Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
beszolgáltatás
Vörös Hadsereg – Szovjet Hadsereg
Wehrmacht
svábok
II. világháború
szovjet megszállás
át- és kitelepítések

János Lázár

2798 megtekintés

Hossz: 00:30:31
Témakörök: Át- és kitelepítések
Leírás: Az interjúalany mesél ő és családja Bukovinából való átköltöztetéséről a II. világháború alatt, majd a magyarországi újrakezdésről és a más etnikumokkal való együttélés nehézségeiről. Szól a háborúval, illetve a mezőgazdaság átalakításával kapcsolatos emlékeiről is. 0:14--családja, születése, származása, családjuk betelepítése Bukovinából; 8:15--mihez kezdtek a beköltözésük után, milyen munkákat végeztek; 11:16--emlékei az oroszok bevonulásáról; 15:17--hogyan zajlottak a háborút követő különböző ki- és betelepítések, hogyan tudtak egymás mellett élni az emberek; 19:4--emlékei a beszolgálatatásokról; 20:40--a téeszesítés, milyen munkát talált ezt követően; 23:48--hogyan emlékszik vissza a háborús időkre, hogyan viselkedtek a német, illetve az orosz katonák; 29:31--családja
Említett időszakok, témák
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Kitelepítésekről – a háborút követő megtorlásokról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Személyi és anyagi veszteségekről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Az újjáépítésről és a földosztásról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: János Lázár
Interjúalany lakhelye: Véménd
Interjúalany született: Hadikfalva, 1930
Interjúalany foglalkozása: földműves
Felvétel időpontja: 2011. április 26.
Felvétel helyszíne: Véménd

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:39:00
Az interjúalany beszél családjáról, említve a svábok kitelepítését (2:03). Tanulmányai után rátér katonai szolgálatára és hadifogságba esésére (8:30). Később családja sorsának alakulásáról, és munkájáról beszél az ötvenes években (21:34). Visszatérve a hadifogságra elmeséli, hogy miként térhetett haza 1948-ban (29:55).
Interjúalany: Lukács Sándor
Felvétel időpontja: 2010. december 01.

Hossz: 00:42:00
0:00 családi háttér, édesapja mészáros volt, édesanyja földbirtokos családból származott; egyik testvérét a származása miatt kitették az egyetemről 1:36 a házukat államosították, a saját lakásukban lettek bérlők egy szoba-konyhában, a nagyapját 1952-ben kitették az utcára; ő elment egyetemre a háború után, de 1950-ben kulákká minősítették, ezért a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie 3:03 Komáromban majd Tatabányán lett gyógyszerész, 1957 januárjában levették róla a kulákbélyeget 5:03 mesél az államosítás körülményeiről 6:55 nem vághattak disznót, beszolgáltatást kellett teljesíteniük, édesapját kötelezték arra, hogy állami vállalatnál dolgozzon, kötelezően legalább 20 km-rel távolabb 9:15 ekkoriban alakították a TSZ-t, sok embert megnyomorítva 11:29 másodévtől a legmagasabb tandíjat kellett fizetnie, mert kulák volt 17:15 az egyetemi felvételije sem volt egyszerű 19:34 mint kulák nem kapott menzajegyet, ezért a református menzára járt 21:25 a honvédelmi vizsgákról mesél 23:02 jegyrendszer volt érvényben, mesél az árakról 30:01 kapott kárpótlási jegyet a föld és a ház után 31:03 egyetemistaként az államosított patikákat leltározták 33:10 másodéves koráig nem vonult fel, de utána kötelező volt 37:05 1956-ban átdolgozták a forradalmat, de látták a pestieket nyugatra menekülni 38:24 a Kádár-rendszer nem hozott nekik lényeges változást, szorgalmasan dolgoztak
Interjúalany: Janovszky Istvánné
Felvétel időpontja: 2010. december 14.

Hossz: 00:41:00
Az interjúalany beszél a családjáról (0:42), édesapja katonai emlékeiről, Erdély és a Délvidék visszafoglalásáról (2:06), a svábok kitelepítéséről a szerbiai Hódság településről Magyarországra (3:46), majd beszél a németek magyarországi kitelepítéséről (7:52), arról, hogy a betelepülő lakosság átvette a svábok szokásait, és vegyes házasságok is előfordultak (14:38). Mesél tanulmányairól (16:25), a szerbek, magyarok és németek közötti kapcsolatról a háború alatt (18:22), arról, hogy édesapja elesett a II.világháborúban (22:15). Beszél a „hideg napokról” (24:20), az 1944-45-ös, magyarokkal szembeni vérengzésről (26:46), valamint arról, hogy a felesége Szlovákiából áttelepített magyar (31:16). Mesél a magyarországi németek identitásáról (32:00), múlthoz való hozzáállásáról és szorgalmáról (36:11).
Interjúalany: Schukkert András
Felvétel időpontja: 2011. február 24.