Interjú
Gyűjteményhez ad
Családmese
2802 megtekintés
Hossz: 01:26:00
Leírás:
Friedrich Tünde családjának történetéről mesél, párhuzamosan a 20. századi magyar történelmi eseményekkel(0:18). Kutatásai során kiderült, hogy nagyapja a malomiparból elég jól megélt. Még a gazdasági világválság idején is(3:24).Édesapja 1920-ban született, hadmérnök lett, majd a második világháborúban bevonult, igaz nem hosszú időre(4:05)Szovjet hadifogságba esett, erről Friedrich Tündének sokat mesélt(5:10). Hazatérésekor szembesült a kommunista hatalom rendelekezéseivel(5:58). Munkát nem nagyon kapott, tanyasi postás volt, amígy 1950-ben tanító nem lett Jászapátiban(6:41).Felvették a szegedi matematika-fizika szakra és a testnevelési főiskolába. Futballbírói képesítést is szerzett(7:31).Átköltöztették őket egy kulák család házába(9:00). 1956-ban a szülei reménykedtek a pesti eseményekkel kapcsolatban. Édesanyja, több nővel egyetemben ledöntötték a szovjet emlékművet. Édesapját pedig a karhatalom kereste, zaklatta(9:39). Egy éjjel be is lőttek a házuk ablakán - majd el is vitték őket(12:05). Édesanyját és az édesapját a karhatalom emberei több alkalommal is megalázták(13:48). Édesapjától elvették a diplomáját, utcaseprő, útkaparó lett(14:19). Az édesapja tanítványai befogadták Friedrich Tündét, amikor a család helyzete nagyon nehéz volt(15:49). Beszámol az emberek a családhoz való viszonyáról is(17:22). Az 1960-as évekig tartott a nyomor, utána szépen lassan kezdett rendbe jönni a család sorsa(17:54). A '70-es években az ldesanyja takarékszövetkezetet kívánt létrehozni, de végül bezáratták - komoly rendőrségi ügy lett belőle. Édesanyja egészsége meg is rendült(18:44).1977-78-ban házasodott volna meg, de származása és múltja miatt megtagadták - a húgához hasonlóan(21:04).Az édesapja ezért, ahogy tudta, a maga eszközeivel "bosszút is állt". A rendszerváltoztatás szabadította meg őket ettől(23:01). Ma már nyugdíjas, de könyvtárosként is dolgozik(24:35).Fogalommagyarázat(25:17).
Említett időszakok, témák
- A két világháború közötti időszak (1918-1941)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A második világháború időszaka (1941-1945)
- Katonai szolgálatról, hadifogságról
- Személyi és anyagi veszteségekről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
- Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
- Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
- A kitelepítésről, internálásról, illetve a katonai munkaszolgálatról
- A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az 1953-tól 1956-ig terjedő időszak
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól és a vallási életről
- Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
- A forradalmat követő megtorlási hullámról az interjúalany környezetében, letartóztatottakról, perekről
- A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
- Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
- Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
- Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
- Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
- A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
- Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
- A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve:
Friedrich Tünde
Interjúalany lakhelye:
Hatvan
Interjúalany született:
Jászapáti,
1951
Interjúalany foglalkozása:
tanár
Felvétel időpontja:
2011. május 23.
Felvétel helyszíne:
Hatvan
Interjút készítette:
Grassalkovich Antal Gyakorlatközpontú Szakiskola és Szakközépiskola, Hatvan
Kapcsolódó interjúk
Sági Lászlóné életútja
Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél a két világháború közötti életről, különösen az oktatás jellegéről (0:13), majd rátér II. világháborúval kapcsolatos emlékeire (4:42), beleértve az újjáépítést és az élet újraindulását a háború után. Később az ötvenes évek időszakáról mesél (13:33), a munkáról, az egyházi iskolák bezárásáról, házasságáról. Elmeséli, férje miként lett mellőzött az 1956-os forradalomban való érintettsége miatt (22:30). Végül a hatvanas éveket, a téeszesítést, az életminőség javulását és az úttörőmozgalmat érinti (26:43).
Interjúalany: Sági Lászlóné
Felvétel időpontja: 2010. június 30.
Ha ezt életnek lehet nevezni
Hossz: 00:48:00
Az interjúalany beszél arról, hogy hatottak életükre a zsidótörvények, hogyan kerültek a hatvani gettóba (0:18), illetve hogyan fosztották őket ki a csendőrök (3:20). Beszél arról, hogy bekerültek a cukorgyári gyűjtőbe, később bevagonírozták őket, a Kassánál felszálló csendőrök átadták őket a németeknek, miután rájöttek, hogy nincsenek további értékeik (6:10). Szól megérkezésükrőkl, a szüleitől és rokonaitól való szétválasztásról, Auschwitzról (9:10). Szól arról, hogyan vetkőztették le, alázták meg, borotválták le és etették meg őket (12:52). Beszél arról hogy egy időre Krakkó közelébe mentek dolgozni, ahol a zsidó felügyelőtiszt megverte, mert rá volt kényszerítve (19:20). Később visszavitték őket Auschwitzba, ahol megtudták, hogy a rokonaikat már elgázosították (27:15). Szól arról, hogy az SS eladta őket a német hadiipar számára, így az augsburgi Messerschmidt-gyárba mentek dolgozni. Itt már saját ágyuk és edényeik voltak, ihattak bármikor (35:20). 1945 áprilisának elején áttelepítették a gyárat, de ott már nem dolgoztak, hanem földbe ásott bunkerekben laktak (39:22). Itt fenyőtobozt gyűjtöttek fűteni, és itt érte őket egy vasúti kocsiban a felszabadulás. Az amerikai katonák látták el őket, néhányan a hirtelen hozzáférhető élelmiszer miatt halt meg. Később az UNRRA és izraeliek segítették, de nem akart Izraelben letelepedni, hátha él még az édesapja (42:50).
Interjúalany: Bürg Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. január 02.
Nemes? Gazdálkodó? Tsz-elnök? Pedagógus!
Hossz: 00:43:00
Az interjúalany rövid bemutatkozás után a gyermekkor és a család kapcsán apja első és 2. világháborús részvételéről, majd amerikai fogságáról szól. Ezután rátér különleges, biogenetikai kutatások tárgyát is képező családja és Ivád község bemutatására, majd visszakanyarodik a világháború témájához. A következő részben tanulmányairól és pedagógusi hivatásáról beszél. Ezt követően újra a nagycsalád témaköre kerül elő, s ezzel összefüggésben beszél a TSZ szervezés időszakáról is, majd tanári munkájának egyes különleges eseteit villantja fel (pl: szeminárium vezetése, esti iskola).
0:13--születés, család, szülei, apja háborús emlékei;
4:0--apja hadifogsága Németországban;
5:8--a családja története;
12:56--emlékei a II. világháborúról, hogyan nézték partizánnak;
17:28--hogyan alakult tovább a sorsa a II. világháború után, hogyan utasították el a tanítóképzőről és hogyan tudott mégis továbbtanulni;
19:42--milyen volt az infláció;
20:39--hogyan tudta végül elvégezni a tanárképzőt és hogyan lett logopédus;
23:20--milyenek a ma élő rokonaik, mennyire tartja velük a kapcsolatot;
25:23--hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság átalakítása;
28:18--hogyan lépett be édesapja a TSZ-be, miért nem kellett tanárként a téeszesítés mellett agitálnia;
33:58--hogyan tartott politikai szemináriumot, kiket tanított, milyen emlékeket őriz a tanításról
Interjúalany: Ivády Viktor
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
