Az interjúalany mesél családtagjai I. és II. világháborús élményeiről, a kárpátaljai magyarság XX. századi sorsáról, megpróbáltatásáról, életmódjáról. 0:20--születés, foglalkozás, munka, nagyszülők foglalkozása 2:22--nagyszülők emlékei az I. világháborúról (pl. galíciai front) 5:25--Trianon hatása a kárpátaljai magyarságra, csehek bevonulása 7:48--a II. világháborúval kapcsolatos emlékei, Kárpátalja visszacsatolásának hatása, német megszállás, szovjet megszállás 11:42--a helyi zsidóság helyzete 14:45--harcoló katonák a családban (nagybátyja) 15:30--1944-es "háromnapos robot", ennek hatása a községre 19:28--iskola, oktatás 21:22--az egyház, vallás üldözése 26:15--mit tudnak ebben az időben külföldről, Szabad Európa Rádió, az első háztartási gépek megjelenése 29:00--téeszesítés, kolhozosítás, háztartási gépek, áruhiány 32:50--szórakozási lehetőségek 33:45--60-as és 70-es évek, a rendszer válságjelenségei, magyarok helyzete Kárpátalján 38:28--a rendszerváltoztatás,válságjelenségek 40:40--KMKSZ alapítása, kárpátaljai magyarok reményei

0:00 gyermekkor, családi háttér, gyermekkorának emlékei 4:40 a háborús időkre emlékezik vissza, bombázásokra, az óvóhelyen töltött időkre 12:41 a háború után orosz katonák laktak a házukban, élelem-, és tüzelőhiány volt 18:10 egy hónapra vidékre küldik 19:51 a negyvenes évek viszonyaira emlékezik vissza, 1948-ban államosítják az iskolákat, Pócspetri is nagy visszhangot váltott ki, tüntetés is volt az iskolákért, amit a rendőrség feloszlatott 27:47 az egyetemi évekről mesél, geofizikus képzésre jelentkezett 31:25 az egyetem elvégzése után egy pécsi bányavállalatnál kapott munkát, mesél a munkakörülményekről, a felmérésekről 36:55 Az 56-os események előzményeiről nem tudnak semmit, mert el voltak vágva a világtól, de az októberi diáktüntetéseken pont Budapesten volt, az októberi eseményeket Budapesten élte át, látta az orosz tankok bejövetelét

Bárczy Klára édesapja, Bárczy Jánosról, annak családjáról mesél. Bárczy János nagyapja jómódú körülmények között élt és maga Arany János volt a magyartanára. A távoli felmenőkkel kapcsolatban hallhatunk családi történeteket(0:15).Bárczy János piarista iskolába járt, amit nagyon kedvelt. Sík Sándor volt a magyartanára. A piarista iskola légköréről, oktatási rendszeréről mesél az interjúalany(4:24). A középiskola után Ludovika katonai akadémiára jelentkezett és korábbi kirívó sporteljesítményei(vívás, ejtőernyőzés,úszás stb) miatt ezt ingyen végezhette el(6:29). A Ludovika elvégzése utána gyalogsági százados lett, majd Pápára került a légierőhöz. Végül pedig vezérkari tiszt lett és Budapesten szolgált(9:49). A fronton gépkocsiját támadás érte, így ennek következtében később, a háború után egy megerőltetés miatt elveszítette a látását(11:40).A nemesi származás miatt több ízben is megkülönböztetés érte a családot. Az interjúalany az "x-es származásról", a deportálásáról és más diszkriminációról mesél(14:54). 1956-ot gyerekként élte meg, ahol a család lakott, azt az épületet is szétlőtték a szovjetek. Ekkor veszítette el a banki munkáját(18:59). Az interjúalany édesapja ezután kezdett el írni, novellákat, családi történeteket fabrikált - majd a miskolci rádió egyik műsorát is ő írta meg(23:02).A Tények és Tanúk könyvsorozatban is megjelentek a visszaemlékezései(24:42).A '60-as, '70-es években az édesapja külön figyelmet fordított a gazdasági kérdéseknek is. Édesanyjának nagyon nehéz dolga volt, hiszen szinte ház körüli munkát neki kellett végeznie - bár nehéz körülmények között éltek, de az interjúalany szerint boldog gyerekkora volt(26:11). A rendszerváltoztatás után az édeapja több írását is meg tudta jelentetni. Bár óriásit nem változtak az életkörülmények, de mégis szabadabb lett a légkör(31:08).