0:00 bemutatás, családi háttér, gyermekkor, szlovák kisebbségi családból származik 6:00 édesapja már tudott szlovákul tanulni, mert a törvények ezt lehetővé tették 10:25 felidézi saját tanulmányait 13:30 felidézi az ötvenes évek beadásait és beszolgáltatásait 17:24 részt vett az 1956-os forradalom eseményeiben, ezért másfél évet kapott, mesél a katonaságról 19:52 az egyetemet védték 1956-ban, november 8.-án indult haza, mikor végül nem támadta meg senki az egyetem épületét 21:15 1957. április 25.-én értesítik, hogy folytathatja a tanulmányait az orosz szakon 23:36 bekényszerítették a TSZ-be, úgy, hogy 21 ember jött be a szobájába, és kényszerítették őt; bérszámfejtő lett egy olyan TSZ-ben, ahol nem is fizettek 26:43 szlovák nyelvet tanított az iskolában, 1995-ös nyugdíjazásáig szlovákot tanított; de párhuzamosan megalakult a szlovák kisebbségi önkormányzat, amelynek az elnöke lett 28:38 felidézi az 1956-os forradalom debreceni eseményeit 32:14 felidézi a tirpákok által megőrzött hagyományokat 41:10 a jellegzetes tirpák ételekről beszél

Az interjúalany mesél a települését érő második világháború légitámadásokról, illetve az ott átvonuló magyar, német és orosz katonák viselkedéséről 0:30--hogyan érintik őket a Magyarország elleni légitámadások; 4:0--milyen volt, amikor elérte őket a front, hogyan viselkedtek a magyar, és a német katonák, akik az interjúalany családjának lakásában rendezték be a főhadiszállásukat; 7:44--hogyan zajlott az oroszok bevonulása, hogyan viselkedtek az orosz katonák; 18:40--mi történt a front elvonulása után, milyenek voltak az oroszok után bevonuló románok

Az interjúalany a gyerekkori lakhatási körülményeiről és családtagjairól beszél(0:07). A háború alatt a német megszállás közben nem érték a családot atrocitások, sőt a gyerekek sokszor cukrot is kaptak a német katonáktól(0:54). Visszaemlékezik a szőnyegbombázásra, valamint arra is, hogy 1942-ben az édesapját behívták katonának. Édesanyja 3 gyerekkel maradt hátra(2:23). 1943 tavaszán jött haza a frontról, a Don-kanyarról, mert aknaszilánk érte(3:19). A német kivonulás után jöttek a partizánok, majd pedig az oroszok - de ők sem bántottak senkit(4:40).1948-49-ben végzett az iskolában, továbbtanulnia nem lehetett. Így napszámba járt kapálni(5:58). Az interjúalany a háború előtti uradalmi viszonyokról, munkákról mesél(6:54). Majd pedig a szovjet megszállással kapcsolatos személyes tapasztalatait meséli el - úgy emlékszik vissza, hogy a szovjetek szerették, tisztelték a szegény embereket(8:58). A háború alatt a ház helyén sáncokat ástak a katyusák számára, valamint az interjúalany a környék anyagi veszteségeiről is mesél(13:10) A háború után elkezdődött az élet, épült az ország, ennek ellenére a Rákosi rendszert nagyon nehezen élték meg(14:35). Csatári Miklósné a beszolgáltatásról és annak menetéről mesél(15:27). Népnevelő munkákat is kellett végezniük, melynek keretében különböző mezőgazdasági szerződéseket kötöttek(16:36). A Rákosi korszak mezőgazdasági programjának teljesítéséről és annak körülményeiről mesél(18:44).A karhatalmi terrorból annyira nem érzékeltek semmit, mert az ÁVÓ-sok Tatabányán tevékenykedtek. De az '56-osok elleni megtorlásokról tudott. Az ő családja nem vett részt sem a fegyveres, sem a fegyvertelen ellenállásban(20:47).A csaldájában is voltak ÁVÓ-sok, de nem otthon "dolgoztak"(22:48). Az egyik ÁVÓ-s testvére hazakerült, majd nemsokára egy balaesetben meghalt, a másik pedig szolgálat alatt halt meg(24:08). A forradalom ideje alatt Kocson nem voltak nagyobb fegyveres megmozdulások. Az interjúalany ezzel kapcsolatban mesél el néhány történetet. A család inkább meghúzta magát(25:37). A budapestre rendelt egyik ÁVÓ-s testvére részt vett a Rádió épületének védelmében. Erről és más '56-os eseményekről hallhatunk történeteket(27:46).A Kádári éra elviselhetőbb volt. Könnyebben lehetett kölcsönhöz, földhöz stb-hez jutni(30:00).A Kocs környéki 3 TSZ egyesült, erről beszél az interjúalany(31:10).Nagyon sajnálja, hogy ezt a jól működő TSZ-t megszüntették a rendszerváltoztatás után(32:46).Csatári Miklósné a család TSZ-be való belépéséről mesél( 33:54).A faluban voltak kulákok, néhányukat jobban elmarasztalták, néhányukat kevésbé(37:04).