további ávósokkkal kapcsolatos és ötvenhatos élményeit 16:26 1957-ben disszidált Jugoszláviába, ott két hetet töltött egy lágerban, mikor visszajött a rendőrség felügyelet alatt tartotta 21:25 a TSZ-be be kellett lépnie, mert azzal fenyegették meg, hogy elveszti az állását, ugyanakkor a TSZ később viszont számos munkahelyet biztosított 24:30 mesél a postai pályafutásáról
Interjúalany: Gyutai Gyula
Felvétel időpontja: 2010. október 29.
Készítette: Zrínyi Miklós Gimnázium, Zalaegerszeg

Hossz: 00:48:00
Tárgy: kettős megszállás, '50-es évek, 1956
Az interjúalany beszél családjáról, lakhelyükről, régivágású középiskolájáról, és arról, hogyan szerzett tandíjmentességet kiváló átlagával (0:08). Beszél a kollégiumról, az ott tanított nyelvekről és a hittanról (7:12). Szól a háborúról, arról, hogy magyar katonák beszállásolása miatt egy másik gimnázium épületébe jártak (10:50), majd arról, hogy milyenek voltak a légiriadó gyakorlatok (12:55). Leköltöztek falura, ahol a német katonákkal jó volt a kapcsolat (17:10), majd arról, hogy elsötétítést rendeltek a faluban, és ők figyelmeztették esténként a falusiakat a lámpaoltásra (18:00). Szól a rengeteg orosz katonáról, a vezérkar náluk való elszállásolásáról, és arról, hogy ő navigálta a vezérkart a térképük segítségével (20:00). Elmeséli, hogy édesapját tolmácsként alkalmazták, mások azonban letartóztatták, és azt, hogy az ott lakó tiszt hogyan próbált rajta segíteni (24:00). Szól arról, hogy miként végzett és tanított édesapja helyett a háború után (27:25), majd arról, hogy miként helyezkedett el önállóan (30:45). Beszél énekkari és színjátszóköri tevékenységéről (32:20), valamint arról, hogy milyen emlékei vannak 1956-ról (45:28).
Interjúalany: Dr. Kossuth Mihályné
Felvétel időpontja: 2011. június 02.
Készítette: Földes Ferenc Gimnázium, Miskolc