0:00 bemutatkozás, családi háttér, gyermekkor 4:11 mesél Trianon hatásairól a mindennapokra, az iskolában is elmondták a magyar Hiszekegyet, a világháború kettős érzéssel töltötte el őket: reménnyel a revízióra és unszimpátiával a németekkel szemben 6:13 a német bevonulást passzív tüntetéssel fogadták, másnap nemzeti szalaggal tiltakoztak 7:00 Budapest ostroma idején már tudták, hogy be fogják hívni a még be nem hívott korosztályokat, őt is leventeként vitték ki Németországba, meneteltették őket zsidó elhurcoltakkal is 12:57 a hadifogságban alig élelmezték őket, így mindenünnen próbáltak élelmet szerezni, 1946 májusában értek haza 16:46 felidézi a pápai reformátusoknál eltöltött időket 19:19 a teológián folytatta tanulmányait, mert távol akart maradni a rendszertől, de a református teológiát is be akarták zárni 22:19 a teológia bezárása miatt Budapestre utazott, hogy beiratkozzon, közben pedig a kormány szóvivője azzal magyarázta Pápa és Sárospatak bezárását, hogy az ottani tanulók beiratkoztak Budapestre és Debrecenbe 25:11 a teológus-hallgatók találkozását a Szabadság-szobornál tartották meg, megbeszélendő a tiltakozás formáját 27:33 elutaznak Pápára, felkeresik a pápai püspöki hivatalt, memorandumot nyújtottak be a teológia bezárásával kapcsolatban, de a püspök megtiltotta a tüntetést 33:09 a Pesten maradt diákok elhatározták, hogy megpróbálják felvenni a kapcsolatot a patakiakkal 39:27 szerdán már Pápáról mindenki visszautazott Pestre, a tüntetés hamar feloszlott, megfenyegetik őket az ÁVH-val 43:05 az akció eredményeképpen őt kicsapták a teológiáról 44:35 1997 szeptemberében rehabilitálták

Az interjúalany beszél családjáról, piarista oktatásáról, magyartanárának, Bulányi Györgynek a hatásáról (0:05), majd rátér arra, hogy a piarista szellemet közvetítette az iskola, de mindenkinek meg kompromisszumra kellett jutnia a kommunista rendszerrel (4:55). Szól II. világháborús emlékekről, a bombázásokról, egy osztálytársa haláláról és temetéséről (9:45), valamint a zsidóüldözésről (13:03). Szól érettségi vizsgájáról (14:48), egyetemi felvételijéről és az egyetemi tanszabadság akkori magasabb fokáról (15:40). Szól arról, hogy miként került végül fizikus szakra (17:20), és arról, hogyan kezdett az egyetemen feladatokat vállalni (19:45). Szól arról, hogyan ütközött a kommunista rendszerbe az egyetemen: egy munkás barátjához intézett félreértett viccből botrány lett, egy társának pedig azt tanácsolta a tanulmányi osztály, hogy ne egy évfolyamtársat, inkább egy munkáslányt vegyen el (22:00). Elmondja, hogy a katolikus egyház akkoriban közeledni akart a munkássághoz, de későbbi felesége lelkiismeretvizsgálati papírját átkutatták és felreértették, így abból is botrány lett (24:20). Szól arról, hogyan döbbent rá arra, hogy 1948 után már csak "csendben" lehetett tanulni az egyetemen (26:00), valamint szól Sántha Kálmán munkásságáról és rendszerellenességéről (28:58). Beszél arról, hogy először rezignáltan, majd lelkesen fogadta 1956-ot (32:50). Végül szól a Rákosi-rendszer és a Kádár-korszak különbségeiről (34:42) és későbbi kutatói tevékenységéről (36:08).

Az interjúalany először a gyerekkoráról és azt azt átszövő történelmi eseményekről mesél, melyek a következők: Kassai bombázás; Budapest ostroma, a Duna-hidak felrobbantása(0:19); menekülés Bécsbe a front elől – az osztrák idegengyűlölet megtapasztalása(5:25); apja meghurcolása és praktizálástól való eltiltása az ötvenes években(8:17); a társbérlet rendszere(9:55), mindennapjai; a középosztály nyomorúsága a Rákosi – érában(11:39). A forradalom közvetlen előzményei a Műegyetemen(15:14); Sinkovits Imre és Nagy Imre beszéde(17:08); Gerő uszító rádióbeszéde, amelyben a tüntetőket csőcseléknek minősíti: az erre való személyes reflexió lett az interjú címe(20:28). Anekdoták a forradalom napjaiból: a pesti srácok(21:57), Broszman György és a Parlament előtti sortűz(23:24), Makovecz Imre és a puskája, a Három Holló előtt harckocsiágyúval meglőtt öregasszony(28:45), összeégett orosz hullák az Üllői úton(30:05), a forradalom győzelme, a Nyugat képmutatása, „tartsatok ki”(32:30). A november 4. hajnali orosz invázió(34:02), nehéz döntés a disszidálásról(35:46), kalandos vonatút a határtérségbe, az aknazáron átkelés éjszakája(36:56).