Interjú

Gyűjteményhez ad
ÁVO/ÁVH
kulák
Hortobágy
át- és kitelepítések

Még a kutya is elhallgatott

2574 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az '50-es években megkülönböztették őket, kémnek és kuláknak tartották őket - emiatt kitelepítették őket. Ezt meséli el az interjúalany(0:28).1952-ben hurcolták el őket, és majd csak 1957-ben térhettek haza(6:00).Egy istállóban szállásolták el őket, 200-an voltak egy légtérben. A körülmények szörnyűek voltak, nagy hideg, kosz stb(10:21).Az ott végzett munkák között szerepelt a krumpliválogatás, cukorrépa kapálás, favágás stb(14:11).Miután értesültek Nagy Imre táborfelszámolási rendeletéről reménykedni kezdtek(18:09).Mivel az interjúalany édesanyja már nem bírt dolgozni, majdnem lelőtték őket az őrök(18:38).Szinte a legutolsóként engedték el őket, valamikor 1957 október végén(21:10).Szabadulásuk után Pécsváradra kerültek vissza, a volt házukból szinte mindent evittek(24:00).Szinte semmilyük nem volt, de a férjével mégis össze tudtak házasodni(25:27).Teljesen elölről kezdték az életüket(27:34).Amikor hazaérkeztek az interjúalanyt elfogta a sírás, valamint elmeséli azt is, hogy mennyire megkönnyebbül a rendszerváltoztatás után, mert ekkor már beszélhetett a kitelepítésről(32:42).Az interjúalany testvére Jugoszláviába szökött ki, de 10 év múlva visszajött(35:37).Az interjúalany 17 évesen került a táborba(36:02).Kárpótlást nem nagyon kaptak, havi 100 forintot maximum(37:28).
Említett időszakok, témák
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • A diktatúra elnyomó apparátusával szembeni ellenállásról
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
  • A politikai vezetésben végrehajtott változásokról, ezek személyes életére gyakorolt hatásairól
  • A diktatúra módszereiben, az elnyomó apparátus tevékenységében tapasztalt változásokról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Jandura Ernőné
Interjúalany lakhelye: Siklós
Interjúalany született: Siklósnagyfalu, 1935
Interjúalany foglalkozása: háztartásbeli
Felvétel időpontja: 2011. március 05.
Felvétel helyszíne: Siklós

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:40:00
Az interjúalany 1948-ban született Súron (Komárom-Esztergom megye). Szülei erdélyi származásúak, részletesen beszél életükről. A szerelmes fiatalok közé állt, hogy más vallásúak voltak: az apa református, az anya katolikus, így először nem is házasodhattak össze a családok ellenállása miatt. (06:32) A II. világháború végén az apa banki tisztviselő volt. Menekülnie kellett a szovjet és román hadsereg elől, ekkor kereste fel újra korábbi szerelmét: együtt menekültek el Gárdonyra. (09:28) A legnagyobb bombázások alatt egy német tiszt segítségével 1945 tavaszán házasodtak össze. (10:02) Súron telepedtek le, állást kaptak, családot alapítottak. (10:52) Később Tatabányára került a család, majd az apa egészségügyi állapota miatt az '50-es évek elején egy közeli tanyára költöztek. Az interjúalany 1971-ig itt élte le boldog gyermek- és fiatalkorát. (14:10) Nehezen élte meg, hogy a szülők különböző vallása miatt mindvégig voltak konfliktusok. Emiatt az interjúalanyban egyházellenesség alakult ki. (17:00) A család mindvégig egy kispolgári életet akart élni, ez nehézkes volt a szegénység miatt. (17:56) 8 éves volt az 1956-os forradalom alatt. Csak a rádióból értesültek az eseményekről, kevés emléke van. (20:54) Beszél a korabeli oktatási rendszerről. (23:46) Az interjúalany a tanyasi iskolában kezdte tanulmányait, majd 5. osztálytól Tatára járt. Mivel sokat kellett utaznia, gyakorlatilag nem volt úttörő sem, csak papíron. (24:52) Kevés szórakozási lehetőség volt, az interjúalany sokat csavargott és olvasott. 1960-ban vett a család TV-t. (26:50) A Tatai Gimnáziumba járt, kollégista volt. Beszél a '60-as évek kollégiumi körülményeiről. Ekkor ismerkedett meg későbbi férjével. (30:02) Az interjúalany és férje is a pedagógusi pályát választották. A debreceni egyetemi évek alatt házasodtak össze. (32:18) Egy Nógrád megyei általános iskolában kezdtek tanítani. (35:36) Végül sikerült Tatán állást kapniuk 1975-ben. Az interjúalany 30 évig tanított itt. (39:28)
Interjúalany: Tóth Andrásné Máthé Enikő
Felvétel időpontja: 2011. április 02.

Hossz: 00:32:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról, az osztályidegensége miatt őt ért hátrányokról és arról, hogy a továbbtanulás révén hogyan próbálta meg elkerülni a katonaságot. Beszámol 1956-tal kapcsolatos élményeiről is, amit gimnazistaként élt meg Sopronban. 2:18--gyermekkor, mit éreztek a korabeli politikai légkörből 5:43--elmélei a háború utáni időkről, a második világháborúról 7:30--iskolái, miért nem veszik fel az egyetemre az osztályidegensége miatt 9:31--szülők foglalkozása, az apja üzeme, a németek kitelepítése, hogyan ússzák meg a kitelepítést 12:00--hogyan próbálják meg elkerülni a katonaságot, hogyan sikerült végül továbbtanulnia 15:42--hogyan őrzik a családban a német hagyományokat 18:5--politikai irányultsága miatt milyen hátrányok érik 19:37--emlékei 1956-ról 25:00--házassága, gyermekei, a családi gyűjtemény kialakulása
Interjúalany: Langer György
Felvétel időpontja: 2011. március 30.

Hossz: 00:20:00
Az interjúalany beszél gyermekkoráról (0:39), a II.világháborúról (1:12), édesapja hadifogságból való hazatéréséről (5:18), a téeszesítésről és a kulákokról (5:48), majd visszatér a II.világháborúra (9:00), majd mesél a szórakozási lehetőségekről (10:48), iskolai élményeiről (13:50), végül a gyapottermelésről (16:22).
Interjúalany: Szabari Pálné
Felvétel időpontja: 2010. augusztus 11.