0:08 Az interjúalanyt 1941-ben sorozták be a Honvédségbe, a bajai utászokhoz került. 1:43 Részletesen beszél kivonulásról a Donhoz és a közben elszenvedett partizántámadásról. 9:52 Szól a német élelmiszer-ellátásról, az adagokról, a ruházatról. 15:00 Kitér a doni katasztrófára, a visszavonulás körülményeire. 22:52 Beszél a hazajutás nehézségeiről, és arról, milyen ellenségesen álltak hozzájuk a német katonák. 23:43 Beszél Magyarország német megszállásáról. 24:35 Másodszor is bevonult Bajára, ezzel kerülve el a német sorozást.Alakulatát a Kárpátokba vezényelték. 29:22 Szlovákia területén orosz hadifogságba került 31:50 Az oroszok Auschwitzban gyűjtötték össze a magyar hadifoglyokat. 33:00 A kazahsztáni Akmolinszk hadifogolytáborba szállították. 39:40 A hazatérés utáni újrakezdés nehézségeiről beszél.

Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az Avasi lakótelepi lakásról, a lakóközösségről, ahol nem volt rétegződés, összejárt a munkás és az értelmiségi (0:00). Szól az 1980-as évek mindennapi életéről, a bulgáriai nyaralásokról, valamint a sportéletről, annak közösségteremtő erejéről, a mályi tavi vitorlázásról (5:40). Szól vitorlás válogatottsági kerettagságáról, arról, hogy külön Európa-bajnokság volt keleten és nyugaton, valamint arról, hogy mennyire meglepte a Fertő-tavon a határsáv határvédelmi készülete (7:55). Télen síelni jártak, ami akkor nem számított gazdag sportnak. Éppen a nyolcvanas években kezdett szétválni felső és alsó rétegre a társadalom. Arról is szól, hogy harmincéves szülei akkor nyaralót tudtak vásárolni, valamint arról, hogy a társadalom nagy része pluszmunkákból tudott pénzt szerezni (10:15). Szól a KGST hiánygazdaságának kijátszásáról, mint amilyen a "pulóverezés" volt (13:10). Szól arról, mennyire volt nyilvános akkoriban a politika (15:30), valamint említi Brezsnyev temetésén, amin gyermekként nagyon meghatódott (17:00). A moszkvai és Los Angeles-i olimpiákról is beszél, például arról, hogy az orosz vitorlásokat mindig két kadét kísérte, akik teljesen kiszolgálták a sportolókat (18:20) . Szól arról, amikor a sportegyesülettel fel kellett vonulni május 1-jén, valamint az úttörőmozgalomról és a szabályairól (20:25). Elmeséli, hogy mikortól kezdve nézték el az úttörőnyakkendő szokatlan viselését, valamint azt, hogy neki nem is kellett már KISZ-tagnak lennie (23:30). Szól arról, hogy miként élte meg a rendszerváltoztatást, majd a taxisblokádot (25:18). Szól arról, hogy a közelükben tüntető taxisokat teával kínálták, valamint arról, hogy a blokád véget vetett a rendszerváltoztatáskor még egységes közhangulatnak (28:40).

Az interjúalany mesél pályaválasztásáról, a Rákosi-korszak orvosi képzéséről, a cserkészmozgalomról és a II. világháborúról. 00:22--születés, felmenői származása, foglalkozása, iskolái 6:28--kapcsolata a matematikával, hogyan jutott végül matematika helyett az orvosi karra 9:45--az egyetemi évek, az orvosi képzés rendszere, hogyan lett fül-orr-gégész 20:40--a cserkészmozgalom, ennek működése, ezzel kapcsolatos élményei 28:00--a háború hatása a cserkészmozgalomra 30:05--a II. világháború hatása, munkaszolgálat,légitámadás