Interjú
Gyűjteményhez ad
Az 1956-os események alakulása Jobbágyiban
3015 megtekintés
Hossz: 00:24:00
Témakörök:
1956
Leírás:
Az iterjúalany elmondja, hogy Csepelen végzett szerszámkészítőként, onnak került Jobbágyi községbe. Itt volt az ország egyik legnagyobb földalatti lőszergyára. Az 1956-os forradalom idején beválasztották a munkástanácsba. Az ÁVH-s őrök elmenekültek, így őrizetlenül maradt 21.000 lőszer és számos fegyver. Az interjúalanyt bízták meg a védelem megszervezésével. Lőszert csak néhány nagyobb alakulatnak adtak ki. (04:02) November 3-án kértek fegyveres őrséget a budapesti kormánytól, november 4-én viszont már megjelentek a szovjet tankok. Az interjúalany rájött, hogy nincs értelme az ellenállásnak. Harc nélkül átadták a gyárat, cserébe azt kérték, hogy se a munkásokat, se a falut ne bántalmazzák. Két hétig a szovjet csapatok tartották megszállva a gyárat, utána újraindult a termelés. (06:22) Miután konszolidálódott a helyzet, államvédelmis tisztek megkezdték a megtorlásokat. Sokakat, az interjúalanyt és feleségét is fegyelmivel kirúgták. (07:24) Feleségével és családjával Budapestre, egy kis üzlethelységbe kellett költöznie. A Magyar Optikai Műveknél kezdett dolgozni, később itt letartóztatták és Salgótarjánba vitték, ott tartották a tárgyalásáig. Első fokon hat év börtönre ítélték és a váci börtönbe vitték. Másod fokon büntetését kettő évre csökkentették. A vád népköztársaság ellen irányuló fegyveres cselekedet volt. Vácról átszállították a gyűjtőfogházba, innen szabadult. (10:26) Rendőri felügyelet alá helyezték (REF), nem hagyhatta el lakókörzetét. Csak meghatározott helyeken dolgozhatott, így a szerszámgépgyárban lett marós. 6 hónappal később kezdhetett újra a szakmájában dolgozni. Rövid ideig üzemvezető is volt, de '56-os múltja miatt le kellett mondania. Több gépgyárban is dolgozott az ország különböző területein, közben egyre magasabb pozíciókat kaphatott meg. Végül visszahívták Jobbágyiba, innen ment nyugdíjba. (14:00) Elmondja, hogy hosszú éveken keresztül folyamatosan mindenhol megfigyelték. (15:50) Részletesen beszél a lőszergyár működéséről. A 60-as évek elején állt le a lőszergyártás, azóta csak polgári cikkeket készítenek itt. (16:58) Elmondja, hogy pere egy koncepciós színjáték volt. A tanúkat a vallomásuk előtt az egykori jobbágyi ÁVH-s parancsnok oktatta ki. Részletesen beszél a börtönben töltött időszakról. Később megszűntették bűntetett előéletét, kárpótlást kapott (kárpótlási jegyben). (24:08)
Említett időszakok, témák
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
Interjúalany neve:
Nagy Mihály
Interjúalany lakhelye:
Jobbágyi
Interjúalany született:
Jobbágyi,
1932
Interjúalany foglalkozása:
Szerszámkészítő-technikus
Felvétel időpontja:
2010. augusztus 05.
Felvétel helyszíne:
Jobbágyi
Interjút készítette:
Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium, Salgótarján
Kapcsolódó interjúk
Szegény világba születtem bele...
Hossz: 00:46:00
Az interjúalany beszél a Levente Mozgalomról, a II. világháború előtti oktatásról. Elmeséli a II. világháborúval kapcsolatos emlékeit, beszél a német, az orosz és a román katonák bevonulásáról. Említést tesz az 1956-os salgótarjáni eseményekről is.
