Az interjúalany beszél gyermekkoráról és oktatásáról a Debreceni Református Kollégiumban (0:25). Feleleveníti II. világháborús emlékeit, a debreceni tankcsatát, illetve az orosz katonák erőszakoskodását (3:30). Külön szól arról, hogy kétszer is el akarták vinni málenkij robotra, de végül megmenekült (06:20). Visszatér iskoláira (9:04), kiemelve a szakérettségisek szerepét (10:30). Tanárként Debrecenben (12:26), majd Sopronban helyezkedett el, s utóbbival kapcsolatban szól még a "kuruc-labanc" kulturális különbségről is (14:35). Beszél az általa szervezett és országossá növekedett fizikaversenyekről (17:25), majd arról, hogy mennyiben volt hátrány a kommunizmus ideje alatt egyházi iskolában tanítani (19:13). Szól arról, hogy miként maradhatott meg egy-két egyházi iskola az államosítások ellenére is (20:50). Végül a családalapításról, boldogulásukról és a családjáról szól (24:03).

Az interjúalany mesél a II. világhálborúról, az oroszok bevonulásáról és Miskolc bombázásáról. Beszél az 1956-os forradalom helyi hatásairól és az azt követő megtorlásokról. 0:30--a háború közeledtével milyen változások történtek a faluban, hogyan szállítják el a helyi zsidókat, és hogyan próbált a falu lakossága segíteni nekik; 4:20--hogyan zajlik a sorozás, miért nem sorozzák be az édesapját, a légitámadások megindulása; 7:10--mi történt, amikor a falut elérte a front, milyen volt Miskolc bombázása, az oroszok bevonulása; 15:51--a háború utáni újáépítés, iskolái; 23:13--az 1956-os forradalomról és a megtorlásokról őrzött emlékei; 29:49--hogyan tért vissza a forradalom után az élet a rendes kerékvágásba, hogyan tudnak elhelyezkedni

0:00 bemutatkozás, családi háttér, a szülei válása után a nagyszülei nevelték föl 4:51 a családi emlékeit idézi fel az 1945 előtti időkből, és a háború utáni évekből; édesapja tanító volt, de behívták a hadseregbe 9:19 a világháború után az ötvenes években is volt még jegyrendszer, mesél a kitelepítésekről 13:21 mesél a kisvárdai zsidók sorsáról 18:47 a nehézségek ellenére a Rákosi-korszakban nem volt nehéz gyermekkora, 1956-ban szembesült először azzal, hogy az emberek egy szabadabb világot akarnak 20:48 1960-ban szervezték meg a TSZ-t, a legtöbb embert kényszerrel léptették be 25:44 a Kádár-rendszer a forradalmárokkal szemben volt nagyon kemény, a korszak első időszaka a megtorlásról szólt, de utána van egy konszolidáltabb időszaka 31:49 a korabeli üdülési lehetőségeket idézi fel 33:21 a rendszerváltoztatást elsősorban az oktatási területen tapasztalta meg 36:48 a rendszerváltoztatás túlnyomórészt meghozta azt, amire az emberek vágytak