Interjú

Gyűjteményhez ad
egyház
határőrség
kulák
oktatás
párttitkár
1956
Európai Unió
II. világháború

Károlyi Gyula - kőfaragó

4008 megtekintés

Hossz: 00:39:00
Leírás: Az interjúalany beszél kulák származásáról, a nehézségekről, amelyek emiatt érték a családját, apja II. világháborús szovjet hadifogságáról, az 1956-os események helyi hatásairól. Mesél a korabeli oktatásról, a vallás helyzetéről, katonaéveiről, melyeket a határőrségnél töltött. Elmondja hogyan lett kőfaragó, hogyan fejlődött a vállalkozása a rendszerváltoztatás előtt és után, illetve az Uniós csatlakozást követően. Beszámol a Sopron és Vidéke Ipartestület elnökeként végzett közéleti tevékenységéről. 1:5--felmenői, foglalkozásuk, életmódjuk a TSZ-ek megszervezése előtt és után 3:40--apja részvétele a II. világháborúban, fogsága 5:48--emlékei az 1956-os események helyi hatásairól 8:1--a disszidálás kérdése a tágabb családi környezetében 9:7--iskolai emlékei, vallásos nevelés 11:33--első munkahelye a gépgyártásban 13:5-- külföldi utai, hogyan változott ez a rendszerváltoztatás idején 15:13--hogyan lesz vállalkozó, hogyan lesz egyre nagyobb a vállalkozása, a határ közelségének hatása a vállalkozásra, az EU hatása a vállalkozás életére és a környékre 24:40--közéleti tevékenysége az 1980-as évektől kezdve és az elmúlt időszakban; elmeséli hogyan és miért találkozott Gyurcsány Ferenccel 31:20--élményei a katonaságból, a határőrségtől
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • A hatalomért folytatott politikai harcról és annak következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, a vallási életről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A földosztás, majd az államosítások következményeiről
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól (agitáció, tömegrendezvények, kulákkérdés)
  • Az 1956-os forradalom és szabadságharc időszaka (közvetlen előzmények, az október 23-tól november közepéig tartó időszak)
  • A forradalom kitörésének helyi hatásairól, körülményeiről
  • A forradalom napjainak eseményeiről
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kivándorlásról („disszidálásról”)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól, sporttevékenységről és a vallási életről
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • A rendszerváltoztatást megelőző időszak politikai változásairól, mozgásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásairól
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról (úttörőmozgalom, KISZ, Munkásőrség, egyházi szervezetek, ellenzéki csoportok, „alternatív” mozgalmak)
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • A rendszerváltoztatás közvetlen és közvetett hatásairól
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Az országos és helyi politikának az egyénre és a szűkebb környezetre gyakorolt hatásiról
  • A társadalmi és politikai életben való részvételről, aktivitásról, ennek módjáról
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
Interjúalany neve: Károlyi Gyula
Interjúalany lakhelye: Sopron
Interjúalany született: Kapuvár, 1953
Interjúalany foglalkozása: kőfaragó
Felvétel időpontja: 2010. december 02.
Felvétel helyszíne: Sopron

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:28:57
Az interjúalany mesél vallásos neveltetéséről, települése zsidó közösségéről. Elmondja, hogy hogyan érintette rokonságát a II. világháború, illetve, hogy miért vitték el őt a Gulágra munkatáborba. Beszél házasságairól, és arról, hogy hogyan tartotta Kárpátaljáról a kapcsolatot Magyarországra került rokonaival. 0:21--család, felmenők, családja vallásossága, az általuk megtartott zsidó szokások; 4:58--vallásos neveltetése, valláshoz való viszonya; 6:28--a II. világháború alatt deportált rokonai; 8:11--milyen volt a településük zsidó közössége, hogyan tartották a zsidó ünnepeket, milyen volt a zsidó iskola, amibe járt; 12:43--mennyire volt könnyű megtartani a kóser szokásokat 13:9--mi történt a testvéreivel 1944 után; 14:10--végzettsége, munkája; 15:14--házassága, hogyan próbált meg átszökni Kárpátaljáról a határon és hogyan került Szibériába emiatt; 17:43--Szibériai fogsága, hogyan került vissza Kárpátaljáta; 20:29--új házassága, hogyan sikerült végül Magyarországra jutnia; 22:22--miért jött haza, mit csinált itthon; 24:44--milyen nehézségekkel kellett Kárpátalján szembenézni a vallásgyakorlás során; 26:41--miért nem jutottak ki Izraelbe; 27:14--véleménye a rendszerváltoztatásról
Interjúalany: Forgács Pálné, Lili
Felvétel időpontja: 2011. április 28.

Hossz: 00:23:00
Az interjúalany beszél arról. hogy hogyan került ki a Szovjetunióba kényszermunkára, mit dolgozott itt, milyenek voltak a körülmények a táborban, és hogyan jutott végül haza. 0:35--születés, családja, iskola 1:47--a II. világháború, hogyan került ki Málenkij robotra, milyen volt a tábori élet 6:00--milyen munkát végezett a táborban, hazaszökés 8:45--betegsége a hadifogság alatt, hogyan tudták az otthoniakkal tartan a kapcsolatot, milyen volt a szállás, mit és hogyan ettek, milyen más tájékokról érkeztek még munkások 12:43--hogyan kerül át a konyhára, mit dolgozik ott 15:10--hogyan tudták a táborban gyakorolni a vallásukat, hogyan töltötték a szabadidejüket 17:10--hogyan jutnak haza 20:58--hogyan illeszkedtek vissza a hazai viszonyok közé
Interjúalany: Kriskó Józsefné
Felvétel időpontja: 2011. március 24.

Hossz: 00:38:00
0:00 családi háttér, először háztartásbeli volt, de férje leszázalékolása után 44 évesen elment dolgozni, édesapja gazdálkodó volt, édesanyja háztartásbeli 2:02 az iskolai évekről, gyermekkorról mesél, a fiúknak kötelező volt a leventemozgalom, a vallási életről, és a különböző tanórákról is beszél 9:44 az iskolaidőn kívül voltak önképzőkörök, ilyen volt pl. a Keresztény Ifjúsági Egyesület, voltak műsoros bálok, mesél a korabeli udvarlási szokásokról 16:34 a háborús időszak viszontagságairól beszél, a német katonák nem bántottak senkit, az oroszok elvitték az embereket, és elvitték a nőket is, az orosz katonák tetvesek és piszkosak voltak 21:39 csináltak egy „bunkert”, ahol az élelmiszert rejtették 22:47 mesél a bombázásokról, és a katonasorsot elszenvedő rokonokról 25:03 a háború után maradt a nehéz sors, a beadások elvitték a termés nagy részét, a háztáji bevezetése után lett könnyebb a dolguk 27:03 a TSZ-be történő belépésre emlékezik vissza, a belépő gazdálkodóknak nehéz volt lemondaniuk a vagyonukról, a TSZ is szegény volt, az első időkben nagyon nehéz volt a megélhetés 31:00 a szocialista brigád időszakára emlékezik vissza 35:00 a párttagságot sokan nem akarták, de sok munkahelyhez kötelező volt, az úttörők például nem nézték jó szemmel azt, amikor konfirmáltak
Interjúalany: B. Z.
Felvétel időpontja: 2010. november 03.