Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
kulák
Hortobágy
át- és kitelepítések

Még a kutya is elhallgatott

2560 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az '50-es években megkülönböztették őket, kémnek és kuláknak tartották őket - emiatt kitelepítették őket. Ezt meséli el az interjúalany(0:28).1952-ben hurcolták el őket, és majd csak 1957-ben térhettek haza(6:00).Egy istállóban szállásolták el őket, 200-an voltak egy légtérben. A körülmények szörnyűek voltak, nagy hideg, kosz stb(10:21).Az ott végzett munkák között szerepelt a krumpliválogatás, cukorrépa kapálás, favágás stb(14:11).Miután értesültek Nagy Imre táborfelszámolási rendeletéről reménykedni kezdtek(18:09).Mivel az interjúalany édesanyja már nem bírt dolgozni, majdnem lelőtték őket az őrök(18:38).Szinte a legutolsóként engedték el őket, valamikor 1957 október végén(21:10).Szabadulásuk után Pécsváradra kerültek vissza, a volt házukból szinte mindent evittek(24:00).Szinte semmilyük nem volt, de a férjével mégis össze tudtak házasodni(25:27).Teljesen elölről kezdték az életüket(27:34).Amikor hazaérkeztek az interjúalanyt elfogta a sírás, valamint elmeséli azt is, hogy mennyire megkönnyebbül a rendszerváltoztatás után, mert ekkor már beszélhetett a kitelepítésről(32:42).Az interjúalany testvére Jugoszláviába szökött ki, de 10 év múlva visszajött(35:37).Az interjúalany 17 évesen került a táborba(36:02).Kárpótlást nem nagyon kaptak, havi 100 forintot maximum(37:28).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Jandura Ernőné
Interjúalany lakhelye: Siklós
Interjúalany született: Siklósnagyfalu, 1935
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Felvétel helyszíne: Siklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:53:00
00:00-00:53 Születési idő, hely, család. 00:54-11:40 Iskolai élet, diák csínyek, idegennyelv tanulás. 11:41-17:53 Levente képzés (katonai képzések).17:54-19:02 Szőnyegbombázás Egerszegen. 19:03-21:08 Háború utáni élet. 21:09-27:46 Deportált zsidók Zalaegerszegen. 27:47-30:03 NDK és NSZK közötti különbség. 30:04-34:17 Sport, müncheni olimpia. 34:18-39:39 '56-os forradalom eseményei Pesten, rádió ostroma. 39:40-40:39 Forradalom utáni megtorlás, téeszesítés (földelvétel). 40:40-42:36 Rákosi és Kádár korszak. 42:37-46:08 Első munkahely, erdészet, autóvásárlás. 46:09:47:43 Első budapesti fizetés. 47:44-50:24 Szórakozási lehetőségek. 50:25-50:13 Lőszergyár. 52:14 Első tévé.
Interjúalany: Bálizs József
Felvétel időpontja: 2011. február 02.

Hossz: 00:50:00
0:00 bemutatkozás, családi háttér, az édesapja szerbiai területen született, de a határon innen „ragadt”, önkéntesnek jelentkezett a hadseregbe, hogy megkapja a román állampolgárságot 4:54 háború volt, apa nélkül nőttek föl, de az apja túlélte a háborús időszakot, mesél az iskoláról 6:38 1945-ben az apja hazatérhetett, de ismét behívják, a bátyja nem tanulhatott tovább, és ő sem, mert nem volt rá pénzük, felidézi az első munkáját 9:40 1956-ban vitték el katonának, kiképzés után „közgazdasági munkára” vitték őket 12:52 a leszerelése után nem talált munkát, végül a katonaság egy műhelyében helyezkedett el 15:05 később egy autószervizbe kerül, majd a pitesti autógyárban dolgozott 17:58 a kisebbségi lét számára nem jelentett hátrányt 20:28 találkozott olyan magyarokkal, akik nem beszéltek románul 25:09 sokat gondolt arra, hogy elköltözzön Romániából külföldre, de a családjuk miatt végül maradtak 30:53 felidézi a gyermekkora és a XXI. század különbségeit 38:22 bemutat egy régi citerát 40:40 mesél a rekvirálásokról, amikor megpróbálták elvinni az összes réz tárgyukat 47:50 mutat egy prést
Interjúalany: Kapusy Andor
Felvétel időpontja: 2010. október 30.

Hossz: 00:36:00
0:00 gyermekkor, 1967-ben intézetbe került, mert a szülei osztályidegenek voltak, édesapja nemes volt, édesanyja cigány, a szülei házasságát nem nézték jó szemmel 6:15 felidézi az intézeti időket, nehéz idők voltak, a lányokat többnyire prostitúcióra kényszerítették 8:41 ő kis korában került az intézetbe, ezek börtönszerűek voltak, verték a gyerekeket folyamatosan 12:18 minden nap fél hétkor kellett kelni, általában üvöltéssel ébresztették a gyerekeket, a rendszer nem engedte, hogy jót tegyenek a gyerekekkel, a társadalom szemetévé tették őket 14:23 középiskolába nem mehetett akárhova, mert osztályidegen is, és cigány is volt, ennek ellenére akkoriban nem volt viszály a cigány és a magyar gyerekek között 18:39 kisdobos és úttörő is volt, manapság ez nagyon hiányzik a fiatalokból 20:44 a KISZ a középiskolában volt, a zenés estek voltak a legjobbak, de a politika nem érdekelte 21:11 kötelező volt a sorkatonaság számára, ahol egészségügyi katona volt, a szabályok nagyon szigorúak voltak, amelyeket minden áron betartottak, voltak Oroszországban is hat hónapot 24:23 Péli Tamás műtermében találkozott először a festészettel 26:55 később épületszobrász lett 29:04 a rendszerváltoztatás jót és rosszat is hozott, a 80-as évek több publicitást tettek lehetővé a roma művészek számára
Interjúalany: Szentandrássy Csaba
Felvétel időpontja: 2011. február 08.