Az interjúalany beszél tanulmányairól, arról, hogy egy ideig nem tudott továbbtanulni osztályidegen származása miatt (0:36), de végül mégis elvégezte a marxista egyetemet (5:33). Mesél boltos munkájáról (7:01), polgármesteri munkájáról (9:35), a rendszerváltoztatás előzményeiről (11:57), a rendszerváltoztatás idején fennálló leányfalui pártviszonyokról (16:48), arról, hogyan lett polgármester (17:18), arról, hogyan zajlott az átmenet, valamint ismét beszél polgármesteri tevékenységéről is (30:06).

0:00 családi háttér 00:45 1956-ban délután volt nekik az iskola, a tanárok pánikba estek, és ezért hazaindították a gyerekeket, egyszer elszöktek kenyérért, de veszélybe kerültek, mesél a Moszkva tér környéki állapotokról 7:28 hogy valakivel baj történt, azt onnan látták később, hogy a gyermek nem ment iskolába, egy ideig vörös nyakkendőt viseltek, németet és hittant tanultak; a gyerekeket is elkezdték egy idő után szűrni 9:53 a Kádár-rendszerben őt nem bántották, bár nem mehetett óvónőnek, hanem csak autófényező lehetett, egyedül volt lány az autófényezők között 11:51 meséli a szocialista brigád mozgalmat, és az ottani közösség rábízta a gyermekek felügyeletét, később leérettségizett, majd a férjhez menése után Fehérvárra került 15:41 beszél az ún. „amerikai szalagról” 17:45 édesapja mesterségéről beszél 21:00 a gyermekei kisdobosok és úttörők is voltak, ami kötelező volt 23:11 a kommunista szombat bérét elvileg közcélokra ajánlották fel, a főnökeik egy alkalommal tízkor hazamentek, őket viszont be akarták zárni a munkaidő hosszára 25:04 a rendszerváltoztatást nem fogadta kirobbanó örömmel, mert pesszimista volt, bár a gyerekek megkeresztelése után megfenyegették őt, és fizetésemelést sem kapott sokáig 27:20 a rendszerváltoztatástól azt várta, hogy hagyják dolgozni, de a Videotontól leépítettek rengeteg embert 1991-ben, egyik napról a másikra megszűnt rengeteg munkahely, ez az, amit nem várt a rendszerváltoztatástól 31:06 a munkahelyen voltak hangulatjelentők, ő Brezsnyev halálakor mondott „rosszat”, és ezért behívatták a gyár igazgatóságába 32:53 a rendszerváltoztatás utáni időkből hiányolja a gyerekek gyermekkorát, mesél egy NDK-beli kalandjáról

Az interjúalany beszél fiatalkoráról, arról, hogy hogyan nehezítette meg számára a pályaválasztást kulák származása, és ennek következtében hogyan lett kéményseprő. Beszél a kéményseprő munka jellegéről, változásairól és hogy hogyan vált végül magánvállalkozóvá. Beszámol egy 1956-os eseményekkel kapcsolatos élményéről is, illetve kifejti a rendszerváltoztatással kapcsolatos nézeteit. 1:05--szülők, foglalkozásuk, származás 1:56--családtagok részvétele a II. világháborúban 2:30--milyen nehézségekkel kellett szembenézniük, mint kulákoknak az államosítások után, miért zárják börtönbe az apját, és hogyan kap Nagy Imre alatt amnesztiát 4:17--általános iskolás évei, a hittanoktatás betiltása 6:45--milyen nehézségekkel kellett kulák gyerekként a továbbtanulás terén szembenéznie, hogyan kezd dolgozni, hogyan lesz kéményseprő 11:16--a testvérei szakmái 12:48--a kéményseprő munka bemutatása (munkaidő, munkaeszközök, munkabér stb.) 24:30--hogyan lesz vállalkozó, miért hagyja abba 25:30--külföldi utak (például szakmai továbbképzésre), az innen hazahozott tárgyak 30:00--részvétele a helyi 1956-os eseményekben 30:40--mi a véleménye a rendszerváltoztatásról 33:00--virágkötő szakma a második világháborúban, illetve manapság 36:40--családi dolgok, mindennapok