Interjú

Gyűjteményhez ad
Kultúra

Az utolsó szegedi mozi

3126 megtekintés

Hossz: 00:21:31
Leírás: Az interjúalany a szegedi mozi múltjáról és jelenéről beszél. 0:15--a szegedi mozi megalapítása; 4:42--a mozi termeinek felosztása, ezek népszerűsége; 6:15--mozi és iskola; 7:30--átalakítások az 1970-es években, a kávézó kilakítása; 8:50--a mozi tulajdonosi szerkezetének átalakulása; 9:10--terveik egy múzeum létrehozásáról; 10:25--a videókölcsönző; 11:17--a látogatói kör változása; 13:55--egyéb szolgáltatásaik, hogyan tervezik meg a moziműsort, milyen filmeket vetítenek; 18:59--milyen filmeket szeret; 19:33--emlékei Petróczy Sándorról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Szabó Éva
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Szeged, 1966
Interjúalany foglalkozása: marketing- és művészeti vezető
Felvétel időpontja: 2011. június 28.
Felvétel helyszíne:

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany 1942-ben született Szolnokon. Pedagógus volt és a közigazgatásban dolgozott. Mivel beatzenész volt, szülővárosában nem kapott állást. Újszászon dolgozott 5 évig, majd Monorra került közművelési felügyelőnek. Beszél az itt végzett munkájáról. Többször próbálták megvesztegetni, sikertelenül. (08:50) A Pest megyei Tanács Oktatási Osztályára került. Két évet dolgozott ott, nagyon rossz, nehezen elviselhető munkája volt: jogszabályokat olvasott, nyilvántartó lapokat lyukasztott. (13:46) Ezután a tiszaföldvári végrehajtó bizottság titkára (jegyző) lett. Ellenőrizte, hogy törvényesek-e a tanács intézkedései. Pozíciója miatt be kellett lépnie az MSZMP-be. (16:50) Elsősorban a sporttal, a kézilabdával foglalkozott még. (18:26) Az interjúalany Gyömrőre költözött, beszél az akkori körülményekről, a tanács működéséről. (25:40) Beszél a '80-as években kezdődő gazdasági hanyatlásról. Úgy véli, hogy ekkorra a helyi vezetők megfelelő iskolázottságúak és rátermettek voltak, de nem kaptak szabad kezet a "Párttól". Azonban Gyömrőn általában a józan ész és nem a politika döntött. (29:30) A rendszerváltoztatáskor az interjúalanynak be kellett fejeznie közszolgálati munkáját. Nem foglalkozott politikával, mégis őt tartották a régi rendszer megtestesítőjének. (31:54) A rendszerváltoztatás után több munkája is volt, majd újra tanári állást kapott. (34:20) Beszél a rendszerváltoztatás utáni gyömrői politikai helyzetről. (37:50) Kilenc évig tanított, majd újra a polgármesteri hivatalban dolgozott. Innen ment nyugdíjba. (39:02)
Interjúalany: Gulyás László
Felvétel időpontja: 2011. március 16.

