Interjú

Gyűjteményhez ad
kényszermunka
ÁVO/ÁVH
beszolgáltatás
egyház
internálás
kényszerlakhely
kulák
fekete vágás
'50-es évek
Rendőrség
II. világháború
rekvirálás
'40-es évek

Félelem uralkodott az országban

2504 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: 0:00 családi háttér, tanyán laktak, édesapja gazdálkodó volt, Kiszomborba majd Hódmezővásárhelyre járt iskolába, utóbbit nem tudta elkezdeni, mert jött a front 2:10 a front eléri Kiszombort, elfoglalják a szovjetek, ők a pincében vészelik át, rekvirálják a vagyonuk egy részét, ott szállásolják el a katonákat 6:48 beszél a kolhozosításról, édesapját kuláknak nyilvánítják, beszolgáltatások voltak, nem volt szabad sertést vágni, a téeszesítés erőszakkal folyt 11:19 az egyházellenes agitációról beszél, mesél a hódmezővásárhelyi apácaiskola államosításáról, az emberek féltek templomba járni, mert figyelték őket 15:13 kiköltöztetik őket otthonról, kézicsomagokkal bevagonírozták őket, és egy kietlen pusztába költöztetik őket 18:57 beszél a tábori élet kezdeteiről, állami gazdaságokban dolgoztatták őket, az élelmezés nagyon silány volt, orvosi ellátás nem volt 29:39 maguknak vert vályogból építettek házat, éjszaka is voltak riadók és névsorolvasások, a gyerekek nem jártak iskolába, ő rizsföldeken, gátaknál, csatornáknál kubikolt, vagy aratáson dolgozott 34:30 hallják a Nagy Imre beszédet, Sztálin meghalt, a táborok felszámolását ígérik, végül szabadulnak, de a faluba nem mehettek vissza, Makóba mennek a nagyszülőkhöz
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • A társadalom és a gazdaság átalakításáról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Politika és egyház viszonyáról
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Rangli Istvánné
Interjúalany lakhelye: Szeged
Interjúalany született: Kiszombor, 1933
Interjúalany foglalkozása: vendéglátóipari dolgozó
Felvétel időpontja: 2011. február 18.
Felvétel helyszíne: Szeged

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 01:09:00
Az interjúalany mesél családjáról, gyermekkoráról, sváb származásáról, névváltozatásáról. (05:12) Részletesen elmeséli szülei életének történetét. (12:40) Elmondja a megszálló szovjet katonák viselkedését. (14:30) Beszámol a falusi életről, munkáról, iskoláról, a padlássöprésekről és a vallási életről. (22:50) Elmeséli, hogy a második világháború végén a falujukból édesapja szabotzsa miatt nem vitték el a leventéket Németországba. (24:32) Az interjúalany beszámol középiskolás élményeiről, kapcsolatairól a katonasággal. (34:54) Kalocsa környékéről a család Ajka mellé költözött, apja és anyja is itt kapott állást. Később Pápára került kollégiumba. (41:04) A rádióból értesült az 1956-os eseményekről. Részt vett a tüntetéseken. (47:54) 1959-ben lépett be a KISZ-be. Többször beszélt a forradalom eseményeiről, egyik tanára mentette meg a kirúgástól. (52:50) Színésznek készült, de nem vették fel, így elektroműszerész lett. (57:46) A Keszthelyi Helikon egyik főszervezője volt, találkozott többek között Kodály Zoltánnal is. Fiataloknak szervezett programokat, elkezdett helytörténettel foglalkozni. (01:09:30)
Interjúalany: Bándi László
Felvétel időpontja: 2011. március 18.

Hossz: 00:25:00
Az interjúalany beszél gyerekkoráról, családja költözéseiről (0:13), tanulmányairól (2:23), az ötvenes évek nehézségeiről, a beszolgáltatásról, jegyrendszerről, osztályidegen (volt csendőr) édesapjáról (3:41), nagybátyja felakasztásáról, amit öngyilkosságnak állítottak be (7:16), a drávaszabolcsi TSZ megszervezéséről (9:18), az 1956-os forradalom helyi eseményeiről (11:09), a környezetéből a Hortobágyra kitelepített emberekről (14:07), az 1960-as téeszesítésről, az ott folyó munkáról (16:22), életkörülményeiről a Kádár-korszakban (20:09), a rendszerváltoztatás utáni életéről(21:56), végül a kárpótlásról (22:45).
Interjúalany: Baksa Lajosné
Felvétel időpontja: 2011. február 17.

Hossz: 00:33:00
Az interjúalany beszél családjáról a II. világháborúban (1:00), a diktatúra kiépüléséről és a társadalom terrorizálásáról (2:20), illetve az 1956-os forradalom eseményeiről (6:10). Rátér tanulmányaira (8:08), majd a hitélet és a kommunista ideológia szembenállására (14:57). Beszél továbbtanulásról, katonai szolgálatról, KISZ-ről, párttagságról (17:20), majd a rendszerváltoztatást és Magyarország jelenlegi helyzetét elemzi (30:32).
Interjúalany: Bődi Szabolcs
Felvétel időpontja: 2010. november 09.