Az interjúalany beszél családjáról, iskoláiról (0:12), majd arról, hogy a II. világháború ő is ki volt írva munkára, de terhessége miatt mégsem kellett mennie. A román katonák fosztogatásairól szól, de az oroszokra nem tud rosszat mondani. A férjét haza is hozták neki a munkáról (3:20). Szól arról, hogy svábként nem telepítették ki, de a neveket magyarosítani kellett (7:30). Szól arról, hogyan kommunikáltak az oroszokkal (8:25), valamint az 1950-es évek mezőgazdasági terrorjáról, a szövetkezetesítésről, valamint a falu fokozatos kiürüléséről (9:30). Elmeséli, hogyan került a korcsmábába dolgozni a férjével (12:30). Beszél a vallás és a kommunista rendszer kapcsolatáról a faluban (14:15), a Kádár-korszak megélhetéséről, a TSZ pozitív szerepéről, valamint a rendszerváltoztatás utáni elszegényedésről (14:15). Szól arról, hogy amikor az oroszok meglátták, hogy terhes, cukrot és pelenkát hoztak neki (17:30). Végül elmeséli, hogyan kellett állampolgárságot váltania a visszacsatoláskor, és hogy nem tudott három évig találkozni Romániában maradt szüleivel (19:25).

Az interjúalany beszél családjáról, különösen révész édesapjáról, akit átküldtek Jugoszláviába kémkedni a Dráván. Mivel valójában nem kémkedett, többször kihallgatták az Andrássy út 60.-ban (0:35). Később megbízhatatlannak bélyegezték, így a családot kitelepítették a Hortobágyra (4:50). Szól a táborban végzett munkáról és az élelmezésről (9:05), valamint a kisgyerekek oktatásáról (11:53). Beszél arról, hogy Sztálin halála után hogyan mehettek haza az emberek (14:25), valamint arról, hogy ő és édesapja maradtak, mivel nem volt hová menniük (16:22). Rátér az elhelyezkedési nehézségekre, és arra, hogyan kapott állást a bányászatban vagonkirakóként (19:54), majd csillésként (23:21). Beszél katonai szolgálatáról (26:10), és arról, hogyan változtatta meg életét az internálás (29:53). Végül arról szól, hogyan figyelték meg őket továbbra is, és hogyan próbálták meg begyűjteni édesapját 1956. október 23. előtt (38:32).

Az interjúalany beszél családjáról, édesapja megélhetéséről és nagybátyja szocialista érzelmeiről (0:10). Beszél a magyarok délvidéki bevonulásáról, a csetnikek (4:55), majd a partizánok elleni harcokról, illetve az újvidéki razziáról (7:55). Szól arról, hogy esett áldozatául a partizánok elleni razziának egy rokona (11:28), majd arról, hogy 1944-ben Magyarországra jöttek, és később már nem tudtak visszamenni a megtorlás miatt (12:37). Szól arról, hogy az otthon maradottak hogyan szenvedtek a szerbek bosszújától (17:12). Beszél egy német titkosszolgálati tiszttel (22:23), illetve az ideiglenes németpárti lengyel kormány (28:16) tagjaival való ismeretségéről. Végül iskolaéveiről, a különböző nyelvek tanulásáról szól (32:40), illetve a kommunizmus mibenlétét elemzi (38:38).