Interjú

Gyűjteményhez ad
légitámadás
Románia
amerikai hadsereg
Horthy Miklós
I. világháború
szovjet megszállás
Erdély
megfigyelés
II. világháború
propaganda
visszacsatolás
Trianon
óvóhely
MDP
besúgó
hadifogság
Németország
megszállás
Délvidék
Felvidék
'50-es évek
Rákosi-korszak
románok
bunker
kommunista diktatúra
katonaság

Egy 99 éves ember mesél a XX. századról

3062 megtekintés

Hossz: 00:41:00
Leírás: Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az I. világháborúról, például arról, hogy a megszálló románok egyszer rájuk lőttek, mert a tetőről figyelték a bevonlásukat (0:24). Szól arról, hogy a két világháború között végezte iskoláit (7:10), majd ács édesapjának segített és egy repülőgépgyárba került (9:00). Szól az ottani mindennapokról, a repülőgépekről (11:30). Beszél arról, hogyan kezdett Európa háborúba sodródni, hogyan helyezték át többször is (20:15). Elmeséli, hogy Erdély visszavételekor egy fiatal pilóta öngyilkos lett, amikor Romániában ért földet (23:13). Szól a II. világháborúról, a katonai áttelepítésről, a háborús hétköznapokról és a csodafegyver propagandájáról (26:30). Elmeséli, miként esett Németországban hadifogságba, miként találkozott Jénában a feleségével, hogyan költöztek haza és szereztek lakást, miután rájöttek, hogy a sajátjukat már elfoglalták (31:00). Szól arról, hogy a háború után aknaszedőként alkalmazták, mert "nyugatos, horthyista" volt. Később felvették az új hadseregbe, de ott a besúgók miatt állandó rettegésben élt (34:15). Végül az 1951-es tisztogatások során leszerelték (37:50).
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Vanka Imre
Interjúalany lakhelye: Székesfehérvár
Interjúalany született: Székesfehérvár, 1912
Interjúalany foglalkozása: fegyvermester, gépésztechnikus
Felvétel időpontja: 2011. január 12.
Felvétel helyszíne: Székesfehérvár

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:46:57
Az interjúalany beszél II. világháborús katonaemlékeiről, illetve a Don-kanyar közelében teljesített frontszolgálatáról. Elmondja, hogy hogyan vonultak át az oroszok a tanyájukon, és hogyan úszta meg, hogy ne telepítsék ki őt is a vidék többi svábjával együtt. Végül elmeséli, hogy hogyan szállította el az ÁVÓ kényszervallatásra, és milyen módon sikerült megmenekülnie ez elől. 0:16--gyermekkora, származása, miért nem telpítik ki ; 1:20--hogyan telepítették ki a II. világháború után a rokonságát, hogyan sikerült neki és családjának megúsznia a kitelepítést, hogyan kezdenek új életet, miután mindenükből kifogatták őket; 3:35--katonaévei a II. világháború alatt, frontszolgálata a Don-kanyar közelében; 10:20--hogyan alakítottak belőlük új alakulatot, hogyan szenved sérülést egy ütközetben, hogyan jutott haza; 18:36--hogyan élték meg a tanyájukon az oroszok átvonulását, hogyan lett az apja az oroszok tolmácsa; 24:25--hogy szállítják el a falu svábjait málenkij robotra, a svábok kitelepítése; 20:10--mit ettek a fronton, milyen volt a katonaság, hogyan lett zászlóírnok; 35:40--milyen volt a visszavonulás a frontról; 37:38--hogyan vitte el az ÁVÓ és hogyan úszta meg a kínvallatásokat
Interjúalany: Balatoni Pál
Felvétel időpontja: 2011. június 03.

Hossz: 00:28:00
Az interjúalany beszél a II.világháború alatti élelmezési viszonyokról, a háború helyi történéseiről (0:42), férje háborús szerepéről és további háborús eseményekről (5:50), a szovjet katonák viselkedéséről (12:10), a forint bevezetéséről, arról, hogy egy kitelepített sváb család házába költöztek, valamint megemlíti a háború utáni kitelepítéseket is (14:30). Mesél arról, hogy felkerültek a Hortobágyra kitelepítendő kulákok listájára, de végül deportálták őket (20:54). Beszámol arról, hogy édesapja nem volt hajlandó belépni a TSZ-be (21:42), és beszél gimnáziumi végzettségéről (25:00).
Interjúalany: Bényei Jánosné
Felvétel időpontja: 2011. április 21.

Hossz: 00:29:00
0:00 családi háttér, édesapja földművelő gazda volt, édesanyja is a földdel foglalkozott 1:15 a nagyapja az első világháborúban esett el, ezért édesanyja félárván nőtt föl 2:56 az iskoláira emlékezik vissza, az órákon esett szó Trianonról is 5:20 a tanulmányait már a háború idején folytatta, egy idő után a diákvonatok megszűntek, így gyalog jártak iskolába 7:03 látják bevonulni a német katonákat 9:04 mesél az orosz megszállásról, csendben vonultak be a településre, kitűzték a fehér zászlót a faluban, a bajt azonban a rablócsapatok okozták, rekvirálták az állatokat, a gabonát, és a zsírt, részegeskedtek, a lányokat pedig el kellett dugni a katonák elől 15:27 az újrakezdés nagyon nehéz volt, mivel mindent elvittek, nem volt mivel vetni, 17:15 az államosítás során elvették tőlük a földet, be kellett adni a termelőszövetkezetbe, volt akiket csak erőszakkal tudtak rávenni a csatlakozásra, a kárpótlás során visszakapta a földeket 20:00 kötelező beszolgáltatás volt, padlássöpréseket tartottak 22:12 1956-ban a falubeli eseményekben részt vett, mert mindenkinek elege volt a Rákosi-rendszerből 24:11 a forradalom után volt megtorlás, bár nem olyan mértékben, mint máshol 26:58 a háztáji részben pótolta a termelőszövetkezetbe bevitt földeket 28:32 a rendszerváltoztatás egy felszabadulást jelentett, kivették a földjeiket a TSZ-ből
Interjúalany: Matics Károlyné
Felvétel időpontja: 2010. szeptember 09.