Az interjúalany mesél iskolás éveiről, a II. világháborúval kapcsolatos emlékeiről, pályaválasztásáról és tanárként végzett munkájáról. Beszél a helyi hagyományőrzésben végzett tevékenységéről, a helyi népszokásokról, tradíciókról. 0:42--születés, család, származás, iskolák, a korabeli oktatás 8:54--mit csinál az iskola után (munka és játék a családi gazdaságban) 13:00--milyenek voltak a korabeli vidéki Magyarország öltözködési szokásai 14:28--középiskolás és kollégiumi évek 18:17--a Nyersgesújfalu elleni légitámadások, a front átvonulásának helyi hatása, a bevonuló orosz katonák viselkedése 26:13--közép- és felsőfokú tanulmányai a háborút követően, az egyház és az állam viszonya (szerzetesrendek feloszlatása, iskolák államosítása), hogyan került a pedagógiai főiskolára Szegedre 30:00--hogyan kerül vissza szülőhelyére tanárként 30:29--emlékei 1956-tal kapcsolatban, hogyan lesz az ezt követő megtorlásoknak köszönhetően iskolaigazgató 31:23--hogyan váltják le az iskolaigazgatói posztról a téeszesítés miatt, milyen egyéb kultúrális tevékenységet végez a településen 34:31--a rendszerváltoztatással kapcsolatos emlékei 35:55--az erdőkürti hagyományok, szokások, a helyi pávakör megalakulása, tevékenysége 40:46--a szlovák nyelv, kisebbség helyzete Erdőkürtön, a két felekezet (evangélikus, katolikus) viszonya Erdőkürtön

0:00 családi háttér, gyerekkor, a szülei horvát anyanyelvűek voltak; a tovább tanulását anyagiak miatt nem tudták vállalni 4:40 asztalosként végzett 5:44 1950-ben behívják katonának, ott egy iskolát végeztettek vele, de jól jött neki a későbbiekben a rendszerszemlélet a későbbi szervezőmunkáinál 8:00 leszerelése után a kanizsai faipari vállalathoz került, először mint művezető, majd mint igazgató, ezalatt elvégezte a nagykanizsai közgazdasági technikumot 9:34 elkerül Budapestre, két éves politikai főiskolára 10:32 a nagykanizsai tanácsnál kezdett dolgozni, a város akkor le volt maradva a fejlődésben 18:26 minden osztályvezetőjét lecserélte a városvezetése kezdetén, létre kellett hozni egy új apparátust 22:00 Nagykanizsát kereskedővárosból egy ipari várossá alakították át, de az ipari lehetőségeiket bővíteni kellett, az összes fontosabb vezetővel tárgyalt a különböző lehetőségekről 25:36 csinálni kellett egy másik városrendezési tervet 29:50 az új csapatot visszafogottan fogadta a város, mivel vidéki volt, nem a városban született 34:18 kudarcnak élte meg, hogy a város régi hagyományaira nem fordítottak elég figyelmet, és azt is, hogy a város régi címerébe betetették a vörös csillagot

Az interjúalany mesél gyermekként, majd felnőttként a mezőgazdaságban végzett munkájáról, az 1950-es évek mindennapjairól, a beszolgálatatásokról és a téeszesítésről. Szól arról is, hogy milyen különbségek voltak a Rákosi-, és a Kádár-rendszer között. 0:20--családja, szülei munkája a TSZ-ben; 0.21--rokonai, akik részt vettek az I. világháborúban, milyen előnyük származott nagyapja hadifogságából a II. világháború során; 3:10--munkája marokszedőként gyermekként; 4:10--emlékei az oroszok bevonulásáról; 5:29--emlékei az 1950-es évekről, milyen mezőgazdasági munkákat végeztek; 9:31--a fináncok tevékenysége; 10:8--milyen volt a téeszesítés; 12:16--emlékei a Kádár-korszakról; 13:15--neveltetése, iskolái; 16:30--emlékei a helyi levente zenekarról; 17:16--mit dolgozott az általános iskola befejezése után, hogyan érintette őket a mezőgazdaság átszervezése, a beszolgáltatás