Interjú

Gyűjteményhez ad
TSZ
katonaság
oktatás
tanács
hadifogság
II. világháború
partizán
I. világháború

Nemes? Gazdálkodó? Tsz-elnök? Pedagógus!

2222 megtekintés

Hossz: 00:43:00
Leírás: Az interjúalany rövid bemutatkozás után a gyermekkor és a család kapcsán apja első és 2. világháborús részvételéről, majd amerikai fogságáról szól. Ezután rátér különleges, biogenetikai kutatások tárgyát is képező családja és Ivád község bemutatására, majd visszakanyarodik a világháború témájához. A következő részben tanulmányairól és pedagógusi hivatásáról beszél. Ezt követően újra a nagycsalád témaköre kerül elő, s ezzel összefüggésben beszél a TSZ szervezés időszakáról is, majd tanári munkájának egyes különleges eseteit villantja fel (pl: szeminárium vezetése, esti iskola). 0:13--születés, család, szülei, apja háborús emlékei; 4:0--apja hadifogsága Németországban; 5:8--a családja története; 12:56--emlékei a II. világháborúról, hogyan nézték partizánnak; 17:28--hogyan alakult tovább a sorsa a II. világháború után, hogyan utasították el a tanítóképzőről és hogyan tudott mégis továbbtanulni; 19:42--milyen volt az infláció; 20:39--hogyan tudta végül elvégezni a tanárképzőt és hogyan lett logopédus; 23:20--milyenek a ma élő rokonaik, mennyire tartja velük a kapcsolatot; 25:23--hogyan hatott rájuk a mezőgazdaság átalakítása; 28:18--hogyan lépett be édesapja a TSZ-be, miért nem kellett tanárként a téeszesítés mellett agitálnia; 33:58--hogyan tartott politikai szemináriumot, kiket tanított, milyen emlékeket őriz a tanításról
Említett időszakok, témák
  • A két világháború közötti időszak (1918-1941)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A második világháború időszaka (1941-1945)
  • Magyarország német és szovjet megszállásáról
  • Katonai szolgálatról, hadifogságról
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Lakóhelyről, szűkebb és tágabb környezetnek az egyén életére gyakorolt hatásairól és annak változásairól
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • A korszak mindennapjairól, hétköznapjairól
  • Az 1945-től 1948-ig tartó időszak
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Az „ötvenes évek” időszaka (1949-1953)
  • A diktatúra kiépüléséről, hatásairól és következményeiről
  • Az iparosítás és a mezőgazdaság átalakításának következményeiről
  • Életviszonyokkal, életmóddal és ezek változásával összefüggő kérdésekről
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A „kádári” megtorlás és politikai konszolidáció időszaka (1956 végétől 1963-ig)
  • A kommunista diktatúra erőszakszervezeteinek tevékenységéről (karhatalom – pufajkások, Munkásőrség)
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • Kádár-korszak a hatvanas évek elejétől a rendszerváltoztatásig
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Művelődéssel, oktatással, képzéssel, tanulással kapcsolatos kérdésekről
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
  • A rendszerváltoztatás és az azóta eltelt időszak
  • Családról, családban bekövetkezett fontosabb (személyi, anyagi jellegű és hatású) változásokról
  • Munkáról, munkahelyről, a munka jellegéről, az egyéni boldogulás és a munka kapcsolatáról
Interjúalany neve: Ivády Viktor
Interjúalany lakhelye: Salgótarján
Interjúalany született: Ivád, 1930
Interjúalany foglalkozása: logopédus, tanár, gyógypedagógus
Felvétel időpontja: 2011. május 19.
Felvétel helyszíne: Salgótarján

Kapcsolódó interjúk

Hossz: 00:42:00
Az interjúalany beszél arról, mit csinált azon a napon, amikor kitelepítették (0:08), nagyapja korábbi munkájáról, a falu életében betöltött fontos szerepéről (2:29), az internálás körülményeiről (3:41), a Bödönházára történő megérkezésről (5:10). Mesél a táborbeli körülményekről: a tisztálkodásról (7:47), az ott végezhető munkákról, az ételekről (9:25), a vályogvető brigád segítségével felépített házakról (13:13), az őrökről (14:43), a szabadidőről (16:18), a környékbeliekkel fennálló kapcsolatról (17:13), a táborbeli konfliktusokról (17:55), a foglalkozás szerinti összetételről (19:16), a beteg emberek esélyeiről, az orvosi ellátásról (20:20), ünnepségekről (22:54), a szabadulás körülményeiről (23:58), arról, hogy mi volt a táborban eltöltött idő alatt a legrosszabb (24:51). Majd beszámol a külvilággal való kapcsolatfenntartás lehetőségeiről (26:34), a szabadulás utáni elhelyezkedési lehetőségekről (27:21), a kényszerlakhely rendszerváltoztatás utáni meglátogatásáról (31:21), arról, hogy a feleségét a Hortobágyon eltöltött három és fél alatt ismerte meg (32:58), végül sorsa további alakulásáról, munkájáról (34:05).
Interjúalany: Géczi Dezső
Felvétel időpontja: 2010. október 12.

Hossz: 00:31:00
0:17: a riportalany beszél a II. világháborúban átélt gyermekkori élményeiről 2:44: szól a család származásáról és arról, hogy az édesapját B-listázták. 5:40: ismerteti, hogy milyenek voltak a hétköznapok az Állami Balettintézetben, ahova 1949-ben került. 8:00: beszél az 1956-os forradalomról.10:35: 1959-ben szerződött a Pécsi Nemzeti Színház megalakuló táncegyütteséhez, mely a közvetlen előzménye volt az 1960-ban Eck Imre által alapított Pécsi Balettnek. Bemutatja, hogy milyen életkörülményei voltak egy kezdő táncművésznek Pécsett 15:50: szól az Eck Imrével végzett közös munkáról. 18:05: elmondja, hol és miként zajlottak a Pécsi Balett külföldi vendégszereplései. 22:50: beszél a táncosok és a pécsi kulturális élet képviselőinek kapcsolatáról. 24:20: szól a kultúrpolitika és a Pécsi Balett közti viszonyról, Aczél György szerepéről. 26:00: a riport végén beszél az életkörülményei változásáról a késő Kádár-korban.
Interjúalany: Rónay Márta
Felvétel időpontja: 2011. április 04.

Hossz: 00:24:00
Az interjúalany beszél arról, hogyan lett pap (1:31), mesél letartóztatásának okairól és körülményeiről (4:40), az 1956-os forradalom időszakáról (10:17), Bulányi Györgyről (14:23), a békepapokról (18:56), a szerzetesek és apácák meghurcolásáról a Rákosi-korszakban (21:40), a hitoktatás megtiltásáról és az iskolák államosításáról (22:55).
Interjúalany: Szabó József
Felvétel időpontja: 2010. október 27.