Hossz: 00:46:00
Nagyapja mezőgazdász volt, a helyi TSZCS-ben dolgozott. Bár nem volt vallásos, de az ember- és természetszeretetre nevelte(0:47). Nagyanyjával élt, ő szigorúbb volt hozzá, viszont ez mindenképpen jó hatással volt Szekeres atyára(2:07). A háztájiban ló, tehén, tyúk, stb állatok is voltak(3:33). Az általános iskolát falun, Dányban kezdte(4:37).14 éves korában Budapestre került egy kereskedelmi szakközépiskolába(6:34). A közösségi élet reményében már korán templomba kezdett járni és ministráns lett(6:45).Már ekkor is pap szeretett volna lenni, de alkalmatlannak tartotta magát a papsági életre(7:50). Dányban javarészt katolikusok éltekélnek és a település fele rendszeresen járt templomba(8:47). Dányban a templomi liturgián kívül nem léteztek különféle klubok, körök, pusztán a templomba járás kapcsolódott a vallási élethez(9:50). A falau java hívő volt, a '60-as években ezért a kommunisták Dányban is próbálták egyházellenességre buzdítani a lakosságot(10:39). Az érettségi után a kereskedelemben 5 évig dolgozott, többek között a Corvin áruházban, de már a középiskolás évei alatt is egy vasedényboltban, egy élelmiszerboltban, egy mészárszéken volt gyakornok(13:01).18 évesen egy sütőipari cégnél sofőr lett(15:13).22 évesen vonult be Isaszegre katonának, ott másfél évig állt szolgálatban, mint egy elsőlépcsős(közvetlenül a Honvédelmi Minisztérium alá rendelt egység) alakulat tagja(16:15).A hadseregben is sofőr lett, alakulatában pedig összeismerkedett jópár hivő fiatallal is(18:26). A vallás közösségi élményei ma és akkor is kevésbé volt elfogadott. Ezt ha minimálisan is, de Szekeres atya meg akarta változtatni(20:46). Már a hadseregben is igyekezett vallási meggyőződései alapján cselekedni(22:05). A laktanyában minden vallásos iratot, tehát a Bibliát is tilos volt forgatni(24:05).Először írnok lett(25:26), majd pedig egy autóbuszvezetői tanfolyamon vett részt - Jézus tanításának segítségével(27:25).A leszerelés után is sofőr lett ugyanannál a sütőipari cégnél, ahol a sorkatonság előtt is dolgozott(30:19).Végülis nem a házasságot, hanem a teológiát választotta - így került papi szemináriumba(32:36). 1983. június 27.-án bement a helyi templomba és jelentkezett is a szemináriumba(33:49). A váci püspökségen jelentkezett, onnan pedig Egerbe küldték tanulni(35:56). Itt egyháztörténelmet, filozófiát, biblimagyarázatokat, egyházi énekeket, stb tanult(36:20).Otthon nem mondta el, hogy papságra adta a fejét, de barátai többnyire elfogadták döntését(39:16). Először Vácon volt káplán 1 éven keresztül, ahol javarészt hittanórákat tartott és kórházi szolgálatot látott el(40:14). Később Kiskunhalasra helyezték át, ahol 3 és fél évig paposkodott(40:48).1993 márciusától önálló lett, plébánosként szinte bejárta az egész országot(41:05). A tábori lelkészség történetét vázolja fel általánosságban(41:50).Nem sokkal ezután Váci püspökség 6 évig tábori lelkészszlgálatra nevezte ki(42:49).Fogalommagyarázat(44:27).
Interjúalany: Szekeres Mihály
Felvétel időpontja: 2011. május 02.

Hossz: 00:40:00
Tárgy: GULAG/GUPVI
0:00 családi háttér, gyerekkor, édesapja a II. magyar hadseregben szolgált, ahol az édesapja eltűnt a harcok alatt, őt 17 évesen elvitték Oroszországba, 841 napot töltött a Szovjetunióban 2:54 a szovjet hadsereg érkezésekor minden házba elszállásoltak katonákat, ők pedig a harcok alatt a pincékben éltek 5:43 egy litánián a tanítójuk felolvasott egy névsort, akiknek két napi élelemmel és meleg ruhával jelentkezniük kellett a községházán 6:50 gyalog Pécsváradra viszik őket, őt hazaengedik, de megint elviszik őket, egy hétig egy istállóban voltak, majd bevagonírozták őket; volt aki megszökött a transzportból 10:50 fűtetlen vagonokban viszik ki őket Oroszországba, a Donyeck-medencébe viszik őket 13:43 a lágerekben akkoriban nem volt ajtó, nem volt ablak, olvadáskor beázott, egy hét után kaptak csak szalmazsákot és priccset 15:20 az emberek többsége bányákba került, ők azonban nem a bányába kerültek, hanem a felszínen kellett fát hordaniuk 16:30 a napirendjükről mesél, és arról, hogy az oroszok rendkívül szegények voltak, fekete kenyeret kaptak enni, télen pedig savanyú káposztaleves, köleskása, kukoricakása stb. 19:14 később egy kolhozba mennek dolgozni 24:50 a kórházról mesél, az élelmezés ugyanolyan volt, mint a táborban, az orvos, aki kezelte őket, szintén deportált volt 29:18 a kórházból már a hazatérő csoport lágerébe került, a hazaút nagyjából egy hétig tartott vonattal 31:20 Debrecenben az úttörők fogadták őket, kaptak vacsorát, és egy kaszárnyában szállásolták el őket, majd másnap egészségügyi vizsgálatok alá vetik a hazatérőket 32:49 egy társa értesíti az édesanyját, mivel később engedik el, hajnalban ér a vonat Pécsre, ahol már várt rá az édesanyja 36:34 otthonuk azonban nem volt, mert távollétében elzavarták őket a házukból
Interjúalany: Guhr Károlyné
Felvétel időpontja: 2011. január 21.