Interjú

Gyűjteményhez ad
svábok
II. világháború
Erdély
szovjet megszállás
bukovinai székelyek
át- és kitelepítések
Románia

Hadikfalvától Tolna megyéig – Egy bukovinai székely család sorsa

3742 megtekintés

Hossz: 00:35:00
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: A riportalany beszél az életkörülményekről és munkalehetőségekről Hadikfalván. (-2:50) Kitér tanulmányaira a román iskolában. (-3:46) 1940 telén kitelepítették őket, ingóságaikat vitték magukkal. A román hatóságok „hazátlannak” minősítették őket. A módosabb magyarokat is „kitessékelték” (-5:00) Ismerteti a kitelepítés körülményeit: teherautóval utaztak Záhonyig, onnan vonattal Szegedre. (-7.25) Tovább utaztak Losoncra, ahol 4 hétig egy laktanyában éltek. (-9:49) Innen Szatmárnémetibe szállították őket, ahol újabb 4 hetet töltöttek. (-11:40) Elmondja, hogy Temerinen (Bácska) telepedtek le kitelepített szerbek házaiban 1941 tavaszán. Földet és házat kaptak, magyar iskolába járhattak. Néhány vitézi család letelepedése miatt kisebb házba kellett költözniük. (-16:12) Beszél menekülésükről 1944 őszén, lovaskocsival mentek Bajáig, majd Tolna megyébe. Kölesden az egyik sváb családnál lettek napszámosok a szovjet megszállásig. (-28:20) Végül egy Tolna megyei faluban telepedtek le, s svábokkal osztoztak a házon azok kitelepítéséig. Kitér családalapítására. (-31:30) Beszél a svábokkal való viszonyról a faluban. (-33:45) Elénekel egy székely dalt és a Székely Himnuszt. (-35:50)
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Forrai Andrásné
Interjúalany lakhelye: Cikó
Interjúalany született: Hadikfalva, 1930
Interjúalany foglalkozása: nyugdíjas
Felvétel időpontja: 2011. június 10.
Felvétel helyszíne: Bonyhád
Interjút készítette: Janus Pannonius Gimnázium, Pécs

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:18:00
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy Belgiumban született (0:17), gyerekkori balesetéről (2:09), arról, hogy édesapja nem volt alkalmas katonának, így nem szolgált a második világháborúban (8:08), férje azonban megjárta a frontot (10:20). Mesél arról, hogy az ő családját nem telepítették ki, de a környékről többeket is (11:59). Visszatér férje második világháborús részvételére (13:32), végül nehéz életkörülményeikről, a mindennapi életről, munkáról beszél (14:40).
Interjúalany: Krutky Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. április 26.

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany beszél a háború alatti élelmiszercsempészetről (0:22), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:24), a soproni bombázásokról (11:19), a szovjet megszállásról, és arról, hogy a szovjet katonák hungaristának nézték a bátyját (16:04). Mesél a ’40-es évek elején bevezetett jegyrendszerről (18:35), tanulmányairól (20:37), a kórházak és a szerzetesrendek államosításáról (24:16), a katonaságról (29:12), a németek kitelepítéséről (31:59), arról, hogy a családból kitelepítettekkel milyen volt a kapcsolat (35:39), a nyugati rokonokkal való 1963-as találkozásról (37:13).
Interjúalany: Stippinger Mihály
Felvétel időpontja: 2011. március 02.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél családjáról, elhurcolásukról (0:25), iskolájáról, a tekintélyelvű oktatásról (2:52). Beszél házasságáról, disszidálásának körülményeiről, és arról, hogyan esett választásuk Svédországra (4:30). Beszél a honvágyról és arról, hogy nem látogathattak haza (9:30). Szól a svédországi Olof Palme-korszakról, arról, hogy tárt karokkal fogadták a munkaerőt, tanulási és elhelyezkedési lehetőséget biztosítottak számukra (10:43). Családja későbbi életéről (13:55) és a Magyarországra visszatelepülés okairól is szól (16:03). Beszél svédországi munkájáról a telefonközpontban (18:45) és egy művészeti galériában, ami pénzmosásnak bizonyult (22:04). Végül a svéd szokásokat (23:17), a zsidó vallást (26:24), és a magyarok és svédek közti különbséget elemzi (27:00).
Interjúalany: Lautner Anikó
Felvétel időpontja: 2011. január 05.