Interjú
Gyűjteményhez ad
Legnagyobb döntés: Menekülés
2408 megtekintés
Hossz: 00:37:00
Leírás:
Az interjúalany beszél II.világháborús emlékeiről (0:22), édesapja és húga betegségéről (16:03), édesapja nyugdíjának elvételéről és bátyja többéves börtönbüntetéséről (18:58), a zsidók deportálásáról (20:35), gyerekei hittantanulásának megakadályozásáról (23:40), a háború utáni „cipőproblémákról” (24:40), a Kádár-korszakról, felvonulásokról , szocialista ünnepségekről (26:28), arról, hogy férjét érték hátrányok pártba való belépésének elmaradása miatt (29:46), az egészségügy helyzetéről a Kádár-korszakban (31:03), a korszak szórakozási lehetőségeiről (32:07), a tartós fogyasztási cikkek megjelenéséről a családban (33:23).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Magyarország német és szovjet megszállásáról
- A magyar zsidóság sorsáról, beleértve az embermentést is
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Politika és egyház viszonyáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Jobban Gyuláné
Interjúalany lakhelye:
Kaposvár
Interjúalany született:
Kaposvár,
1932
Interjúalany foglalkozása:
nincs megadva
Felvétel időpontja:
2011. április 14.
Felvétel helyszíne:
Kaposvár
Interjút készítette:
Lorántffy Zsuzsanna Református Általános Iskola és Gimnázium, Kaposvár
Kapcsolódó interjúk
A kaukázusi Thil Eulenspiegel - beszélgetés Zoller Sándorral
Hossz: 00:34:00
Az interjúalany beszél ifjúkoráról, szakképzéséről, a két világháború közötti mindennapi életről (0:18). Rátér a II. világháborút érintő emlékeire, a katonai szolgálatra, és arra, hogy miért nem került ki a frontra (5:12). Beszél Magyarország német megszállásáról (6:48), majd Budapest ostromáról és az Erzsébet-híd felrobbantásáról (8:30). Szól az orosz katonák viselkedéséről a megszállás során, és arról, hogyan vált hadifogollyá (10:15). Beszél a megérkezésről és a különböző munkákról (12:45), valamint a járványokról és az egészségügyi ellátásról (14:50). Szól a tábor mindennapi életéről és a helyiekkel való kapcsolatról (17:30). Beszél a búcsúzásról és a hazajövetelről (21:45), kitérve a foglyok kategorizálására a szabadon engedésnél (25:00). Visszatér a hadifogság mindennapi életére, egy török férfival való barátságára és a szocialista ünnepek megülésére (26:58).
Interjúalany: ZOLLER SÁNDOR
Felvétel időpontja: 2010. december 19.
Készítette: Madách Imre Gimnázium, Vác
Kisújszállási hétköznapok a 20. század közepén
Hossz: 00:22:00
Tárgy:
kettős megszállás,
'50-es évek,
Hétköznapi szocializmus,
Mezőgazdaság,
kárpótlás,
kollektivizálás
Az interjúalany mesél a tanyasi iskoláról, a szovjetek bevonulásáról, az általuk okozott károkról. Elmondja hogyan építették újjá Kisújszállást a háború után. Beszél a beszolgáltatásról, TSZ-esítésről, s mesél arról is, hogy a rendszerváltoztatás után milyen kárpótlásban részesültek.
0:13--gyermekkor, szülők foglalkozása, házassága, milyen földművesmunkákat végeztek fiatalkorukban;
2:25--milyen iskolákba járt, mit dolgozott, milyen volt az általános iskola;
5:25--mennyi földön gazdálkodtak;
6:29--mit csináltak, amikor közeledett hozzájuk a front, hogyan vészelik át a harcokat, milyen pusztítással járt a katonák bevonulása, kiket vittek kényszermunkára;
13:05--milyen volt az élet az ötvenes években, hogyan érinti a mezőgazdaság átalakulása a családi gazdaságukat
14:40--véleménye a Kádár-korszakról;
15:27--milyen kárpótlást kaptak a földjeikért, mit csináltak vele;
17:07--hogyan értesültek a háború végéről, hogyan zajlott Kisújszállás újjáépítése;
20:05--hogyan ismerkedtek a fiatalok; milyenek volta a bálok
Interjúalany: Göőz Ignácné
Felvétel időpontja: 2011. május 30.
Készítette: Tóth Árpád Gimnázium, Debrecen
Hollókő, a világörökség része
Hossz: 00:36:00
Az interjúalany beszél a Hollókői szokásokról, az itt élők életmódjáról, az ebben bekövetkezett változásokról. Elmondja, hogy hogyan élte meg a falu a világörökséggé nyilvánítást, és, hogy mi változott azóta a település életében. Beszámol polgármesteri és képviselői tevékenységéről is.
0:5--születés, család, iskola, viszonya Hollókőhöz;
4:24--milyen volt Hollókó a fiatalkorában, milyen hagyományok, szokások voltak a településen, milyen változások következtek be a település életében;
12:20--milyen volt a hollókői parasztság élete, milyen mesterségekkel foglalkoztak;
14:30--a falu vallásos élete, vallásos szokások, milyen hatással volt erre a szocializmus;
21:25--hogyan lett Hollókő a világörökség része, hogyan zajlik a műemlékvédelem, hogyan alakul itt a turizmus, hogyan éli meg a falu a világhírt;
30:15--az interjúalany polgármesteri és képviselői tevékenysége
Interjúalany: Szabó Csaba
Felvétel időpontja: 2011. május 11.
