Interjú
Gyűjteményhez ad
Nehéz hétköznapok
2615 megtekintés
Hossz: 00:18:00
Témakörök:
Át- és kitelepítések
Leírás:
Az interjúalany beszél családjáról, arról, hogy Belgiumban született (0:17), gyerekkori balesetéről (2:09), arról, hogy édesapja nem volt alkalmas katonának, így nem szolgált a második világháborúban (8:08), férje azonban megjárta a frontot (10:20). Mesél arról, hogy az ő családját nem telepítették ki, de a környékről többeket is (11:59). Visszatér férje második világháborús részvételére (13:32), végül nehéz életkörülményeikről, a mindennapi életről, munkáról beszél (14:40).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve:
Krutky Józsefné
Interjúalany lakhelye:
Véménd
Interjúalany született:
,
1931
Interjúalany foglalkozása:
földműves
Felvétel időpontja:
2011. április 26.
Felvétel helyszíne:
Véménd
Interjút készítette:
A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs
Kapcsolódó interjúk
Gráf Gyula - asztalos
Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél fiatal éveiről, képzéséről, a munkalehetőségekről, az általa létrehozott, régi szerszámokat gyűjtő múzeumról, érintve a rendszerváltoztatás hatásait (9:46), illetve a németek kitelepítését (19:42).
Interjúalany: Gráf Gyula
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 03.
Készítette: Handler Nándor Szakképző Iskola, Sopron
János Lázár
Hossz: 00:30:31
Tárgy:
Át- és kitelepítések
Az interjúalany mesél ő és családja Bukovinából való átköltöztetéséről a II. világháború alatt, majd a magyarországi újrakezdésről és a más etnikumokkal való együttélés nehézségeiről. Szól a háborúval, illetve a mezőgazdaság átalakításával kapcsolatos emlékeiről is.
0:14--családja, születése, származása, családjuk betelepítése Bukovinából;
8:15--mihez kezdtek a beköltözésük után, milyen munkákat végeztek;
11:16--emlékei az oroszok bevonulásáról;
15:17--hogyan zajlottak a háborút követő különböző ki- és betelepítések, hogyan tudtak egymás mellett élni az emberek;
19:4--emlékei a beszolgálatatásokról;
20:40--a téeszesítés, milyen munkát talált ezt követően;
23:48--hogyan emlékszik vissza a háborús időkre, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák;
29:31--családja
Interjúalany: János Lázár
Felvétel időpontja: 2011. április 26.
Félelem uralkodott az országban
Hossz: 00:39:00
0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front
2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat
6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt
11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket
15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket
18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt
29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott
34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Interjúalany: Rangli Istvánné
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
