Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
cserkészet
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
1956
'50-es évek
leventemozgalom
hadifogság
'40-es évek

Kilenc év a Gulágon

2759 megtekintés

Hossz: 00:45:00
Leírás: 0:00 családi háttér, Budapesten született, de a családja Zala megyéből származik, később Nagykanizsára költözött a család 1:56 12 éves korától levente, de mellette cserkész is volt, a levente-mozgalom katonásabb volt, tartottak légoltalmi oktatást is, később Szálasi mozgósította a leventéket 5:45 ő egy olyan alakulathoz került, amelyet a fronton vetettek be, Marcalinál, de egyetlen puskalövés nélkül hadifogságba estek 7:01 letartóztatják őket azonnal, és a szovjet büntetőtörvénykönyv alapján elítélik őket, szovjet állampolgárokká minősítve a foglyokat, még 1963-ban is kettős állampolgárként kapta meg a szovjet legfelsőbb bíróság döntését, amivel rehabilitálták 9:43 a Gulág a lágerek főhatóságának volt a neve 11:32 a láger egy önálló gazdasági egység volt, katonák irányították, a környező munkahelyekre közvetítették ki a munkaerőt, kötelességük volt a gazdaságos működés 14:18 az élelmezés, és a ruházat, az életkörülmények elégtelenek voltak a túléléshez, 50-60%-os volt a halálozási arány 16:34 a nélkülözések mellett sokan lelkileg vagy szellemileg sem bírták a lágeréletet 18:25 a lágerban megtanult oroszul, később tolmácsolt is, és megtanult írni-olvasni orosz nyelven 19:36 a táborban beszélgetőtársa volt Szolzsenyicin is 22:17 a magyarokkal való találkozási lehetőség kevés volt, a rabok között viszont mindig létezett az összetartás 23:18 2002-ben végigjárta azokat a helyeket, ahol Ukrajnában 18-20 évesen raboskodott, de a táborok nyomát eltüntették 25:40 a lágerben a honvágy volt a legnehezebb, ez akkor tört rá az emberre, amikor volt ideje elgondolkodni 27:13 többször volt a tábori élete során kórházban, az első öt évben háromszor kapott vérhast, később már jobban megedződött 28:16 csak hazaérkezésekor tudta meg, hogy a családja megvan még, eleinte attól féltek, hogy nem kiszabadulnak, hanem jobban eldugják őket 31:57 1953. december 1.-én érkezett meg Nagykanizsára, de már júliusban Lembergen voltak, a várakozás oka az volt, hogy Rákosi eleinte nem akarta befogadni őket 33:12 magyar földre lépve rögtön gorombáskodtak velük, kutyás és géppisztolyos őrök várták őket 34:53 a család előbb megtudta, hogy él, mert valahogy sikerült egy levelet elküldenie 36:20 hazaérkezésekor nekiállt az emlékiratai megírásának, meg akarta örökíteni mindazt, amin keresztül ment 38:20 hazatérése után könyvelőként helyezkedett el, később leérettségizett, pénzügyi szakvizsgákat tett 39:13 az 1956-os eseményekre emlékezik vissza, elsősorban a rádió és a különböző újságok tudósítottak a budapesti eseményekről, Nagykanizsán viszonylag csendben teltek a forradalom napjai 40:52 ő a nemzeti bizottság tagja volt, a közeli községekbe ment ki, és a közellátás zavartalansága érdekében felmérte, hogy milyen tartalékai voltak a településeknek, később ezért a szerepéért kirúgták az állásából, de sikerült visszakerülnie 41:59 mint volt fogolyt, figyelemmel követték, hétköznapi emberként élte az életét a továbbiakban
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • A Szovjetunióban folyó kényszermunkáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalmat megelőző társadalmi, politikai mozgásokról
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • A forradalom céljairól, eseményekben történt személyes részvételéről
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rózsás János
Interjúalany lakhelye: Nagykanizsa
Interjúalany született: Budapest, 1926
Interjúalany foglalkozása: tolmács, író, könyvelő
Felvétel időpontja: 2010. október 15.
Felvétel helyszíne: Nagykanizsa

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról (2:35), családjáról, többek között a román megszállással kapcsolatos emlékeikről (6:23), a II.világháborúról, a szovjet csapatok bejöveteléről (19:12), a család háború utáni nehéz helyzetéről (21:15), az 1956-os forradalomról (24:00), a Kádár-rendszerről és a mostani rendszer összehasonlításáról (30:18), munkájáról (33:24), arról, hogy milyen tartós fogyasztási cikkekhez jutott hozzá a Kádár-korszakban (35:34), végül régi képeket, bejegyzéseket mutat (37:34).
Interjúalany: Kuklis Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 31.

Hossz: 00:44:00
Az interjúalany beszél nagyszüleiről, az 1915-ös spanyolnátha járványról, majd szülei életkörülményeiről, édesanyja betegségéről (0:05). Szól arról, miként lett nemzetközi vasúti kalauz, és milyen képzést járt ki hozzá (11:00), valamint arról, hogyan találkozott egy vonaton a moszkvai Békekonferenciára menő lelkészekkel, s hogy később miért választotta a lelkészi szolgálatot (13:50). Beszámol arról, hogyan nehezítette meg a szovjet állam a lelkészi működést (20:30), valamint arról, hogyan került a viski gyülekezet élére (22:14). A gyülekezet életéről, a hely történetéről és az ottani hitéletről hosszan szól (26:00). Beszél arról, hogyan kaptak híreket a külvilágról Kárpátalján, valamint magyarországi útjairól (35:24. Rátér arra, hogy az 1989-es román forradalom során segélyeket szállított Temesvárra, aminek során a román rendőrség is kihallgatta (38:50). Végül családja további történetéről szól (43:33).
Interjúalany: Józan Lajos
Felvétel időpontja: 2011. március 13.

Hossz: 00:45:00
Az interjúalany megemlíti születésének körülményeit, szülei kitelepítését a Délvidékről (0:11). Beszél katonai kiképzéséről, a tiszti tanfolyamról (0:47), majd 1944-ben kikerült a frontra, hosszasan részletezi az ottani élményeit (8:31). Beszámol a csapi csata eseményeiről (25:27), a nyilas hatalomátvétel utáni helyzetről (31:06), foglyul ejtésének körülményeiről (34:49), hadifogságba kerüléséről a Szovjetunióba (37:45), hazatéréséről 1947-ben (42:58), végül kitüntetéseiről (44:07).
Interjúalany: vitéz Szulimán István
Felvétel időpontja: 2011. január 08.