Interjú
Gyűjteményhez ad
A Piknik politikai háttere
2212 megtekintés
Hossz: 00:35:00
Témakörök:
rendszerváltoztatás
Leírás:
Az interjúalany beszél a páneurópai piknik előzményeiről, március 15-éről és a salgótarjáni sortűz áldozatainak újratemetéséről (0:21), majd rátér arra, milyen rendezvényt szerettek volna augusztus 19-ére szervezni (03:45). Beszél arról, hogyan vettek az előre eltervezettől eltérő fordulatot az események, és a határnyitás helyett hogyan törték át a kelet-németek a határt (06:32). Szól arról, hogyan zárták vissza a határt még aznap, hogyan próbálták meg a hatóságok visszafordítani az eseményeket, és végül hogyan maradt el a súlyos retorzió (13:46). Beszél arról, hogy mely politikai szereplők hogyan képviseltették magukat a helyszínen (18:24). Szól az esemény nemzetközi visszhangjáról és következményeiről (21:00), valamint arról, hogy eredetileg hogyan tervezték megnyitni a határt (24:10). Beszél az akkori ellenzékiségről és a vele járó felelősségről (25:38), majd arról, milyen sajtója volt a páneurópai pikniknek (30:44).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
- Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (beleérve az egyházi ifjúsági szervezeteket, a nyilas pártot, a Volksbundot, az illegális kommunista mozgalmat és az ellenállást is)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
- Az újjáépítésről és a földosztásról
- A társadalom és a gazdaság átalakításáról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (pártok, egyházi szervezetek, szakszervezetek, népi kollégiumok, választások)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A földosztás, majd az államosítások következményeiről
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
- A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
- A szűkebb és tágabb környezetet érintő válságról
- A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
- A forradalom napjainak eseményeiről
- A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
- A forradalom emberi és anyagi veszteségeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- A kivándorlásról („disszidálásról”)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- A Kádár-korszak válságjelenségeiről
- A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
- Ellenzéki mozgalmakról és tevékenységükről, a kibontakozó többpártrendszerről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- Az egyház szerepéről, vallási életről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási élet újraéledéséről
Interjúalany neve:
Dr. Magas László
Interjúalany lakhelye:
Sopron
Interjúalany született:
Fegyvernek,
1946
Interjúalany foglalkozása:
nyugdíjas erdőmérnök
Felvétel időpontja:
2010. október 14.
Felvétel helyszíne:
Sopron
Interjút készítette:
Széchenyi István Gimnázium, Sopron
Kapcsolódó interjúk
Imádkoztunk és dolgoztunk
Hossz: 00:43:37
Tárgy:
egyházak
Az interjúalany mesél családjáról, amelyik a két világháború között költözött vissza Amerikából Magyarországra. Elmondja, hogy hogyan lett apácanővér, és hogyan élte meg nővérként a II. világháborút, illetve a szerzetesrendek feloszlatását. Beszél arról, hogy hogyan alakult ő és családja sorsa az 1950-es évektől a rendszerváltoztatásig, és hogyan élte meg a szerzetesrendek újraindítását.
0:13--család, származás, szülők, hogy ismerkedtek össze a szülei Amerikában, miért jönnek haza onnan;
3:35--iskolái, milyen munkákat kellett végeznie gyermekként
5:10--hogyan lett apáca, mit dolgozott apácaként;
9:27--hogyan élte meg Budapseten a város ostromát, emlékei a II. világháborúról;
14:50--hogyan hatott rájuk a szerzetesrendek feloszlatása;
18:6--hogyan, miért ment haza a szüleihez, hogyan tudott elhelyezkedni ezt követően;
24:10--hogyan fejezte be az iskoláit, és hogyan szerezte meg a szakács szakképesítést;
26:5--hogyan kerültek ki a disszidált bátyja gyermekei Kanadába a bátyja után, a kikerült gyermekek sorsa;
32:55--hogyan tudott hazalátogatni munka közben;
34:30--a szerzetesrendek feloszlatásával kapcsolatos emlékei;
39:55--nyugdíjazása;
42:6--hogyan került a rendszerváltoztatással vissza a rendházba
Interjúalany: Tibai Mária Domina nővér
Felvétel időpontja: 2011. március 11.
Készítette: Kiskunfélegyházi Középiskola, Szakiskola, Speciális Szakiskola és Kollégium, Kiskunfélegyháza
Barlai Béla emlékezete
Hossz: 00:45:00
Az interjúalany mesél apjáról, Barlai Béláról, az általa befutott pályáról, tanítói és művészi tevékenységéről.
0:40--Barlai Béla születése, családja, tanulmányai
3:46--pályaválasztása
5:21--apja II. világháborús emlékei, hadifogsága,
11:46--az iskolák államosítása, ennek hatása a család életére
15:42--milyen nehézségeket okozott az apja foglalkozása az egyetemi felvételi során
17:42--apja közösségépítő tevékenysége
21:30--apja művészi tevékenysége
28:33--életük és mindennapjaik az 1950-es években
Interjúalany: Barlai Edit
Felvétel időpontja: 2011. március 03.
Visszaemlékezés - Sebestyén Jánosné
Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:46), a második világháborúról (2:11), tanulmányairól (2:45), az 50-es évekről, nehéz gyerekkoráról, osztályidegennek nyilvánított családjáról, bátyjai továbbtanulásának ellehetetlenítéséről, a padlássöprésről, beszolgáltatásról (3:23), az 1956-ban munkaszolgálatosnak behívott bátyjáról, aki megszökött, és katonaszökevényként üldözték (9:04). Mesél a család sorsának alakulásáról 1956 után, saját főiskolás tanulmányairól, első munkájáról tanítóként, a pedagóguskölcsönről (17:12), az úttörő- és kisdobos szervezetekről (21:41), arról, hogy az iskolaigazgató tiltakozott az ellen, hogy az interjúalany lányát megkereszteljék (22:55), a 80-as évek Csurgójáról (24:40), a politikai enyhülésről (30:15), a rendszerváltoztatásról (32:19).
Interjúalany: Sebestyén Jánosné
Felvétel időpontja: 2010. december 09.
