Az interjúalany mesél családja II. világháborús élményeiről, a tanyasi életről, és az 1950-es és 1960-as évek mindennapjairól. 0:15--születés, szülők, élet a tanyán; 3:55--családja emlékei a II. világháborúról; 8:35--iskolái, emlékei az úttörőmozgalomról; 10:59--hogyan ünnepelték annak idején a különböző ünnepeket, miket főztek, miket ettek; 13:15--miket dolgoztak a gyerekek nyáron a tanyán; 15:0--lakáskörülményeik, milyenek voltak a korabeli házak; 18:50--mit dolgozik a helyi termelőszövetkezetben; 20:35--az 1956-os eseményekkel kapcsolatos emlékei, hogyan jutnak el hozzájuk a hírek; 24:0--miért nem tudott tovább tanulni, hogyan helyezkedett el a cipőgyártásban és igyekszik továbbtanulni; 26:42--hogyan ismerkedett meg a férjével, milyen szórakozási lehetőségeik voltak, hol tudtak tévét nézni, hogyan tartják meg a különböző ünnepeket; 32:--hogyan tudtak elköltözni tanyáról; 33:28--KISZ tagsága; 36:31--milyen volt a megélhetés a Kádár-korszakban, milyen volt a GMK, milyen volt akkoriban a munkanélküliség, hogyan jutalmazzák a kiváló dolgozókat

Az interjúalany személyes emlékeit történelem tanári pályájának tükrében eleveníti fel. Először a II. világháborúról beszél, Magyarország szovjet megszállásáról (2:09), majd az oktatásról az ötvenes években, beleértve az államosítást és a vallási oktatás eltörlését (8:30). Többször, hangsúlyosan szól az 1956-os forradalom budapesti és gyöngyösi eseményeiről (11:56, 23:26). Beszél továbbá az oktatás Kádár-kori helyzetéről (18:38), arról, hogy megfigyelték a Kádár-korszakban (30:00), illetve a rendszerváltoztatás és a reformkommunista elit tevékenységét is értékeli (33:14).

1938 született, gyermekkora a háború miatt elég szomorúan telt el(0:24). 1945 előtt Alsómocsoládpusztán éltek, után költöztek be a faluba(1:44). Háromházára internálták a családot, majd pedig édesapját besorozták a honvédségbe(2:33). 1943 Karácsonyán annyira szegények voltak, hogy mindössze 2 szaloncukorral ünnepeltek(3:33). Utána, amikor közeledett a front, a helyi erdészházba menekültek(4:07).Alsómocsodáládra költözésüket annak köszönhették, hogy a helyi németeket kitelepítették onnan(4:58). 2 szoba, egy konyha és fütöskonyha - egy ilyen parasztházat kaptak(6:06). A gimnáziumi negyedik évben tört ki az 1956-os forradalom és szabadságharc(6:50). Az interjúalany a korabeli iskolai és kollégiumi életről beszél(7:18). 1956-ban az iskolába betoppanó férfi toborozta az embereket a dombóvári Petőfi szobornál zajló tüntetésre - Kádár Béláné csoportja is kiment erre a tüntetésre(8:47). Ez a férfi mondta a diákoknak, hogy mit kell skandálni, többek között a "ruszkik haza!" Erre sokan ráfáztak a továbbtanulás alkalmával(11:03). Dombóváron is kitört a forradalom(12:40). Az osztályban volt két fiú, akik megpróbáltak disszidálni, de hamar elkapták őket - a dombóvári rendőrségen megverték és az iskolában is megbuktatták őket (13:53). 1956-ban a leánykollégium felett lévő vörös csillagot a felkelők leverték és a szovjet emlékművet megrongálták(15:15). A szegedi főiskolán 1957-ben október 23.-án Marosán György a diákköszöntő helyett, arról beszélt, hogy egy évvel azelőtt ő szétlövette volna a tömeget(16:28). Az interjúalany Marosán György szerepéről és megnyilvánulásairól beszél(19:02).Az egyik csoporttársa rendszeresen járt a katolikus templomba, misére, ezért "fel is jelentették"(19:48). Kádár Béláné 1956 utáni időszak zavaros hangulatáról, valamint a helyi '56-osok sorsáról számol be(20:37).