Interjú

Gyűjteményhez ad
DISZ
KISZ
TSZ
oktatás
rendszerváltoztatás
Rákosi-korszak
Kádár-korszak
II. világháború
60-as évek
'70-es évek

A krumplileves az krumplileves

2391 megtekintés

Hossz: 00:54:00
Témakörök: Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet , rendszerváltoztatás
Leírás: 0:00 családi háttér, gyerekkor, életfilozófia 5:46 édesapja harcol az első és a második világháborúban is, amerikai hadifogságban is volt, de Magyarországra érve nem engedték azonnal haza, beszél az iskolás évekről 10:54 az egyetem elvégzése előtt egy évvel már tudták, hogy hova mennek majd tanítani 11:54 mesél az iskoláiról 14:41 az ösztöndíja több volt, mint a tanári fizetése, abból egyébként is fizetnie kellett a tervkölcsönt, békekölcsönt, az agglegényadót, és a honvédelmi adót is, diákként jó soruk volt 15:45 beszél a Rákosi-rendszerről, a vezérkultuszról, sorba kellett állni az alapvető élelmiszerekért, Rákosi nem bírt elviselni semmilyen kritikát, ehhez képest a Kádár-rendszer maga volt a csoda 21:26 az ifjúsági szervezetekről mesél, a DISZ-ről, a KISZ-ről, sok volt a kivételezés is 24:04 az egyház ostobaságokat követett el, (pl. Mindszenty 1956-ban királyságról beszélt), ugyanakkor az állam részéről ostobaság volt korlátozni a vallásszabadságot 29:30 a Rákosi-rendszerben, a nyílt diktatúrában, bárkit pillanatok alatt elintéztek, aki nem értett egyet a rendszerrel 31:49 az 1956-os forradalom nem érintette őt és a közvetlen környezetét 33:29 a Kádár-rendszer felüdülés volt Rákosihoz képest, 1956 voltaképpen Rákosiék ellen volt, Kádár idején indult el a téeszesítés, ami a paraszti életben egy pozitív fordulatot jelentett, de fájdalmas volt megválni a tulajdontól, megszűnik a származás alapú kategorizálás is 37:00 a Kádár-rendszer megnyitotta a világot a diákok számára, elkezdődött a háztáji gazdálkodás, ami plusz pénzt jelentett, sőt, elindultak a házépítések, mesél az agitációról, amit a TSZ-szervezéskor folytattak 40:35 az első fizetése nem volt sok, de összefogva sikerült megvenniük mindent, összehasonlítja ezt a mostani devizahitel-válsággal 45:22 a rendszerváltoztatáskor áskálódtak ellene, hogy hagyja ott az igazgatói posztját, a váltás nagyon hirtelen történt, az MDF az egyház segítségével nyert 1990-ben, mesél a további választásokról 48:35 a mai fiatalokkal aránytalanság történt, mivel sokan szereznek diplomát, de nem tudnak elhelyezkedni, túl sok diákot vettek föl
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
Interjúalany neve: Sárosy Zoltán
Interjúalany lakhelye: Kisvárda
Interjúalany született: Gönc, 1933
Interjúalany foglalkozása: igazgató, pedagógus
Felvétel időpontja: 2011. február 23.
Felvétel helyszíne: Kisvárda
Interjút készítette: II. Rákóczi Ferenc Szakközép-és Szakiskola, Kisvárda

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:45:00
Tárgy: rendszerváltoztatás
Bagyin József beszél tanulmányairól, politikai pályájának kezdeteiről a Kádár-rendszerben (3:02), az eladósodottságról (11:58), arról, hogyan érződött a rendszerváltoztatásról Aszódon (14:00). Szól arról, hogy miért döntött úgy, hogy elindult a polgármesteri székért, és szól a város regionális központi szerepéről (15:00). Beszél a város oktatási ügyeiről 1990 óta, különösen a kéttannyelvű gimnáziumról és a nyelvoktatásról (25:30), majd összefoglalja polgármesteri tevékenységének fő eredményeit (34:00).
Interjúalany: Bagyin József
Felvétel időpontja: 2010. október 15.
Készítette: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma, Aszód

