Interjú

Gyűjteményhez ad
börtön
állambiztonság
katonaság
kommunista diktatúra
oktatás
rendszerváltoztatás
kisebbségek
besúgó
propaganda
Rendőrség
Erdély
tüntetés
hiánygazdaság
Nicolae Ceaușescu
Securitate
Románia

Taticul fugit! Apuka elszaladt!

3711 megtekintés

Hossz: 00:56:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a romániai hiánygazdaságról, valamint a rezsim kommunista jellege ellenére magyar nyelvű iskoláról, de a történelem román nyelven való tanításáról (0:24). Beszél arról, hogy a lakótelepi román gyerekek néha bozgornak, hazátlannak hívták őket, de nem volt magyarellenesség széles körben. A bátyját elvitte a rendőrség kihallgatni egy Szent Anna tónál rendezett magyar felvonuláson való részvétel miatt (6:35). Szól arról, hogy miként vállalt kis részt a romániai ellenzékben, amikor Cs. Gyimesi Éva és Smaranda Enache között közvetített üzeneteket (14:42). Szól arról, hogy a szórakozás is korlátozva volt, valamint arról, hogy a Dallas című sorozat mégis ment a tévében, pedig az a kapitalizmus netovábbja volt(24:50). Beszél tanulmányairól és katonai szolgálatáról, valamint arról, hogyan büntették meg, amikor olvasáson kapták őrségben (29:00). Arról is szól, hogy miként épült fel Ceausescu személyi kultusza és milyen nevetséges kilengései voltak. Egyszer egy skandálási gyakorlatról elment, mert nem bírta volna nevetés nélkül. Szól továbbá a román diktátor személyiségéről (32:10). Beszél a romániai forradalmi események kialakulásáról, a kolozsvári és marosvásárhelyi eseményekről (38:44). Rátér Ceausescu bukására, és arra, miként hallotta, hogy "Tacitul fugit", vagyis "Apuka elszaladt", ami a diktátor végét jelentette (46:30). Végül arról szól, hogyan alakult ki a transzilvanizmus, valamint arról, miért döntött úgy, hogy az Egyesült Államokba költözik, ahol azóta a New Orleans-i egyetem tanára (51:10).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A Kádár-korszak válságjelenségeiről
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • Az egyház szerepéről, vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve: Fülöp László Zsolt
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Marosvásárhely, 1965
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. június 17.
Felvétel helyszíne: Budapest

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:51:00
A riportalany felidézi gyermekkorát. Szól a család származásáról, életkörülményeiről és arról, hogy 1944-ben elvesztette édesanyját (9:12-ig). Beszél a II. világháborús élményeiről (11:52-ig). Gyermekkora további részét árvaházban töltötte a három legkisebb testvérével együtt. Az általános iskolában kezdett el zenével foglalkozni, rövidesen a gyulai zeneiskolában tanult (18:15-ig). Sikeresen felvételezett a jó nevű, Gulyás György vezette békéstarhosi zenei szakközépiskolába. Egy év után az iskolát Rákosi bezáratta, a diákok szétszéledtek az országban. A riportalany előbb Békéscsabán, majd Debrecenben végezte középfokú tanulmányait (25:33-ig). Beszél a Zeneakadémiai éveiről (27:08-ig). Az 1956-os forradalmat még középiskolás diákként élte meg Debrecenben (32:30-ig). Szól arról, hogy negyedéves egyetemistaként kezdett el Pécsett tanítani az Antal György vezette pécsi zenei szakközépiskolában (34:45-ig). Elmondja milyennek látta Pécs kulturális életét az 1960-as években (35:29-ig). Felidézi a Mecsek Fúvósötös létrehozásának körülményeit (37:44-ig). Beszél arról, hogy a Mecsek Fúvósötös 40 éves fennállása alatt az ország egyik vezető kamaraegyüttese volt. Szól a külföldi szereplésekről (41:43-ig). A külföldi utak alatt előfordult, hogy megfigyelték az együttest, ugyanakkor a hatalom nem szólt bele abba, hogy milyen művészi tevékenységet folytatnak (44:36-ig). Az 1963-ban végleg letelepedett Pécsett, hamarosan a Művészeti Szakközépiskola zenei igazgatóhelyettese lett, emellett a város elismert művészévé vált (48:44-ig). Végezetül elmondja, hogy nyugdíjba vonulása után is aktív zenetanár maradt, jelenleg a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának oktatója (50:17-ig).
Interjúalany: Paláncz Tamás
Felvétel időpontja: 2011. április 14.