0:35--születése, szülei fogalalkozása;
2:5--iskolái, a korabeli oktatás, hitoktatás;
3:10--milyen szakmát tanult, mi befolyásolja a szakmaválasztásban;
3:50--emlékei a Levente Mozgalomról;
8:43--emlékei arról, hogy a németek hogyan készülnek a háborúra;
10:20--emlékei a felvidék visszacsatolásáról;
14:28--emlékei a világháború kezdetéről, Kassa bombázásáról, a magyar hadüzenetről, és a világháborúban harcoló édesapjáról, a harcoló magyarokról, az orosz front eseményeiről;
28:0--a román katonák bevonulása a környékükre, viselkedésük;
35:48--hogyan került haza az édesapja a háborúból, hogyan vonult át rajtuk a front, hogyan kezdődik újra az élet a háború után;
38:0--emlékei az 1956-os eseményekről
Interjúalany: Borkovics Pál
Felvétel időpontja: 2010. október 06.
A jó sáfár
Hossz: 00:45:00
00:00 A cslád bemutatása
06:00 Tanulmányok, tanárairól, Fejes Sándorról, Busznyai Árpádról, hogyan választotta a tanári pályát
11:36 A második világháború eseményeiről, hatásairól, pl. arról, hogy egy német tank a menekülés közben szándékosan árokba lökte a családot szállító lovaskocsit
16:54 Az orosz megszállás személyes következményeiről
18:10 A 45-ös fordulat hatásairól, arról, hogy édesanyja nyilvánosan lemondott a földekről
19:10 A Rákosi-rendszer mindennapjairól, beszolgáltatásról, az elnyomásról, az iparnak a mezőgazdasági kihágások miatt elítéltek kényszermunkájából való felépítéséről
23:26 A vallásosság üldözéséről, pl. arról, amikor valaki figyelmeztette, ne a Kálvin térre, hanem egy eldugott helyre járjon templomba
26:46 Az 56-os forradalom élményeiről
30:25 A puha diktatúráról
31:16 a megfigyelésről, arról, hogy meglepetésre kapott útlevelet, és kiment Bécsbe, hogy könyvet írjon Várpalota történetéről az ottani források alapján
37:52 A rendszerváltoztatás koráról, a képviselőválasztásról, melyen 2. helyezést ért el
41:42 Közéleti szerepléseiről, a Páneurópai Unióról
Interjúalany: Huszár Pál
Felvétel időpontja: 2011. április 13.
Készítette: Pápai Református Kollégium Gimnáziuma, Pápa
Baráth Zoltán postamester
Hossz: 00:44:00
Az interjúalany 1931-ben született Zalaszabaron. Beszél gyermekkoráról, családjáról. Parasztcsaládból származik, gyermekkora jó része is munkával telt. Beszél a mindennapi életről. (05:20) Elmondja emlékeit az iskoláról. Tanulás mellett is dolgoznia kellett. Polgári iskoláját Keszthelyen fejezte be. (07:30) A jegyzőségen kezdett írnokként dolgozni. 1950-ig ebben a munkakörben dolgozott, majd földszövetkezeti ügyvezető lett rövid ideig. Feketevágás be nem jelentése miatt fegyelmivel kirúgták. (10:02) Szülőfalujában kezdett újra dolgozni kubikosként. (13:22) Beszél sorkatonai szolgálatáról. Tiszti rangban szerelt le. Szerették volna, hogy tovább szolgáljon, de erre nem volt hajlandó. (19:30) Csepeli csőgyárban kezdett dolgozni, de hamarosan visszatért a Néphadsereg kötelékébe. Később újra visszatért szülőfalujába, ahol postás lett. (22:26) Az 1956-os forradalom kitörésekor Budapesten volt továbbképzésen. Elmondja emlékeit az eseményekről. (25:40) 1959-ben lett postamester Szepetneken. Beszél munkájáról. 1960-tól műszerészként is dolgozott. (27:46) Beszél arról, milyenek voltak postamesterként az életkörülményei a Kádár-korszakban. Mozigépészként is dolgozott. (32:50) A moziműsort is befolyásolta a politika, arányaiban meg volt szabva hány szovjet, magyar, "keleti" és "nyugati" filmet kell vetíteni. (37:16) A postai munkában is szerepet játszott a politika: A lapeladások mértékét is a "Párt" határozta meg. (39:04) A faluban kialakult egy értelmiségi baráti kör, amelynek az interjúalany is tagja volt. (42:24) A II. világháború végén el akarták vinni katonának, de a szülők nem engedték, hogy a nyilasok elvigyék a helyi gyerekeket. (43:58)
Interjúalany: Baráth Zoltán
Felvétel időpontja: 2011. április 30.
