Az interjúalany feleleveníti, hogy a második világháború végnapjaiban ő és a bátyja hányszor és miként menekült meg az orosz fogságtól. Röviden beszél kárpátaljai születéséről, családjáról és oktatásáról (0:10). Szól arról, miként került el munkaszolgálatra (2:30), majd arról, hogy miként szöktek meg egy rokona budapesti házába (4:45). Később az orosz katonák megtalálják, és egy nagy embertömeggel együtt elhajtják őket Gödöllő felé, azonban innen is sikerült megszökniük (8:50). Budapestre visszatértükben még egyszer sikeresen elkerülték az orosz kényszermunkát, majd eldöntötték, hogy hazatérnek Beregszászra (17:45). Gyalogútjuk során Kispesten ismét feltartóztatják az orosz katonák, és ezúttal magát betegnek tettetve tudott megszökni (19:14). Hosszú és hányattatott utazás során (24:18) Debrecenig értek el, ahol a bátyjának rövid ideig a magyar rendőrség előtt kellett tisztáznia magát (32:45). Őt pedig később még egy határőr-katona tartóztatta le kis híján (34:56). Végül megérkeztek Beregszászra, ami azonban csalódást okozott, hiszen már onnan is elvitték az összes férfit (37:40). Végül az oroszok jelleméről beszél (39:36) és a magyar határ kommunizmus alatti átjárhatatlanságáról (44:00).

Az interjúalany beszél arról, hogy édesapját elvitték málenkij robotra (0:26), barátja letartóztatásáról (1:43), az államosításokról (3:13), a kitelepítésekről (4:30), a tanulmányairól (5:10), az 1956-os forradalomban való részvételéről (5:46), az ávósok fizetéséről (17:12), arról, hogy kiközösítették azokat, akik beléptek a KISZ-be (18:50), a gimnázium elvégzése utáni ipari tanulmányairól, a KTSZ-ről (19:26), műegyetemi éveiről (23:39), az egyetemi tanulmányok utáni elhelyezkedéséről (24:39), arról, hogy korábban az FTC-ben futballozott (28:01).

Az interjúalany beszél családjáról, Kunágotáról (0:45), Horthy Miklós nyári vadászatairól Kunágotán (4:41), majd mesél fiatalkoráról, az iskoláról, a mezőgazdasági munkákról, a nagy szegénységről (10:57), a leventemozgalomról (10:57), majd ismét kitér iskolai élményeire, a szegénységre (14:42). Ezután rátér második világháborús élményeire, a németországi, majd franciaországi hadifogsága történetére (16:20). Beszél a hazatérése utáni állapotokról, a szovjet mintájú szocializmus idegenségéről, Rákosiról, és a kulákokról (25:37), a "békés, nyugodt" Kádár-rendszerről, a cigányok helyzetéről a '60-as években (29:15), az 1960-as téeszesítésről, a mezőgazdasági termények iránti keresletről, azok felvevőpiacáról, valamint röviden említést tesz a rendszerváltoztatásról (31:31).