Interjú

Gyűjteményhez ad
KISZ
oktatás
úttörőmozgalom
1956
MDF
SZDSZ
Kádár-korszak
Páneurópai Piknik
80-as évek
'70-es évek

Élet a határsávban egy pszichiáter szemével

3123 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: 0:00 családi háttér, édesapja egy állami gazdaságban volt könyvelő, a nagyszülei gazdálkodók voltak, és kuláknak minősíttettek 1:11 mesél az 1956-os családi emlékekről, az áramszüneteket észlelték leginkább, gyerekként pedig látja az utcán vonuló orosz tankokat, édesapja részt vesz a forradalom helyi szervezésében, jöttek is érte november második felében, de a megtorlást sikerül megúsznia 4:59 Sopron abban az időben határsáv volt, állandóan igazoltatták az ide utazókat 6:18 volt úttörő, és KISZ-tag is, de járt hittanra, édesapja nem tiltotta, pedig cserkész volt, azonban abban az időben az úttörőkön kívül nem volt más gyerekközösség, a középiskolában pedig mindenki automatikusan KISZ-tag volt 10:48 orvosi pályára akart menni, bár a szülőknek nem ez volt a szándéka, elsőre nem vették föl az egyetemre, ezért Pécsre ment segédnővérnek 13:20 később idegenvezető lett Fertődön, télen tudott mellette tanulni, így sikeresen felvételizik a pécsi orvosi egyetemre 14:30 márc. 15.-én a háromfős egyetemistákat is igazoltatták a rendőrök, a házakon nem voltak kint a zászlók; az egyetem után Sopronba került, és azóta ott dolgozik 18:53 az itteni pszichiátriára nem vittek politikai foglyokat 20:04 gyermekkorában egyszer volt külföldön, egy lengyelországi buszos kiránduláson, nagyon sokáig tartott, mire sikerült elintézni a kiutazást, síelni is eljutottak Csehszlovákiába 24:25 a 80-as években már lehetett zászlókat kitenni a középületekre, és szünet volt az iskolákban 27:10 Lakitelek után megtörténik az ellenzékiek helyi zászlóbontása is, meghívnak előadókat, pl Csóóri Sándort, Lezsák Sándort, Csurka Istvánt stb. 32:50 a Páneurópai Piknik szervezéséről beszél, az ötlet eredetileg Debrecenből eredt, de a soproniak szervezték meg ezt a tömeget, kellett áramot, vizet, vécét biztosítani, akkor még nem sejtették, hogy az NDK-sok itt lépik át a határt 36:28 az NDK-sok kihasználták a helyzetet, és átmenekültek Ausztriába, de két nappal később látta, hogy a határőrök lőttek a menekülő németekre
Említett időszakok, témák
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
Interjúalany neve: Dr. Payer Erzsébet
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Fertőd, 1951
Interjúalany foglalkozása: pszichiáter főorvos
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 08.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:58:00
Nagypilit községben született. 6 elemi elvégzése után a a tanító tovább szerette volna taníttatni az interjúalanyt, de az apja nem engedte, mert a munkáskézre nagyobb szükség volt. Erről és a házimunkákról mesélt(0:07).Ő és bátyja elhatározták, hogy továbbtanulnak - így kerültek Pápára(4:47).A bátyja műtrágyagyárban kapott állást, az interjúalany pedig fuvarozó lett - innen Diósgyőrbe mentek munka után (közben pedig tanulnia kellett)(6:05).Amikor a háború elérte Miskolcot, bezáratták a gyárat, ahol dolgozott. Ezzel és a háborús helyzettel kapcsolatban meséli személyes élményeit(11:24).A háborút szerencsésen és leleményesen élte túl, utaná igyekezett egyből munkát keresni. Ennek a történetét is elmeséli(28:14).Nagyon jól keresett a munkahelyein, mivel nagyon jól is dolgozott - az elsők között kpata meg az élmunkáskitüntetést. Hogy ezt nem véletlenül érdemelte ki, azt a személyes történeteivel támasztja alá(37:38).
Interjúalany: Csatári Ernő
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a mezőgazdasági munkákról, és a debreceni piacolásról (0:20). Rátér a földjükre illetve a kenyérlángos készítésére (2:20). Szól általános iskoláiról, valamint arról, hogyan került a vegyipari technikumba (6:28). Szól arról, hogy felküzdötte magát kémiából, s így elvégezte a technikumot s a hajdúsági gyógyszergyárban kezdett dolgozni (11:35). Szól arról, hogy milyen egyéb oktatást kapott, és hogyan doktorált a vetőmagtermesztés területén (13:55). Szól arról, hogy miként találkoztak az orosz katonákkal a megszállás során (18:28). Szól a németekről is, akik kulturáltabbak voltak, sőt, még fogkrémet is használtak (22:50). Mesél a földosztás mikéntjéről, az igénylőbizottságról, majd arról, hogy a szövetkezetesítés során tulajdonképpen visszavették a földeket (26:45). Beszél arról, hogy miként kezdődtek Debrecenben az 1956-os tüntetések (31:10). Végül arról szól, hogy miként nyomták el a forradalmat november 4. után, majd arról, hogy miként gyalogolt haza, mert a vasút és a közút nem volt biztonságos (39:12).
Interjúalany: Deli Imre
Felvétel időpontja: 2011. június 10.

Hossz: 00:49:00
Az interjúalany beszél családja származásáról (0:08), majd Budapest ostromáról, és arról, hogy előre megálmodta, hogy édesanyja meg fog halni az ostrom során (1:18). Beszél oktatásáról, édesapja eltávolításáról, az undorról, amit a Rákosi-rendszer váltott ki benne, és arról, hogy a munkások is gyűlölték Rákosit (4:11). Szól arról, miként került a jogi egyetemre, ahol a legtöbb barátja zsidó volt, és egyetértettek a rendszer elítélésében. Később az SZDSZ jellegében bekövetkezett változások miatt e barátainak többségével megszakadt a kapcsolata (08:05). Beszél arról, hogy miért csatlakozott a forradalomhoz (11:50), majd arról, hogy milyen tevékenységet folytatott (13:55). Szól a szovjet intervencióról és a forradalmi események folytatásáról, a Márciusban Újra Kezdjük mozgalomról (16:08). Beszél a megszállt Budapest nyomasztó légköréről, az emigráció gondolatáról és letartóztatásának körülményeiről (20:08). Szól arról, miként próbálták meg beszervezni a vizsgálati fogságban (22:40), majd cellatársairól (26:54). Beszél arról, hogy 24 nap után elengedték, és arról, hogy másodszori elvitele előtt mit csinált (28:50). Elmeséli második letartóztatása körülményeit, az ellene felhozott abszurd vádakat, és azt, hogy mindent tagadott, csak azt "ismerte el", hogy 1956 ellenforradalom volt. Később ezt is visszavonta (31:30). Innentől más irányt vett a nyomozás, nem valószerűtlen vádakat akartak rábizonyítani, hanem tényleg ki akarták deríteni, hogy mit csinált a forradalomban. Közben a Fő utcából a Markó utcába, majd Vácra, végül Márianosztrára került (39:30). Beszél másodfokú tárgyalásáról, melynek során mindegyik vádlott enyhébb ítéletet kapott, az indoklás szerint mert "fiatalságuk és műveltségük" magyarázza tetteiket (44:13). Végül a Kádár-korszak bezártságáról szól, és arról, hogy a társadalom sötét alkut kötött Kádár Jánossal, aminek a mai helyzet az egyenes következménye (46:32).
Interjúalany: Karátson Gábor
Felvétel időpontja: 2010. október 28.