Az interjúalany beszél az 1945 után kiépülő rendszer vallásos életéről, a hatalom vallás elleni fellépéséről, a szerzetesrendek feloszlatásáról. Szól a KDNP háborút követő tevékenységéről, megszüntetéséről, illetve rendszerváltoztatás utáni felélesztéséről. Végül mesél saját polgármesteri tevékenységéről is. 0:5--születés, család, szülők, rokonai katonai szolgálata, mezőgazdasági tevékenysége; 2:30--mit dolgozott gyermekként a családi gazdaságban, hogyan tudott továbbtanulni; 4:21--a vallás szerepe az életükben, ministráns szolgálata; 7:11--milyen volt az oktatás az esztergomi ferences gimnáziumban, milyen értékeket kaptak itt; 10:35--milyen retorziók érték rokonait és őt az 1945 utáni változások során a vallás gyakorlása miatt; 13:16--hogyan zajlott a szécsényi szerzetesrendek feloszlatása 1950-ben, hogyan próbálják meg a szécsényiek megvédeni a papjaikat, mi lett az egyházi javak sorsa; 21:0--a békepapi mozgalom, hogyan történt a mozgalom megszervezése Szécsényben; 24:50--1960-as évek vallásos élete, hogyan próbálták a gyerekeket és a felnőtteket eltántorítani a vallásos élet gyakorlásától; 27:10--a KDNP szereplése a kékcécédulás választásokon, a párt megszűnése, a célkitűzései, újjáalakulása és közelmúltbeli tevékenysége; 33:45--kapcsolata a szécsényi kereszténydemokrata képviselőkkel; 36:39--melyik politikusok a példaképei; 38:35--hogyan emlékszik polgármesteri tevékenységére

Az interjúalany beszél a II. világháborúval kapcsolatos élményeiről, és az ostrom utáni Budapestről. Elmondja, hogy a kiépülő új rendszer miatt miért nem sikerült elvégeznie a papi szemináriumot, illetve, hogy a katonai szolgálatát követően hogyan került a rádióhoz bemondónak. Végül mesél az 1956-os eseményekről, amelyeket a rádió bemondójaként élt át. 0:6--születése, családja, szülei; 5:6--középiskolai tanulmányai; 7:19--emlékei a II. világháborúról, amit Budapeseten és Pécsen vészelt át, milyenek voltak az orosz katonák; 13:21--hogyan nézett ki az ostrom után Budapest, milyenek voltak a háború utáni idők, miért lépett egyházi pályára; 17:20--édesapja disszidálása, családjának további sorsa; 19:10--hogyan lett belőle kispap, a veszprémi szeminárium feloszlatása, katonai szolgálata és bemondói pályájának kezdete; 26:29--hogyan élte meg rádiósként az 1956-os eseményeket, a rádió ostromát és a forradalom leverését; 37:40--a forradalom utáni események, rádióbemondói pályafutásának további alakulása

0:00 Családi háttér, gyermekkor, édesanyja árva volt, mesél a harmincas évek gazdasági válságának hatásáról az édesanyja családjáról, nagyon korán férjhez ment 3:44 1944. ápr. 3.-án zárja az iskolai évet vizsgákkal, akkor jött a nagy bombázás, ekkor már a Ferencvárosban laktak, a teherpályaudvar közelében, így a környéket nagyon sok találat érte 5:44 az első bombázáskor kimenekülnek a pincéből a közeli kis erdőbe 7:51 később a Rákóczi útra költöztetik őket, üres lakásokba, ahonnét zsidókat telepítettek ki, a házban élő zsidókat később Auschwitzba viszik, és nem is térnek vissza a haláltáborból 10:36 a légitámadások alkalmával később géppuskával is lőtték a lakosságot, élelemként az elesett lovakat vágták össze a bombázások alatt 12:40 a szovjetek bejövetelét felszabadulásként élték meg, mindenhol németeket kerestek, de atrocitást nem tapasztalt, az édesapját azonban elviszik, és három évig kint volt Szibériában 14:06 a lakásuk és a ház tönkrement, ablakok nem voltak télidőben, újságpapírral fedték az ablakot; édesanyja az apja fogsága miatt elment dolgozni 17:08 a Veres Pálné Gimnáziumba íratták be, akkoriban elitgimnázium volt, szerencséjére nagyon jól ment neki az orosz, de emiatt volt konfliktusa a tanárral, azonban később egy orosz tagozatos gimnáziumba kerül át 20:31 az orosz tagozatos gimnáziumban csupa kádergyerek járt, ráadásul sokszor kocsival 23:21 két évig a honvédségnél dolgozott a Haditechnikai Intézetben, férjhez ment, Gyöngyösre pedig akkor kerültek, amikor a férje vállalata révén ott kapott lakást, majd általános gépész szakon végez Salgótarjánban 26:13 a mátraaljai szénbányáknál dolgozott később, onnan ment nyugdíjba 26:52 1956-ban még a szüleinél élt a Ferencvárosban, közel volt az Üllői úton a laktanya, az ötvenhatosok valójában nem akartak rendszerváltoztatást, csak sajtószabadságot és az oroszok távozását 28:57 a férje mentős volt, a forradalom előtt két nappal volt az eljegyzésük, nem látták egymást napokig, és nem tudtak kapcsolatba lépni, az Üllői út jobban szét volt lőve, mint a háború után 31:50 az orosz katonákkal beszélgetett, azt hitték eleinte, hogy Lengyelországot megtámadták a fasiszták, de a katonák felettese puskatussal verte őket, hogy nem állhattak szóba a helyiekkel 33:19 ötvenhatban a politikai foglyokkal együtt kiszabadult köztörvényesek fosztogattak, és látta a köztársaság téri lábbal felakasztott ávósokat 34:10 mesél édesapja szibériai fogságáról, eleinte nem is tudták, hogy hova vitték, Oroszországból nem írhatott levelet, nagyon kevés élelmet kaptak, a nyers cukorrépát is megették a földekről