Hossz: 00:27:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a II. világháboorú, a Szovjetunió megtámadásának híréről (0:18). Csendőrnek hívták be édesapját, aki hazaszökött a nyugatra menekítés elöl, nagybátyját és unokabátyját pedig többéves oroszországi hadifogságba hurcolták (2:13). Szól arról, miként vonultak az emberek Budapest utcáin hadifogságba, málenkij robotra (5:50). Elmeséli, hogy miért számított osztályidegennek, és milyen hátrányok érték az oktatás során, majd azt, hogy a felvételi során nem vallotta be származását, és felvették a közgazdasági egyetemre (07:20). Beszél az 1956-os forradalom kitöréséről, a gyűlésekről, melyeken részt vett, valamint arról, miként tárgyalt az oktatási miniszterrel (10:30). Rátér az október 25-i Kossuth téri sortűzre, amiről szerencsére lemaradt (11:20), majd beszél a kádári megtorlásról (12:35). Szól arról, milyen helyeken kezdett dolgozni az egyetem elvégzése után, és hogyan mehetett külszolgálatra pártonkívüliként (14:05). Elmeséli szerepét a Szent Korona hazahozatalában (15:25). Szól arról, mivel foglalkozott Guineában és Marokkóban, valamint arról, miért volt végeredményben csalódás a rendszerváltoztatás (16:45). Beszél családjáról, és arról, milyen bonyodalmai akadtak guineai küldetése elvállalásakor (19:25). Elmeséli, hogyan tudta telefonon felhívni családját Conakryból (21:30). Végül a rendszerváltoztatás nehézségeiről, a gazdasági hanyatlásról, valamint a késői Kádár-kor gazdasági válságáról szól (22:20).
Interjúalany: Berta Tibor
Felvétel időpontja: 2010. október 19.

Hossz: 00:33:00
1936-ban született, az interjúalany is és a felesége is parasztcsaládban született. Sváb ősei még Mária Terézia korában települtek Magyarországra. Vilmos János a felmenőiről mesél(0:05).Az interjúalany édesapja katona volt, végigharcolta a második világháborút. Ehhez kapcsolódóan mesél a menekülő civilekről és a bevonuló román katonákról(2:27).Az egységével visszavonuló édesapjának elege lett a háborúból és elhagyta az egységét, de a nagyapja rábeszélésére csak visszatért oda, nehogy a katonai hatóságok felkoncolják. Ehhez kötődően az interjúalany elmesél még pár háborús történetet az édesapjáról(4:52).Az édesapját és még rengeteg civilt a szovjetek malenkij robotra hurcolták el, 3 évet dolgozott egy higanybányában(7:37).A háború után nagy nehezen elkezdődött az élet, de a Rákosi rendszerben szinte teljesen kiszipolyozták a családját(10:36).1956 október 26-án kellett volna bevonulnia, de a forradalom miatt ez ekkor nem történt meg(11:28).Az egyik nagynénje apáca volt, vele kapcsolatban visszaemlékezik az egyházi emberek üldözésére és az egyházi iskolák bezáratására(12:49).1960-ban megindult a TSZ szervezés, a gépesítésig a munka nagyon kemény volt(13:50).Az interjúalany a TSZ-esítés okairól, valamint az egyenlők között is egyenlőbbekről beszél(16:22).A kulákok sorsával kapcsolódóan elmeséli, hogy a kommunista rezsim alatt szinte mindenüket elvették, de a rendszerváltoztatás után szinte semmit sem kaptak vissza(18:37). 15 évig egy sertéstelepen dolgozott, mint brigádvezető(19:13).1956-ban a faluban nem voltak nagyobb megmozdulások, csak egy parasztember szavalta el a "Talpra magyar!"-t(19:53).Az osztrák határon volt katonahatárőr, ekkor érzékelte a nyugat és Magyarország között fennálló különbségeket. Ebből az időből hallhatunk pár személyes történetet(20:35).Az interjúalany az édesapja malenkij robotjáról, a kegyetlen körülményekről és a hazaérkezéséről beszél(27:17).Az interjúalany elmondja, hogy bár sváb származású, de nagyon büszke magyarságára(29:40).Miután édesapja hazajött a fogságból újra földműveléssel foglalkoztak(30:33).A megszálló román hadsereg mellett volt személyes tapasztalata egy német katonával is, aki abszolút úriemberként viselkedett. Viszont az orosz, és főként a román katonák nagyon erőszakosak voltak(31:23).
Interjúalany: Vilmos János
Felvétel időpontja: 2010. október 16.