Interjú

Gyűjteményhez ad
katonaság
nyilasok
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
jegyrendszer
II. világháború
át- és kitelepítések

Emlékeim a háborúról és a németek kitelepítéséről

3489 megtekintés

Hossz: 00:40:00
Leírás: Az interjúalany beszél a háború alatti élelmiszercsempészetről (0:22), a második világháborúval kapcsolatos emlékeiről (8:24), a soproni bombázásokról (11:19), a szovjet megszállásról, és arról, hogy a szovjet katonák hungaristának nézték a bátyját (16:04). Mesél a ’40-es évek elején bevezetett jegyrendszerről (18:35), tanulmányairól (20:37), a kórházak és a szerzetesrendek államosításáról (24:16), a katonaságról (29:12), a németek kitelepítéséről (31:59), arról, hogy a családból kitelepítettekkel milyen volt a kapcsolat (35:39), a nyugati rokonokkal való 1963-as találkozásról (37:13).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
Interjúalany neve: Stippinger Mihály
Interjúalany lakhelye: nincs megadva
Interjúalany született: Sopron, 1930
Interjúalany foglalkozása: nincs megadva
Felvétel időpontja: 2011. március 02.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:22:00
Az interjúalany 1920-ban született Hajdúszováton (Hajdú-Bihar megye). Szülőfalujában kezdte tanulmányait, majd önként jelentkezett a Magyar Királyi Honvédségbe. (03:02) A II. világháború végén szovjet hadifogságba esett, Miskolcra vitték, önként jelentkezett az akkor alakuló Magyar Honvédségbe. Aki nem jelentkezett, azokat hadifogolyként a Szovjetunióba vitték. (08:32) Felszerelték és Jászberénybe, majd Hatvanba szállították. Harcba akarták küldeni a visszavonuló német csapatok ellen, de mire a frontra ért volna, befejeződött a háború. (11:30) Miután leszerelt, bérelt földön gazdálkodott. A Néphadseregben már nem akart szolgálni, mivel ott már nem voltak "úriemberek". (12:22) Beszél a Rákosi-diktatúráról, hogyan vették el az emberektől a földeket. Véleménye szerint rossz volt a rendszerváltoztatás utáni kárpótlás. (14:24) Az interjúalany 1962-ben költözött Székesfehérvárra családjával. (14:48) Az 1956-os események alatt Miskolcon lakott, ekkor még katona volt, őrszolgálatot teljesített. Véleménye szerint '56 ellenforradalom volt. (17:14) A Kádár-korszakban nyugodtan, jól élt, nem politizált. (19:00) Véleménye szerint a Vörös Hadsereg nem megszálló haderőként volt jelen az országban, ő jóban volt sok orosz katonával, megvendégelték egymást. (20:54) A rendszerváltoztatástól semmit sem várt. (22:12)
Interjúalany: Király Béla
Felvétel időpontja: 2010. december 08.

Hossz: 00:53:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, a játékokról (0:20), majd az orosz megszállásról való emlékeiről (3:50). Szól arról, hogy a megszállás idején tilos volt németül beszélniük otthon, nehogy baj legyen belőle (6:00). Szól arról is, hogy mikor döntött az orvosi hivatás mellett (7:05), illetve családja más orvostagjairól (12:00). Ballagásáról, a SOTE-n töltött egyetemi éveiről (13:10), majd a váci kórházban kapott első munkájáról kiemelten szól (17:30). Elemzi, hogy az akkori és mostani idők között mi változott az egészségügyben, amelynek válságát betegként is átélte (19:30). Szól munkájáról, valamint mentősként szerzett tapasztalatairól (22:20). Elmeséli, hogyan szerzett tudomást a lehetőségről, hogy külföldre lehet menni orvosnak (24:00), majd szól arról, hogy milyen kellemesen töltötték idejüket az algériai Béjaïa városában (29:00). Szól a kellemetlenségekről, így a betegségekről és a viharokról is (32:10). Elmeséli azt is, hogyan utazott ki a TESCO szervezésében, és hogyan kellett a Brenner-hágón megállnia, mert "autómentes nap" volt az 1973-as olajválság miatt (33:45). Szól arról, miként lett háziorvos (36:00), majd arról, hogyan kényszerítették be annak idején a pártba (37:30). Szól az 1956-os forradalom előtti erjedésről, amit az egyetemen is érzékelt (41:45), majd a rádió ostromáról, és arról, hogyan morzsolódott le barátjával a tömegről (46:20). Végül az egyetemi élet visszatéréséről szól (49:48).
Interjúalany: Bea Mátyás
Felvétel időpontja: 2010. december 21.

Hossz: 00:37:00
Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).
Interjúalany: Jobban Gyuláné
Felvétel időpontja: 2011. április 14.