Az interjúalany beszél a Hollókői szokásokról, az itt élők életmódjáról, az ebben bekövetkezett változásokról. Elmondja, hogy hogyan élte meg a falu a világörökséggé nyilvánítást, és, hogy mi változott azóta a település életében. Beszámol polgármesteri és képviselői tevékenységéről is. 0:5--születés, család, iskola, viszonya Hollókőhöz; 4:24--milyen volt Hollókó a fiatalkorában, milyen hagyományok, szokások voltak a településen, milyen változások következtek be a település életében; 12:20--milyen volt a hollókői parasztság élete, milyen mesterségekkel foglalkoztak; 14:30--a falu vallásos élete, vallásos szokások, milyen hatással volt erre a szocializmus; 21:25--hogyan lett Hollókő a világörökség része, hogyan zajlik a műemlékvédelem, hogyan alakul itt a turizmus, hogyan éli meg a falu a világhírt; 30:15--az interjúalany polgármesteri és képviselői tevékenysége

Az interjúalany mesél a Horthy-korszak iskolájáról, az itt zajló vallási nevelésről, majd elmondja, hogy SAS-behívója kézhezvétele után milyen viszontagságos módon került ki Dániába, majd onnan hogyan került haza. Végül szól a háború utáni újjákezdés nehézségeiről is. 0:25--születés, család, iskolái; 2:17--a gimnáziumban hogyan zajlott a vallási nevelés; 5:30--hogyan változott az osztály létszáma 1941-ben, a hadapródiskola beindulásával; 6:11--hogyan teszik le az érettségit a II. világháború alatt; 8:11--milyen feladatokat végzett miután megkapta a SAS-behívóját; 12:1--hogyan jutottak el Ausztriába, majd innen Dániában; 14:19--hogyan jutottak el egy német táborba, és milyen szolgálatot kellett itt teljesítenie; 17:52--hogyan jutott el az Atlanti-falig és hogyan érintette őket a háború vége; 19:37--milyen volt a különböző fogolytáborokban, ahová zárták őket; 25:0--hazatérése a fogságból, milyen körülmények között kezdik újra az életet itthon a háború után

0:00 családi háttér, édesapja egy állami gazdaságban volt könyvelő, a nagyszülei gazdálkodók voltak, és kuláknak minősíttettek 1:11 mesél az 1956-os családi emlékekről, az áramszüneteket észlelték leginkább, gyerekként pedig látja az utcán vonuló orosz tankokat, édesapja részt vesz a forradalom helyi szervezésében, jöttek is érte november második felében, de a megtorlást sikerül megúsznia 4:59 Sopron abban az időben határsáv volt, állandóan igazoltatták az ide utazókat 6:18 volt úttörő, és KISZ-tag is, de járt hittanra, édesapja nem tiltotta, pedig cserkész volt, azonban abban az időben az úttörőkön kívül nem volt más gyerekközösség, a középiskolában pedig mindenki automatikusan KISZ-tag volt 10:48 orvosi pályára akart menni, bár a szülőknek nem ez volt a szándéka, elsőre nem vették föl az egyetemre, ezért Pécsre ment segédnővérnek 13:20 később idegenvezető lett Fertődön, télen tudott mellette tanulni, így sikeresen felvételizik a pécsi orvosi egyetemre 14:30 márc. 15.-én a háromfős egyetemistákat is igazoltatták a rendőrök, a házakon nem voltak kint a zászlók; az egyetem után Sopronba került, és azóta ott dolgozik 18:53 az itteni pszichiátriára nem vittek politikai foglyokat 20:04 gyermekkorában egyszer volt külföldön, egy lengyelországi buszos kiránduláson, nagyon sokáig tartott, mire sikerült elintézni a kiutazást, síelni is eljutottak Csehszlovákiába 24:25 a 80-as években már lehetett zászlókat kitenni a középületekre, és szünet volt az iskolákban 27:10 Lakitelek után megtörténik az ellenzékiek helyi zászlóbontása is, meghívnak előadókat, pl Csóóri Sándort, Lezsák Sándort, Csurka Istvánt stb. 32:50 a Páneurópai Piknik szervezéséről beszél, az ötlet eredetileg Debrecenből eredt, de a soproniak szervezték meg ezt a tömeget, kellett áramot, vizet, vécét biztosítani, akkor még nem sejtették, hogy az NDK-sok itt lépik át a határt 36:28 az NDK-sok kihasználták a helyzetet, és átmenekültek Ausztriába, de két nappal később látta, hogy a határőrök lőttek a menekülő németekre