Hossz: 00:32:00
Tárgy: kettős megszállás, Mindennapi élet , szovjet megszállás
1929-ben született Mérken, itt is járt óvodába, általános iskolába. A falusi iskolarendszerről és a korabeli egyházi oktatásról mesél Tircsi Zoltán(0:25).Az interjúalany sváb származású, édesapja be is lépett a Volksbundba, emiatt a háború után be is börtönözték(04:04).Tircsi Zoltán szabóinas lett, ezt a munkát maszekként végezte egészen addig amíg nyugdíjba vonult. Ezzel kapcsolatban mesél a feleségéről és a fiáról is(5:22).A bátyja SS katona volt(7:37).Az interjúalany a Horthy-korszakbeli a betelepült svábok öröklésről, a családfelépítésről stb beszél(7:41). A háború végén Németországba került, ahol a 3. osztályt is elvégezte. A bukás előtt álló Harmadik Birodalom mindennapjairól, az oktatásról, valamint a Hitlerjugendről is mesél(10:27).A Hitlerjugend-es egységét Ausztriában oszlatták fel, 1945 július 27.-én ért haza(14:05). Az interjúalany elmeséli, hogy személyes tapasztalatai alapján a KAPO emberei verték csak a zsidó civileket(15:36).A háború munkaszolgálatot is végzett, ennek keretében részt vett a taszári, kunmadarasi repterek építésében. (16:22).Szakmájában elismertnek számított, innen hurcolták el munkaszolgálatra(17:52).Németországban nem éltek rokonai, csak az USA-ban élt egy nagynénje. Volt egy barátja, akinek szintén az USA-ban éltek rokonai, emiatt őt is elvitték munkaszolgálatra(19:12).Az interjúalany sógorának öccse a Hunyadi SS hadosztályban szolgált, emiatt nem is mert hazajönni a háború után. A bátyja az SS múltja miatt 8 évig volt szovjet fogságban. Ezzel kapcsolatban mesél el egy történetet(20:31).A háború után továbbtanulásban, munkában szerencsére nem akadályozták, így szorgalmasan tudott gyarapodni(22:53).Később egyháztanács tag és világi elnök volt. Bár voltak kellemetlenségei, de mégis meg tudta beszélni a problémáit a hatóságokkal(25:21).1948-ban egy barátjával disszidálni akartak, de édesanyja balesete miatt az interjúalany nem hagyta el Magyarországon(27:39).A disszidáló barátja néhányszor hazalátogatott, ezzel kapcsolatban elmesél néhán története(30:04).
Interjúalany: Tircsi Zoltán
Felvétel időpontja: 2010. október 16.
Készítette: Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Debrecen

Hossz: 00:40:00
Tárgy: kettős megszállás, Hétköznapi szocializmus, Mindennapi élet
Az interjúalany beszél családi hátteréről, és arról, hogyan kapott a család vitézi címet (0:08). Szól a második világháborúval kapcsolatos családi emlékekről, például arról, miként kérte édesapja, hogy szüntessék meg felmentését a katonai szolgálat alól (07:03). Külön szól édesapja orosz és nagyapja amerikai hadifogságáról (09:07). Beszél az 1956-os forradalom helyi eseményeiről, a tüntetésekről és az orosz nyelvtanulásról (12:36). Szól a szórakozási lehetőségekről diákévei alatt, különösen aról, hogyan szervezte a jogászbálokat, amiken az Illés zenekar játszott (15:25). Arról is beszél, milyen nehéz volt bekerülni a felsőoktatásba, hogyan helyezkedett el szakmunkásként egy sikertelen felvételi után, majd hogyan került a jogi karra (20:45). Beszél rövid katonai szolgálatáról és laktanyafogságáról (27:50). Beszél a Kádár-korszak hétköznapjairól, különösen a nyugati utazásokról (30:22). Végül elmeséli, hogy kötött barátságot egy orosz ezredessel, és hogyan érték el, hogy a helyi orosz katonák leaszfaltozzák az utcájukat. Orosz ismerősével 1989-ben Volvográdba is ellátogattak, ahol az interjúalanyt meglepte, hogy mennyire nem változott a Szovjet Birodalom édesapja hadifogságának ideje és az utolsó évek között (31:37).
Interjúalany: Dr. Tóta Áron
Felvétel időpontja: 2011. április 19.
Készítette: Varga Katalin Gimnázium (Varga Katalin Secondary School), Szolnok